Előfizetés

Időt kérnek a károsultak

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.06.06. 07:22
A brókercsőd egyetlen külön kártalanítására tegnaptól már nem lehet jelentkezni FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Ellenzéki szavazatokra is szükség van ahhoz, hogy elfogadhassa a parlament azt a pénzügyi törvényjavaslat csomagot, amely a felügyeleti jogosítványokat a befektetési cégek megfelelő ellenőrzése érdekében szigorítja. Sokan lekéshették a a tegnapi, jogvesztő kártalanítási határidőt, ők már csak az alacsonyabb összegű kártérítésben reménykedhetnek.

A Facebookon szerveződő Quaestor Károsultak Közössége nem nyugszik bele abba, hogy a június 5. határidő jogvesztő volt a 30 millió forintig terjedő kártalanításra jelentkezésben. Levelet írtak Matolcsy György jegybankelnöknek, abban a reményben, hogy a pénzügyi fogyasztóvédelem felügyeletét is ellátó nemzeti banki elnökként érje el a határidő meghosszabbítását. Különösen azt sérelmezik, hogy míg a Befektető-védelmi Alap (BEVA) eljárásában a nem Quaestor kötvénnyel – hanem egyéb befektetéssel – rendelkező károsultak 1 éven belül jelezhetik kártalanítási igényüket, addig a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (QKKA) esetében ugyanez 30 napra korlátozódik. Álláspontjuk szerint, mint ahogy erről Szabadi Katalin lapunknak erről beszámolt, a Beva nem értesítette azokat a károsultakat, akik elmulasztották a kárigényüket időben beadni. Pedig a Bevának rendelkezésére áll a névsor, és azt is tudják, hogy a felszámoló kiknek küldött ki tértivevényes levelet, és azokból hány érkezett vissza - mondta a képviselő. Szabadi Katalin szerint a mulasztók nem hanyagságból nem adták be kárigényüket, hanem egyszerűen nem tudtak a lehetőségről. Ezt a lehetőséget azonban a folyamatot jól ismerő pénzügyi szakemberek lapunknak cáfolták. Utaltak arra, hogy a mintegy 32 ezer károsultból - igaz csak becslés alapján - mintegy ezren nem jelentették be kárigényüket. Feltehetően az utolsó napon ez az arány még változhatott is.

A határidő meghosszabbításának rendkívül kicsi az esélye, ugyanis a Quaestor-károsultak pénzvisszatérítéséről külön törvény intézkedik, tehát az Országgyűlés hatásköre lehetne a módosítás. Ugyanakkor szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a banki elszámolásról szóló törvény is intézkedik arról, hogy aki a kártérítés benyújtására szolgáló időszakban nem jelentkezett, és az akadályoztatásának okáról érdemi igazolást tud bemutatni, azzal szemben méltányosságot lehet gyakorolni. A külföldi tartózkodás, mint mentőkörülmény a Quaestor esetében aligha lehet indokolt, hiszen a kárigényt írásban is be lehetett nyújtani.

Szabadi Katalin szerint vélhetően a legszegényebb, hátrányos helyzetűek, például idős emberek is mulaszthattak, akik nem rendelkeznek internet elérhetőséggel és média hozzáféréssel, segítő fiatal hozzátartozókkal.

A brókercégek ügyfelei mellett azok dolgozói sincsenek jó helyzetben. Több banknál is tiltólistán vannak a Buda-Cash, a Quaestor, illetve a Hungária Értékpapír munkatársai - tudta meg a Világgazdaság. Egy, a Buda-Cashhez közeli forrás szerint többen is pályát módosítottak, mert kiábrándultak az értékpapírszektorból. Mint mondta, azok, akiknek megvolt a presztízsük, a nevük, vélhetően nem fognak elkallódni, ám a fiatalok, akik még nem dolgozták be magukat a szakmába, jóval nehezebb helyzetbe kerültek. A munkaadók sokszor nem gondolják végig, hogy kik voltak áldozatok, és kik az érintettek - panaszolta a volt bróker.

Akkor most hová forduljanak a Quaestor-károsultak? - tette fel kérdést Szakács László szocialista országgyűlési képviselő. Tállai András nemzetgazdasági miniszterhelyettes válaszából kiderül, hogy a tegnapi jogvesztő kártalanítási határidőt lekésők és a kötvényen túli befektetéssel rendelkezők 2016. május 21-ig beadhatják kártérítési kérelmüket az érdemi elbírálását végző Bevához. A Beva azonban egy befektető részére már csak legfeljebb 6 004 200 forintot fizethet kártérítésként, úgy, hogy egymillió forintos összeghatárig száz százalékot térít, és az efeletti résznek pedig kilencven százalékát adja.

Újabb törvényhozási érdekességre is fény derült tegnap. Ugyanis ellenzéki szavazatokra is szükség van ahhoz, hogy elfogadhassa a parlament azt a pénzügyi törvényjavaslat csomagot, amely a felügyeleti jogosítványokat a befektetési cégek megfelelő ellenőrzése érdekében szigorítja, mert egyes módosító javaslatok hatálybalépéséhez a képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.

