Népszavazás tartanak a cseh euróról?

Csehországban a közvélemény erőteljesen euróellenes. Milos Zeman elnök azonban továbbra is a közös európai valuta nagy híve. A kabinet pártjai nem egységesek, ezért elképzelhető, hogy referendumot írnak ki a kérdésről. Ha ez így történne, Brüsszelben aligha lelkendeznének e lépésért, mert az uniós csatlakozással a tagországok kötelezettséget vállaltak a közös valuta bevezetésére.

Azokban az uniós tagországokban, amelyeknél még nem vezették be a közös európai valutát, nem nevezhetnénk európártinak a közvéleményt. A legfrissebb felmérések szerint Csehországban a megkérdezettek hetven százaléka szeretné megtartani a koronát.

A százkoronás az egyik legszebb

Az 1961-ben nyomtatott csehszlovák 100 koronás bankjegy felkerült a világ hat legszebb bankjegyeinek listájára, amelyet a The Times hozott nyilvánosságra – adta hírül a Paraméter internetes honlapja. A legszebb bankjegy az 1944-es ecuadori papírpénz lett, második az 1887-es 5 fontos fizetőeszköz. A „bronzérmet“ az 1923-as 5 millió márkás bankjegy szerezte meg. A csehszlovák fizetőeszköz a negyedik lett.

A felméréseket nyilván az ország politikusai is árgus szemmel követik. Andrej Babis pénzügyminiszter, akitől azért nem állnak távol a saját népszerűségét növelni hivatott bejelentések, ezért euróellenes álláspontra helyezkedett.

Azt javasolta, hogy nem kötelező érvényű referendumot kellene tartani arról, bevezessék-e az országban a közös európai valutát, méghozzá 2017-ben, a parlamenti választásokkal egy időben.

A választók ugyanúgy dönthetnek a

kérdésben, mint például a svédek – jelentette ki Babis. (A svédek 2003-ban tartottak referendumot, amelyen nemet mondtak az euróra.)

A cseh kormánykoalíció nem egységes a kérdésben. A pénzügyi tárcavezető például már korábban sem is rejtette véka alá a közös európai valutáról alkotott, nem éppen kedvező véleményét. A referendum felvetése meglehetősen populista húzásnak tűnik részéről, hiszen pontosan tisztában lehet azzal, hogy a következő két évben aligha változik meg gyökeresen a csehek ezzel kapcsolatos véleménye. Azért nem mellékes azonban,

Babis miként vélekedik az euróról, mert szakértők majdnem biztosra veszik, hogy ő lesz Csehország következő miniszterelnöke, hiszen pártja, az ANO mintegy másfél éve stabilan vezeti a közvélemény-kutatásokat.

Babis egyébként Görögországgal példálózott, mint mondta, Athén mutatja meg, milyen veszélyeket rejt magában az euró bevezetése. Hozzátette, „mindenki tisztában van azzal, hogy Görögország nem tudja kifizetni adósságát”.

Bohuslav Sobotka kormányfő ezzel szemben elutasította a referendum ötletét. Annak a véleményének adott hangot, hogy az eurónak több előnye van, mint hátránya. Utalt arra, teljesen értelmetlen lenne kiírni bármiféle referendumot annál is inkább, mert az uniós csatlakozási szerződésben Prága is elkötelezte magát a közös valuta bevezetésére.

Igaz, azt azért túlzás lenne kijelenteni, hogy a kormányfő annyira elkötelezett híve lenne a közös európai valutának. „A legfontosabb az, hogy az életszínvonalat, a béreket és a gazdasági teljesítményt az euróövezet átlagához közelítsük. Ez éveket vesz majd igénybe” – jövendölte Sobotka.

Előzőleg egyébként az európárti államfő, Milos Zeman invitálta a prágai Várba a kormánypárt vezető személyiségeit, valamint Jirí Rusnokot, a jegybank monetáris tanácsának tagját.

Csehország 2004. május elsején kilenc másik állammal, köztük Magyarországgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz, s ezzel kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére is Az akkori kormány még magától értetődőnek is nevezte a bevezetést, amelynek időpontját 2010-re tette.

