Előfizetés

Spanyol és horvát lecke

H. T.
Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:55
Szivós Márton (balra) és Felipe Perrone is meglepné ellenfelét, de utóbbinak kevésbé örülnénk FOTÓ: MTI/KOMKA PÉTER
Ma rajtol Barcelonában a férfi vízilabdázók Bajnokok Ligájának hatosdöntője, amelyben a Szolnok és az Eger révén két magyar együttes is érdekelt. Nem lesz könnyű csúcsra jutniuk, de a katalán várost két éve már megkedveltük, hiszen a magyar válogatott ott lett világbajnok. Reméljük, klubcsapataink számára is jó emlék marad Barcelona.

Május végén sokan már a nyaralásukat tervezgetik a vízilabdázók közül, vagy éppen pihennek egy kicsit a nyári, válogatott események előtt. A nemzeti bajnokságokban már fény derült a bajnokok kilétére, és az átigazolási piacon is egyre több játékosmozgásról hallani. Azonban Európa legjobb csapataira a hét második felében még vár egy utolsó erőpróba Barcelonában. Ugyanis a tavalyi évhez hasonlóan ismét a katalán város látja vendégül a férfi Bajnokok Ligája hatosdöntőjének a mezőnyét.

Szerencsére, a 2014-es esztendővel ellentétben nem csak játékosok terén, hanem a csapataink révén is érdekeltek vagyunk a második alkalommal megrendezendő Final Six küzdelmeiben.

A bajnok és Magyar Kupa-győztes Szolnok és a bajnoki bronzérmes Eger is másodikként végzett csoportjában, így a magyar együttesek csak a végelszámolásnál találkozhatnak egymással. Addig azonban két akadályt is meg kell mászniuk. Ugyanis egyedül a csoportelsők (Recco, Rijeka) kerültek egyből a négy közé, míg a többiekre még vár egy plusz erőpróba a mai napon.

A hazai bajnoki döntőt hamar lezáró Szolnok – amely parádés játékkal 3-0-ra győzte le az OSC-t –, a címvédő és hazai medencében vízbe szálló Barcelonetával csap össze az elődöntőbe jutásért. A Tisza-partiak közül többeknek is jó emlékei lehetnek a Bernat Picornell uszodáról, hiszen két éve ott nyert világbajnoki címet a magyar válogatott.

Cseh Sándor a bajnoki finálé után három nap pihenőt engedélyezett fiainak, múlt péntek óta viszont már csak a spanyolok elleni meccsre koncentráltak. A szolnokiak már kedden megérkeztek Barcelonába, ahol egyelőre csak az első feladatukig tekintenek.

„Szerintem mindent elmond a Barcelonetáról, hogy tavaly megnyerték ezt a tornát és mióta ez a keret összeállt náluk, azóta senki nem tudta őket megverni a BL-ben hazai pályán, kivéve a Reccót” – nyilatkozta Cseh Sándor, a Szolnok vezetőedzője a vlv.hu-nak.

Amennyiben túljut a magyar bajnok spanyol riválisán, akkor a BL-csoportkört százszázalékos teljesítménnyel megnyerő Reccoval találkozik.

„Az elmúlt harminc évben rengeteg nagy játékos volt Magyarországon, nagyon nagy generációk és ez alatt három magyar BL-siker volt, tehát ez nem olyan egyszerű dolog. Ennek ellenére nem tudok másként gondolni a Final Sixre és remélem a csapat sem. Minden meccsen úgy szállunk vízbe, hogy megpróbálunk győzni. Nyilván nagyon kemény feladatok állnak előttünk” – mondta a szolnokiak mestere.

A másik magyar résztvevőre, a bajnokságban idén „csak” bronzérmes Egerre is komoly erőpróbák várnak. Kezdésként ma a horvát ezüstérmessel, a Jug Dubrovnikkal találkozik Dabrowski Norbert legénysége, amely tegnap utazott Spanyolországba.

