Váltás Varsóban

Publikálás dátuma
2015.05.26. 07:36
Komorowski öt év után búcsúzik az elnöki széktől FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MATEJ DIVIZNA
Lengyelországban meglepetésre a populista konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje nyerte az elnökválasztást, s ez intő jel a kormányzó koalíció nagyobbik pártja, a középjobb Polgári Platform (PO) számára az ősszel esedékes parlamenti választások előtt.

A 43 éves Andrzej Duda, az ellenzéki PiS jelöltje már az első fordulóban megelőzte a hivatalban lévő államfőt, de a 62 éves Bronislaw Komorowski akkor még bizakodott, hogy kettejük párharcában sikerül győznie és további öt évre mandátumot kap a választóktól. (Az első fordulóban 11 jelölt indult, megoszlottak a szavazatok.) Bár a két forduló közötti két tévévitában Komorowski meggyőzően szerepelt, de alulbecsülte kihívóját, túl későn hajrázott, már nem tudott fordítani.

Vasárnap egy idős szavazó halála miatt másfél órás késéssel tették közzé az exitpoll eredményeket, amelyekből kiderült, hogy Duda első fordulós sikere nem volt véletlen, fölényesen, a voksok 53 százalékával győzött, Komorowski 47 százalékkal alulmaradt. Az államfő közölte, tiszteletben tartja az eredményt, s sikereket kívánt utódának. Veresége megerősíti, hogy a szavazók nyolc év után kiábrándultak Donald Tusk pártjából, s a PO jelenlegi kormányfőjére, Ewa Kopaczra nagyon kemény küzdelem vár a parlamenti voksoláson.

A PiS főhadiszállásán nagy tömeg ünnepelte, hogy visszaszerezték a köztársasági elnöki posztot, öt évvel azután, hogy Lech Kaczynski, az akkori államfő életét veszítette egy tragikus légibalesetben. A krakkói születésű Andrzej Duda jogász, tanított a patinás Jagello Egyetemen. Politikai pályafutását a liberális Szabadság Unióban kezdte, de a PiS 2005-ös választási győzelmét követően az akkori kormányzó erő mellé állt.

A Kaczynski-ikrek famulusaként kóstolt bele a nagypolitikába. 2011-től a PiS képviselője, a 2014-es európai parlamenti voksoláson a PiS EP-képviselője lett, mérsékelt euroszkeptikusnak tartják. A tévévitákon pártjánál visszafogottabban fogalmazott külpolitikai kérdésekben, kiderült ugyanakkor, hogy - orbáni mintát követve - támogatná a fellépést a nagybankok és a külföldi szupermarket-láncok ellen.

Ha az államfői poszt után a kormányfői tisztséget is megszerzik a konzervatívok, konfrontatív, kiszámíthatatlan irányt vehet ismét a lengyel kül- és belpolitika. Duda már a választás éjszakáján közölte: a PiS újra Jaroslaw Kaczynskit jelöli a kormányfői posztra.

Szerző
Frissítve: 2015.05.25. 21:23

Cameron engedett az EU-szkeptikusoknak

Félhivatalosan ugyan, de megkezdte az egyeztető tárgyalásokat az Európai Unióval David Cameron brit miniszterelnök a választási kampányában megígért referendum kapcsán. A konzervatív kormányfő vállalása szerint ugyanis 2017 végéig Nagy-Britanniában népszavazást tartanak a királyság uniós tagságáról.

Hétfőn este Cameron a vidéki miniszterelnöki rezidencián, Chequersben látta vendégül munkavacsorán Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét. Amint arról előzetesen brit média értesülések alapján az MTI is beszámolt, Juncker vélhetően arra próbálta rávenni vendéglátóját, hogy London a bizonytalanság lerövidítése érdekében már jövőre rendezze meg a népszavazást.

Csakhogy Cameron előbb újra szeretné tárgyalni Nagy-Britannia és az EU viszonyrendszerét, el szeretné érni az uniós munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítását. Ez azonban nem ígérkezik sem rövid, sem könnyű feladatnak, mert a munkaerő szabad áramlása uniós alapelv.

Nem kis meglepetésre vasárnap az Ed Miliband helyére lépő új munkáspárti megbízott vezető, Harriet Harman közölte, hogy a Labour is megszavazza a referendumról szóló törvénytervezetet, ha azt a konzervatívok beterjesztik. Ez radikális változást jelent az ellenzéki párt álláspontjában, amely mindeddig ellenezte a népszavazást. Harman ugyanakkor jelezte, az Unióban való maradásért fognak kampányolni.

Brit sajtóértesülések szerint Cameron komoly engedményt tett a kormányzó Konzervatív Párt EU-szkeptikus jobbszárnyának, így a tartósan Nagy-Britanniában élő, becslések szerint 1,5 millió külföldi EU-állampolgár nem vehet majd részt a referendumon. Ezúttal, a skót függetlenségi referendumtól eltérően, nem szavazhatnak a 16 évesek, a korhatár a korábbi 18 év lesz.

Szerző
Frissítve: 2015.05.25. 21:42

Győzött, de megroppant a spanyol jobboldal

Átalakult a spanyolországi politikai színkép. Mindkét nagy párt, a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) és az ellenzéki szocialista párt (PSOE) is nagyszámú szavazót veszített a 2011-es regionális és helyhatósági választásokhoz képest. A PP-nek hátat fordított ugyan két és félmillió szavazó, de továbbra is a legerősebb tömörülés maradt.

 A vasárnapi voksoláson érintett 13 autonóm tartomány közül kilencben nyert, de nem szerzett abszolút többséget, így hosszas koalíciós tárgyalások elé nézhet. A szocialisták több mint 700 ezer szavazatot veszítettek, második erőként végeztek, de csak két tartományban – Asturias és Extremadura - kormányozhatnak. Országosan a PP a voksok 26,9 százalékát kapta, az PSOE 25,8 százalékkal szorosan a nyomában jár. Meglepetésre a korábban csak Katalóniában aktív, középjobb, vállalkozásbarát kis párt, a Ciudadanos harmadik helyre jött fel, 6,49 százalékkal.

A Podemos erejét nehéz felmérni, mivel nem önállóan indult. A radikális baloldali tömörülés által támogatott választási szövetségek azonban nagy sikereket érek el. A Barcelona En Comú első helyen végzett a katalán fővárosban, megelőzve a Katalóniát kormányzó nacionalista CiU-t. Madridot húsz év után kénytelen lehet feladni a Néppárt, mivel csak egy mandátummal előzte meg az Ahora Madridot, amely a szocialistákal összefogva eléri az abszolút többséget. Manuela Carmena bírónő, az Ahora jelöltje lehet a főváros új polgármestere.

Mariano Rajoy kormányfő aktívan részt vett a PP kampányában, a néppártiak a javuló gazdasági eredményekkel érveltek, de hegemóniájuk megtört. Pedro Sánchez, a PSOE új vezetője első országos kampányát vívta, mérsékelt sikerrel, a választás kimenetele előrevetíti, hogy a Podemos a szocialistáktól vesz majd el szavazatokat a decemberben esedékes parlamenti voksoláson. Pablo Iglesias, a Podemos vezetője közölte: visszafordíthatatlan folyamatok indultak meg, s bebizonyosodott, hogy nem csak két párt létezik Spanyolországban.

Szerző