Ahogy azonban közeledett az időpont, úgy vált egyre bizonytalanabbá a dátum, mígnem 2006-ban a kabinet bizonytalan időre elhalasztotta az euró bevezetését. 2007 februárjában új fejlemény történt, a pénzügyminisztérium 2012-t jelölte meg lehetséges céldátumként. Kilenc hónappal később azonban túl korainak jelölték meg ezt az időpontot. 2008 augusztusában azt közölték, 2015 lehet a „varázsév” az euróövezethez való csatlakozás tekintetében. Ugyanebben az évben azonban a nemzeti bank akkori kormányzója 2019-et emlegetett.

A válság mélyen érintette Prágát is, ezért 2009 októberében Eduard Janota akkori pénzügyi tárcavezető bejelentette: nem reális a 2015-ös dátum. Új időponttal pedig nem is állt elő.

Václav Klaus előző elnök 2010-ben már annyira ellenségesen viszonyult az euróövezeti csatlakozáshoz, hogy felvetette, Prágának deklarálnia kell, nem akar eurót. Petr Necas volt miniszterelnök ezzel kapcsolatban megjegyezte, nincs is szükség erre, hiszen senki sem kényszerítheti hazáját arra, hogy az euró előszobájának tartott ERM II. árfolyam-mechanizmus tagja legyen. Az ERM II. egyébként némiképp megköti a kormányok kezét, hiteles programot és kiszámítható gazdaságpolitikát feltételez, ami nem mindig jellemezte az utóbbi esztendők cseh kormányait.

Necas egyébként akkoriban – Babishoz hasonlóan - Svédország példáját emlegette. Egyben a volt cseh miniszterelnök azt is közölte, amíg ő áll a kormány élén, addig nem lesz szó arról, hogy hazája mikor vezetheti be az eurót. Necas úgy vélte, ez a kérdés azért sem aktuális, mert Csehország uniós csatlakozása óta „az euróövezet is megváltozott”. Az akkori koalíció egyébként nem teljesen értett egyet az euró kérdésében.

A volt miniszterelnök és Babis véleménye abban is hasonlít, hogy Necas szintén népszavazást követelt egy esetleges euróövezeti csatlakozásról. Ám a kérdésben az akkori jobboldali kormány sem értett egyet, a koalíciós partner TOP 09 ugyanis ellenezte ezt.

2013-ban a cseh pénzügyminisztérium a Brüsszelnek elküldött konvergencia-programban azt közölte, hogy nem határoztak meg időpontot az ERM II-höz való csatakozáshoz. 2013. május 29-én pedig Miroslav Singer, a Cseh Nemzeti Bank kormányzója kijelentette, személyes véleménye szerint 2019 előtt nem tartja reálisnak azt, hogy hazája bevezethesse a közös európai valutát.

Az euró nagy híveként ismert Zeman elnöki beiktatása után elismerte, hogy egyelőre nincs esély a közös európai valuta bevezetésére, öt éven belül erre nem lát esélyt. A Necast, majd Rusnokot a miniszterelnöki székben követő Bohuslav Sobotka pedig a 2013 októberi parlamenti választást megelőzően kifejtette, 2020. január 1-jét kellene előirányozni az euró bevezetése dátumaként. Szakértők is ebből az időpontból indulnak ki.

Egyelőre itt tart az ügy. Nem lenne szerencsés, ha a cseh pártok, politikai kampánycélokra használnák fel az euró bevezetésének kérdését. Ezzel éppen csak a csehországi euroszkepticizmus megerősödéséhez járulnának hozzá.

Feszültségek a koalícióban

Kisebb botrány rázta meg a cseh kormányt. Bohuslav Sobotka miniszterelnök ugyanis leváltotta Marcel Chládek oktatási minisztert, aki munkatársai állítása szerint megfélemlítette őket. Chládek, aki egyébiránt szociáldemokrata politikus, tehát a kormányfő párttársa, minden vádat tagad. Szerint a lejárató kampányt Babis tömörülése, az ANO indította vele szemben.

Utalt arra, hogy tárgyi kifogásokat nem emeltek a munkájával szemben, s az iskolai szakszervezetek, valamint az akadémikusok alkotta grémiumok „nagyra becsülik nyílt kommunikációját és a tárgyalásokra való készségét”.Először a cseh média számolt be arról, hogy Chládek megfélemlíti munkatársait.

Ezután gyorsan peregtek az események, Sobotka múlt pénteken jelezte Milos Zeman államfőnek, hogy megválik a tárcavezetőtől. Utódját pénteken mutatja be Zemannak. Az elnök jelezte,mind Chládekkal, mind kinevezendő utódjával találkozni kíván.