„Fel tudtunk készülni, mert sok időnk volt, mivel nem játszottunk bajnoki döntőt. A horvátok csépelték egymást még szombat este is a fináléban. Majd eldől, hogy mi a jobb: az, hogy ők mérkőzésekből jönnek, vagy pedig, hogy mi pihenőből. Úgy érzem, hogy az első két negyed nagyon fontos lesz, mert annyi biztos: ők jobban ritmusban lesznek, mint mi. Úgyhogy túl kell élni ezeket a rohamokat az elején, és akkor az fizethet a végén, hogy ők elfáradnak. Nyilván láttam a döntőket, a Dobud nélküli játékuk elsülhet nekik jól is, meg rosszul is” – utalt az egri tréner arra, hogy riválisuknál hiányozni fog eltiltás miatt legjobb centerük.

Ha túlverekszi magát az Eger a Dubrovnikon, akkor újabb horvát gárda vár a hevesiekre, a Szolnok csoportját megnyerő Rijeka személyében. Reméljük, pénteken még nem egymás ellen találkoznak a magyar együttesek!

Ők mondták...

Madaras Norbert (Szolnok): „Bár egész évben nem úgy játszottak, ahogy tudnak, de ez mégis egy Bajnokok Ligája-győztes csapat volt egy évvel ezelőtt, és nagyjából ugyanaz az összetétel. Mindenképpen jó együttesnek gondolom őket, és hazai pályán lesznek, nem szabad lebecsülni őket.”

Varga Dániel (Szolnok): „A legfontosabb talán az, hogy az a játékstílus, amit ők képviselnek, azzal mi idén nem találkoztunk. A Barcelonetán kívül senki más nem játszik Európában ilyen vízilabdát, ezért a legfontosabb az lesz, hogy próbáljuk meg a saját játékunkat rájuk erőltetni, és azt, amiben ők jók, azt kivenni a játékból, mert ami az erősségük, abban tényleg jók.”

Biros Péter (Eger): „Én azt mondom, hogy nyerjük meg az első meccset, és utána bármi lehet ebből a történetből. Úgy érzem, hogy oda kell nagyon-nagyon sok erő és frissesség fejben, testben ugyanis senkinek nem lesz problémája. Itt a fejbeli dolgokat kell összerakni, és akkor nem lehet probléma.”

Szirányi Balázs (Barceloneta): „Nem várhatóak nagy meglepetések. Igazából tudtuk az elején is, hogy itt már nem lesznek könnyű meccsek, ezért hívják final six-nek ezt a tornát. Európa legjobb csapatai lesznek itt, nyilván borzasztó nehéz lesz, de próbálunk felkészülni.”

A Bajnokok Ligája hatos döntőjének programja:
Csütörtök:
Eger–Jug Dubrovnik (horvát) 18 (Digisport 1)
Barceloneta (spanyol)–Szolnok 19.30 (Sport 1)
Péntek:
Mérkőzés az 5-6. helyért a két csütörtöki mérkőzés vesztesei között 16.30 (nem közvetíti televízió)
Eger/Jug Dubrovnik–Primorje Rijeka (horvát) 18 (Digisport 1)
Barceloneta/Szolnok–Pro Recco (olasz) 19.30 (Sport 1)
Szombat:
A bronzmérkőzés az elődöntők vesztesei között 18 (Digisport 2, Sport M)
A döntő a két elődöntő győztesei között 19.30 (Digisport 2, Sport M)



 

Legyen inkább holnapután

Bársony Éva
Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:50
Vajon hogy kerül egy ilyen vásári tákolmányba George Clooney? FORRÁS: FÓRUM HUNGARY
Mintha filmes végkiárusításon szerezte volna be ezúttal a Disney a Holnapolisz című meghatározhatatlan műfajú mozidarab részeit, káprázatos zűrzavar és káosz a stílusban, mesében, tartalomban. Pedig George Clooney adta hozzá a nevét és már kissé megviselt arcát.