Félelemben élnek a romák Miskolcon

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2015.06.06. 07:11
Az ellenőrzések megkeserítik az amúgy békében élő emberek mindennapjait FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Razziaszerű, megfélemlítő hatású, az egyenlő bánásmód követelményét is sértő, jogszabályi felhatalmazás nélküli hatósági ellenőrzési gyakorlatot valósított meg a Miskolci Önkormányzati Rendészet, amikor a város szegregált, többségében roma lakosú területein hajtott végre ellenőrzéseket - áll az alapvető jogok biztosának jelentésében, amely kitér a helyi lakásrendelet módosítására is: az ombudsman szerint az súlyosan diszkriminatív és törvénysértő.

"Az ombudsman egyfajta társadalmi tükörként működik, s ha valakinek nem tetszik az a kép, amit mutat, igyekezzen változtatni rajta"

Ami Miskolcon folyik, az a társadalmi szolidaritás súlyos megsértése, egyáltalán nem járható út - jelentette ki Székely László ombudsman tegnap budapesti sajtótájékoztatóján, ahol ismertették az üggyel kapcsolatos vizsgálatok eredményeit. Az egyéves vizsgálódás alatt több alkalommal is jártak a helyszínen, személyesen találkoztak a nyomortelepeken élőkkel is - mondta a vizsgálat koordinálásáért felelős Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes. "A szegregátumokban élők lakhatási feltételei ellehetetlenültek, csökken a szociális bérlakások száma, miközben növekszik a hátrányos helyzetű családok kilakoltatásának aránya" - mondta, hangsúlyozva: a helyzet rendezéséhez haladéktalanul szükség van minden, az ügyben érintett intézmény közbelépésére.

Megírtuk: a kilakoltatás a miskolci stadion fejlesztési munkálatai miatt kezdődött el, ugyanis a sportpályához kapcsolódó melléklétesítmények egy részét a "számozott utcák" helyére tervezték. A képviselők tavaly májusban szavazták meg a Fidesz-KDNP javaslatát a város "szégyenfoltjainak" megszüntetéséről. A számozott utcákban 2014 nyara óta - az önkormányzat ekkor fogadta el a telepfelszámolási programot - több mint 160 családot fenyegetett a kényszerkilakoltatás. Az Amnesty International Magyarország szerint 2015 májusában nagyjából 30 családról lehet tudni, akik továbbra is a környéken maradtak, és akiket továbbra is fenyegetettségben élnek. Tavaly több jogvédő civil szervezet közös beadvánnyal fordult az alapvető jogok biztosához a miskolci önkormányzat ellenőrzési gyakorlatai miatt, szerintük a hatósági razziák főleg a romák által lakott településrészeken folytak, melyeket a lakók félelemkeltőnek, zaklatónak éltek meg.

A Miskolci Önkormányzati Rendészet által levezényelt, több különböző hatóság által végzett ellenőrzések célja az önkormányzati vagyon védelme volt, ám előfordult, hogy a különböző szervek munkatársai a mellékhelyiségbe, de még a hűtőszekrénybe is benéztek. Az ombudsmani vizsgálat megállapította: az önkormányzati szervek az ellenőrzéseket jogszabályi felhatalmazás nélkül kezdték meg, azok lebonyolítása pedig további alapjogi jogsérelmeket is okozott. Szalayné elmondta: az érintett településrészen lakók egyáltalán nem ismerték az ellenőrzések jogi hátterét, s mivel egyszerre több hatóság volt jelen, azt sem tudták, kihez fordulhatnának panasszal. Szalayné szerint mindez a tisztességes hatósági eljárási jogot sértő helyzetet eredményezett. A jelentés leszögezi: sérült az érintettek információs önrendelkezési joga, az intézkedések emellett a magánszférához való jogot is korlátozták.

A jelentés szerint elfogadhatatlanok a Miskolc környéki települések rendeletei is, amelyekkel a városból elköltözni kényszerülőket próbálták távol tartani maguktól azzal, hogy nem biztosítottak volna nekik bérlakást vagy közmunkát. Az ombudsman szerint ezek súlyosan törvénysértő és kirekesztő lépések, jelentésükben a biztos és biztoshelyettes ezért felkérte Sátoraljaújhely és Szerencs városvezetését, hogy helyezzék hatályon kívül a rendeleteket.

Időközben egy újabb beadvány érkezett az ombudsmanhoz, a panaszosok a miskolci önkormányzat egy másik rendeletét is kifogásolták, melynek értelmében 1,5-2 millió forintot fizetettek azoknak a "jó bérlőknek" - rendesen fizettek és volt érvényes szerződésük -, akik elköltöznek a városból és legalább öt évig vissza sem mennek. Az alapjogi biztos jelentése szerint egy ilyen rendeleti előírás elfogadhatatlan, s az is jogszabálysértő, hogy a rendelet csak az alacsony komfortfokozatú lakások bérlőire vonatkozott. A rendeletet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal is kifogásolta, s a Kúriához fordult, amely április 28-i határozatában kimondta: a szabályozás hátrányosan megkülönbözteti a rossz szociális helyzetben lévőket, és sérti a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot. A rendeletet megsemmisítették.

