A történész álmai

Az épület már készen áll. De hogy milyen szellemiség fogja áthatni belső tereit, még homály fedi. Schmidt Mária még nem teregette ki kártyáit. Állítólag létezik valami koncepció, de tartalmáról biztosat nem tudunk. Ha azonban a Terror Háza eszmeiségére, irányultságára gondolunk, amely a főigazgató asszony történelmi felfogásának a leképezése; ha a Szabadság téri - orbitális történelmi hazugságot sugalló - megszállási emlékmű elleni tüntetéseket Schmidt Mária gyűlöletkampánynak nevezi, résztvevőit ateista, szélsőséges, intoleráns marxista csoport tagjainak - akkor nincs szükség szárnyaló fantáziára ahhoz, hogy elképzeljük, milyen szerepet szán a Sorsok Házának, amely már elnevezésében is felháborító. Úgy tűnik, a történész asszony - hasonlóan néhány történész kollégájához -, nem hajlandó fölülemelkedni a "nem mi voltunk" szánalmas kisszerűségén. Az a tény, hogy a kormány Schmidt Máriát bízta meg a Sorsok Háza alapgondolatának kidolgozásával, csak azt bizonyítja, hogy a hatalom foggal-körömmel ragaszkodik a hazugság-emlékmű révén hirdetett önfelmentő álláspontjához.