George Clooney eddig biztos pont volt, kacathoz csak úgy (a pénztárgép csörgéséért) nem adta a nevét, a Holnapolisz című meghatározhatatlan műfajú mozidarabban ezért is zavarba ejtő a jelenléte. Szerepvállalásaiban gyakran valamiféle jobbító szándék lelhető fel, azon a közhelyes szinten, hogy a holnapot meg kell védenünk, itt is fellelhető persze jó szándék.

De az egész sztori olyan elhasznált sci-fi részekből van összetákolva, ami már szinte arcátlanság. Így nem csak az a nagy kérdés, mi a jó csodáról szól a film, hanem az is, vajon hogy kerül egy ilyen vásári tákolmányba George Clooney. Persze, az utóbbi kérdés legyen az ő gondja, viszont az, hogy nehéz eligazodni ebben a sztoriban, az erősen a nézőt sújtja.

A hangsúlyozottan családi filmnek szánt Holnapolisszal az a legnagyobb baj, hogy gyerekfilmnek túl kegyetlen és drasztikus akciórészletet is bekavar a sztoriba, az érettebb nemzedék számára meg csak unalomig ismert látványt és fordulatokat von be a sci-fi égisze alatt a gyermekded történetbe.

Itt is az emberiség és a Föld megmentéséről van szó, mint Hollywood oly sok kalandakciójába, ennyi apokalipszist, mint amennyit odaát a néző ijesztgetésére kiagyalnak, nem is lehet mindig új ötletekkel bírni, ez nyilvánvaló. De akkor legalább lenne egy átlátható, érdekes, netán tartalmában fordulatos meséje az újfent előállított emberiség-mentésnek

Az határozottan rokonszenves, hogy Clooney beáll egy ifjúsági filmbe, fiatal partnerek közé. Neki kimondottan jól áll ez a nemzedékbeli össze nem illés, a férfias bájából már kezd ugyan fokozatosan veszíteni, de egyénisége rokonszenves vonásait a lassan mélyülő ráncok sem fárasztják el. Lehetne egy igazi jó kihívás, ha ő és partnerei egy jó történetet kapnának a talpuk alá.

A jó történet azonban teljes egészében hiányzik, és olyan zavaros, összevissza sztori ugrál a honaputánból a tegnapelőttbe, amitől ember legyen, aki pontosan vissza tudja idézni, miről is szól a film. Clooney az az idősödő felnőtt, aki mindenféle sci-fi kütyükhöz ért, gyerekkorában zseninek indult, és akihez a jövőre kíváncsi, vállalkozó szellemű kamasz leányzó, Casey azért fordul, hogy vigye el a jövő Holnapoliszába. Fontos szerepet kap egy kitűző jelvény is, amely olykor csodát tesz, mindenesetre a fizika törvényeinek fittyet hányva Casey-t egyik világból a másikba tudja repíteni.

Rövidebb idő alatt, mint egy ujjpattintás. A gond csak az, hogy nem éppen olyankor, amikor szükség lenne rá, viszont kutya ellen a legjobb védelem, Casey mint egy szellem, lebeg keresztül a haragos eben. Ez utóbbi jelenet a film imitt-amott megcsillanó humorának egyik csúcspontja is, úgyhogy sajnos nem túl sok vicces fordulatnak örülhetünk.

A zavaros és túlbonyolított ki-bejárás a jövő városába lényegében rádöbbenti Clooney-ékat az igazi veszedelemre, amit a szupermodern megapolisz uralkodója jelent. A Dr. House-ként jól ismert Hugh Lorie alakítja azt a nagyurat, aki csalárd módon sietteti az emberiség kipusztulását. A látvány olykor megmosolyogtató, mert innen-onnan összecsórt darabok teszik ki a jövő megapoliszát, főként digitális trükkök lekoppintása jelenti a filmbeli holnapot.

Brad Bird rendező mintha egy zsibvásáron járt volna bevásárolni a kellékeket. Ez azért meglepő kissé, mert a L’ecso meg A hihetetlen család, plusz a Simpsonék jó pár epizódja a nevét igazán jó fényben tünteti fel, sőt, mint akinek kötelező a jó humorérzék. Ő jegyzi a Mission: Impossible – Fantom protokoll című akciót is Tom Cruise-zal, tehát nem kezdő az élő színészes pályán sem.