A biztos és a biztoshelyettes egy ajánlás-listával fordult a miskolci önkormányzathoz (lásd keretes írásunkat). Mindemellett felkérték Lázár Jánost, a miniszterelnökség vezetőjét, hogy vizsgálja meg és mérje fel, mely más településeken lehetnek hasonló ellenőrzések, s mihamarabb szüntesse meg azokat. Balog Zoltán emberi erőforrás minisztertől pedig azt kérik, vizsgálja meg a szegregátumokban élők helyzetét, s az önkormányzattal együttműködve dolgozzanak ki egy komplex programot a szegregációs folyamatok megállítása érdekében. A biztoshelyettes hangsúlyozta: megállapításaik elsődleges szándéka a figyelemfelhívás, a konstruktív kritika. Székely László hozzátette: az ombudsman egyfajta társadalmi tükörként működik, s ha valakinek nem tetszik az a kép, amit mutat, igyekezzen változtatni rajta.

Ombudsmani ajánlások a miskolci önkormányzatnak
- haladéktalanul szüntessék meg a hatóságok és közszolgáltatók nagy létszámú részvételével, közösen végzett ellenőrzéseket, és gondoskodjanak arról, hogy valamennyi irányításuk és felügyeletük, valamint fenntartói hatáskörük alá tartozó miskolci önkormányzati intézmény, szerv eljárása és gyakorlata megfeleljen az irányadó törvényi és kormányrendeleti előírásoknak
- helyezzék hatályon kívül a Kormányhivatal által törvénysértőnek minősített és a Kúria előtt felülvizsgálni kért, a közösségi együttélési szabályokat rögzítő önkormányzati rendeleti szabályozást
- működjenek hatékonyan együtt a szegregátumokban tevékenykedő Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, valamint az önkormányzat szakmai háttérintézményeivel, és biztosítsák az összehangolt segítségnyújtást a kilakoltatások megelőzése érdekében
- dolgozzanak ki - szociális, család- és gyermekjóléti szervekkel együttműködve - hatékony intézkedési tervet a hajléktalanná váló családok elhelyezésére
- a Máltai Szeretetszolgálattal is együttműködve vegyenek részt az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai támogatásával készülő, a nyomortelepek felszámolására és újratermelődésük megakadályozására vonatkozó komplex program kidolgozásában

Újabb öreg fákat vágnak ki

Napok óta vágják ki a 40-50 éves platánokat és nyárfákat a Dagály fürdő területén. A tömeges fakivágásnak valószínűleg köze van a 2017-es vizes világbajnokság egyik helyszínéül szolgáló uszoda építkezéséhez – írja a hvg.hu. Erre egy olvasó hívta fel a lap figyelmét. Mint mondta, rengeteg, mintegy száz tönköt látott a fürdő területén és környékén, miközben folyamatosan szállították el a rönköket. Elmondása szerint főleg nyárfák és platánfák estek a fakivágás áldozatául, és mindegyik törzsének legalább fél méteres volt az átmérője, vagyis 40-50 éves fákról lehetett szó.

Nem ez az első eset, amikor egy-egy beruházás ,,érdekében” áldozatul esnek faóriások. Legutóbb az Etele úton, az 1-es villamos építése fenyegette több száz fa életét.

Az Olimpiai park területén 2013 őszén került az érdeklődés középpontjába egy öreg platánfa, melynek ügyében még az akkori polgármester, Rogán Antal is kénytelen volt állást foglalni.

Ugyanebben az évben a Ludovika tér átalakítása során - az új útburkolatok és járdák elkészítésére hivatkozva – 20 fát távolítottak el, 9 esetében pedig állítólag betegségük indokolta a kivágást. Akkor a felelős kormánybiztosi hivatal azt közölte, mindegyik kivágandó fára jogerős hatósági engedéllyel rendelkeztek. A fák száma azonban erősen vitatott volt.

2013 tavaszán a Kossuth térnél is több 40-60 éves hársfát döntöttek ki, miközben korábban nem jelezte senki, hogy a fák betegek lennének. 2012 márciusában, rendőrsorfal védelmében tarra vágták a Károlyi-szobor melletti parkot mélygarázs építése miatt.

Emlékezetes a Nagymező utcai védett fák évekig húzódó ügye, amelyben szintén mélygarázs építése miatt szabadult volna a fáktól az önkormányzat. Szerencsére a civilek összefogása megmentette őket. Ugyancsak ilyen céllal már több mint tíz éve merült fel az akkori Roosevelt tér fáinak kivágási terve, legutóbbi hírek szerint erről sem mondott le a kormánypárt.