S ami az animációs múltját illeti, a humorérzéke is a helyén van, méghozzá a minőségi humorra értve. Megfigyelhetjük, itt is, hogy a rengeteg CGI trükk lassan az ilyen fajta hollywoodi produkciókat inkább közelíti az animációhoz, az élő szereplők élő jellege – humanoid érzelmei, indulatai stb. – a háttérbe szorul, de legalább átmentődne a humor és irónia. Birddel e tekintetben nincs túl sok szerencsénk ebben a filmben, rém komolyan van véve a világmegváltás.

A mindent egy kalapba módszer következtében elképesztő durva akciójelenetek is kerültek az ifjúsági jellegű sztoriba. Mondjuk egy bolt gonosz tulajdonosainak kiirtása például, amit ugyan elmismásol a tény, hogy nem is voltak földi halandók, hanem rosszindulatú földön kívüliek, de a látvány azért elég taszító. A felettébb durva jelenetek érezhetően kötelező penzumként az szolgálják, hogy a serdületlenebb nemzedéknek valami olyasmit adjon, mint a nagyoknak.

Ám hiába Clooney tudós zsenijének nemes szándéka, a világ és az emberiség megmentésének vállalása, ami mégiscsak kijár egy családi filmnek, mert egyébként alig hagy nyomot maga után a Holnapolisz. Legfeljebb azon merenghetünk, hogy a mai fiatal nemzedék filmes igénye tényleg ilyen lenne?

(Holnapolisz **)

Legyen inkább holnapután

Bársony Éva
Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:50
Vajon hogy kerül egy ilyen vásári tákolmányba George Clooney? FORRÁS: FÓRUM HUNGARY
Mintha filmes végkiárusításon szerezte volna be ezúttal a Disney a Holnapolisz című meghatározhatatlan műfajú mozidarab részeit, káprázatos zűrzavar és káosz a stílusban, mesében, tartalomban. Pedig George Clooney adta hozzá a nevét és már kissé megviselt arcát.

George Clooney eddig biztos pont volt, kacathoz csak úgy (a pénztárgép csörgéséért) nem adta a nevét, a Holnapolisz című meghatározhatatlan műfajú mozidarabban ezért is zavarba ejtő a jelenléte. Szerepvállalásaiban gyakran valamiféle jobbító szándék lelhető fel, azon a közhelyes szinten, hogy a holnapot meg kell védenünk, itt is fellelhető persze jó szándék.

De az egész sztori olyan elhasznált sci-fi részekből van összetákolva, ami már szinte arcátlanság. Így nem csak az a nagy kérdés, mi a jó csodáról szól a film, hanem az is, vajon hogy kerül egy ilyen vásári tákolmányba George Clooney. Persze, az utóbbi kérdés legyen az ő gondja, viszont az, hogy nehéz eligazodni ebben a sztoriban, az erősen a nézőt sújtja.

A hangsúlyozottan családi filmnek szánt Holnapolisszal az a legnagyobb baj, hogy gyerekfilmnek túl kegyetlen és drasztikus akciórészletet is bekavar a sztoriba, az érettebb nemzedék számára meg csak unalomig ismert látványt és fordulatokat von be a sci-fi égisze alatt a gyermekded történetbe.

Itt is az emberiség és a Föld megmentéséről van szó, mint Hollywood oly sok kalandakciójába, ennyi apokalipszist, mint amennyit odaát a néző ijesztgetésére kiagyalnak, nem is lehet mindig új ötletekkel bírni, ez nyilvánvaló. De akkor legalább lenne egy átlátható, érdekes, netán tartalmában fordulatos meséje az újfent előállított emberiség-mentésnek

Az határozottan rokonszenves, hogy Clooney beáll egy ifjúsági filmbe, fiatal partnerek közé. Neki kimondottan jól áll ez a nemzedékbeli össze nem illés, a férfias bájából már kezd ugyan fokozatosan veszíteni, de egyénisége rokonszenves vonásait a lassan mélyülő ráncok sem fárasztják el. Lehetne egy igazi jó kihívás, ha ő és partnerei egy jó történetet kapnának a talpuk alá.

A jó történet azonban teljes egészében hiányzik, és olyan zavaros, összevissza sztori ugrál a honaputánból a tegnapelőttbe, amitől ember legyen, aki pontosan vissza tudja idézni, miről is szól a film. Clooney az az idősödő felnőtt, aki mindenféle sci-fi kütyükhöz ért, gyerekkorában zseninek indult, és akihez a jövőre kíváncsi, vállalkozó szellemű kamasz leányzó, Casey azért fordul, hogy vigye el a jövő Holnapoliszába. Fontos szerepet kap egy kitűző jelvény is, amely olykor csodát tesz, mindenesetre a fizika törvényeinek fittyet hányva Casey-t egyik világból a másikba tudja repíteni.

Rövidebb idő alatt, mint egy ujjpattintás. A gond csak az, hogy nem éppen olyankor, amikor szükség lenne rá, viszont kutya ellen a legjobb védelem, Casey mint egy szellem, lebeg keresztül a haragos eben. Ez utóbbi jelenet a film imitt-amott megcsillanó humorának egyik csúcspontja is, úgyhogy sajnos nem túl sok vicces fordulatnak örülhetünk.

A zavaros és túlbonyolított ki-bejárás a jövő városába lényegében rádöbbenti Clooney-ékat az igazi veszedelemre, amit a szupermodern megapolisz uralkodója jelent. A Dr. House-ként jól ismert Hugh Lorie alakítja azt a nagyurat, aki csalárd módon sietteti az emberiség kipusztulását. A látvány olykor megmosolyogtató, mert innen-onnan összecsórt darabok teszik ki a jövő megapoliszát, főként digitális trükkök lekoppintása jelenti a filmbeli holnapot.

Brad Bird rendező mintha egy zsibvásáron járt volna bevásárolni a kellékeket. Ez azért meglepő kissé, mert a L’ecso meg A hihetetlen család, plusz a Simpsonék jó pár epizódja a nevét igazán jó fényben tünteti fel, sőt, mint akinek kötelező a jó humorérzék. Ő jegyzi a Mission: Impossible – Fantom protokoll című akciót is Tom Cruise-zal, tehát nem kezdő az élő színészes pályán sem.

S ami az animációs múltját illeti, a humorérzéke is a helyén van, méghozzá a minőségi humorra értve. Megfigyelhetjük, itt is, hogy a rengeteg CGI trükk lassan az ilyen fajta hollywoodi produkciókat inkább közelíti az animációhoz, az élő szereplők élő jellege – humanoid érzelmei, indulatai stb. – a háttérbe szorul, de legalább átmentődne a humor és irónia. Birddel e tekintetben nincs túl sok szerencsénk ebben a filmben, rém komolyan van véve a világmegváltás.

A mindent egy kalapba módszer következtében elképesztő durva akciójelenetek is kerültek az ifjúsági jellegű sztoriba. Mondjuk egy bolt gonosz tulajdonosainak kiirtása például, amit ugyan elmismásol a tény, hogy nem is voltak földi halandók, hanem rosszindulatú földön kívüliek, de a látvány azért elég taszító. A felettébb durva jelenetek érezhetően kötelező penzumként az szolgálják, hogy a serdületlenebb nemzedéknek valami olyasmit adjon, mint a nagyoknak.

Ám hiába Clooney tudós zsenijének nemes szándéka, a világ és az emberiség megmentésének vállalása, ami mégiscsak kijár egy családi filmnek, mert egyébként alig hagy nyomot maga után a Holnapolisz. Legfeljebb azon merenghetünk, hogy a mai fiatal nemzedék filmes igénye tényleg ilyen lenne?

(Holnapolisz **)