Diákokat diszkriminált a Louvre?

Diszkrimináció gyanújával indítottak eljárást a francia hatóságok a párizsi Louvre múzeuma és a Saint-Chapelle (Szent Kápolna) ellen, amely intézmények a tömeges foglalásokra hivatkozva elutasították egy izraeli diákcsoport látogatási kérelmét.

A gótikus stílusú egykori 13. századi imahely Párizs közepén évente mintegy félmillió, a Louvre pedig 9 millió látogatót fogad. Május elején mindkét intézmény elutasította Sefy Hendler tel-avivi egyetemi tanár kérelmét, aki tizenkét művészettörténész hallgatónak próbált helyet foglalni egy általa megadott napra. A meglepett professzor ezt követően két nem létező, nem izraeli intézmény nevében is kért időpontot ugyanarra a napra, és ez utóbbi foglalásokra pozitív válaszokat kapott. 

Az esetről levelet írt a párizsi prefektusnak, aki június 12-én átadta az ügyet a párizsi ügyészségnek, amelynek döntenie kell arról, hogy indít-e diszkrimináció gyanúja miatt eljárást, vagy sem. A Louvre és a Saint-Chapelle-t felügyelő Nemzeti Műemléki Központ (CMN) visszautasította a diszkrimináció gyanúját. 

Mindkét intézmény azt állítja, hogy a professzor által megjelölt időpontok az első foglaláskor nem voltak szabadok. A később elküldött foglalásokat viszont azért tudták elfogadni, mert "még szabad időpontokra vagy éppen megüresedett időpontokra szólt" - írta közleményében a Louvre. A világ egyik leglátogatottabb múzeuma azt is jelezte, hogy a csoportos látogatásokra vonatkozó foglalásoknak átlagosan húsz százalékát le szokták mondani, így szabadulhatott fel időpont.   

A Louvre a közlemény szerint évente 150 ezer csoportos foglalást fogad el, és mintegy 80 ezret utasít vissza. Az izraeli diákokat egyébként végül június folyamán fogadja az intézmény. A Saint-Chaeplle is a "nagyon nagy látogatottsággal" magyarázta az első elutasítást, amelyet követően máskorra kerestek lehetőséget az izraeli csoportnak. A hétezer csoportos látogatási időpontra a kápolna évente tízezer foglalást kap az intézmény szerint.

Szerző

Előkerültek Ady eltűntnek hitt kéziratai - Fotók!

Publikálás dátuma
2015.06.18. 14:29
MTI Fotó: Czimbal Gyula
A Májusi zápor után című Ady Endre-vers elveszettnek hitt eredeti kéziratát mutatták be Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) csütörtökön.

A kéziratot az Ady család egy Kanadában élő leszármazottja, Diósady Levente egyetemi tanár adományozta az OSZK Kézirattárának az ottawai magyar nagykövet, Pordány László segítségével 2013-ban - mondta el Földesi Ferenc megbízott különgyűjteményi igazgató. Diósady Levente unokája Ady Mariskának, a költő unokahúgának, aki valószínűleg árverés útján szerezte meg a puha ceruzával írt, éppen ezért igencsak sérülékeny kéziratot valamikor az 1920-as évek elején.

Baróthy Zoltán, a könyvtár kézirattárának munkatársa az 1908 tavaszán született kéziratot a modern magyar irodalom születésének időszakából származó "ereklyének" nevezte. Ebben az évben indult a Nyugat folyóirat, valamint ekkor alapult a Holnap Irodalmi Társaság is, amelyben Ady Endre szintén központi szerepet vállalt.

Mint fogalmazott, a dokumentum irodalomtörténeti jelentőségét részben az adja, hogy a költeménynek eddig csupán nyomtatott verzióit ismerték. Ráadásul több bizonyíték is arra utal, hogy a most bemutatott dokumentum, amelynek létezéséről korábban semmit sem tudtak, a Májusi zápor után című költemény eredeti kéziratának tekinthető.

A vers először a Nyugat 1908. június elsejei számában jelent meg két másik Ady-költeménnyel, a ma az Ádám, hol vagy? címen ismert és a Léda ajkai között című verssel együtt. Utóbbi mű eredeti kézirata egyébként egy ismeretlen magángyűjtő tulajdonában van, aki 2001-ben 5 millió forintot fizetett érte.

Ady Endre általában gyorsan, nagy lendülettel megírt műveket küldött a Nyugatnak, azonban verseskötetei szerkesztésekor gyakran végzett utólagos simításokat költeményein. Ez történhetett a Májusi zápor után cíművel is, ugyanis az 1908 végén megjelenő, Az Illés szekerén című kötetben a versen több változtatás is megfigyelhető: a Nyugatban közölt változat ötsoros második versszakából hatsoros lett, a refrénben pedig a "táncolt" igét Ady "csókolt"-ra cserélte. Az OSZK-nak adományozott kézirat viszont szinte teljesen megegyezik az időben korábbi, Nyugatban közölt változattal, ez pedig igazolja a felvetést, hogy a dokumentum a vers eredeti kézirata - magyarázta Baróthy Zoltán, aki szerint az apró változtatásban tetten érhető Ady zsenije, hiszen a vers jobb lett az utólagos javításokkal.

A szakértő rámutatott: egyelőre nem lehet megállapítani, hogy az "Adyra nem igazán jellemző, életörömtől hangos költemény" Párizsban, vagy Érmindszenten, a költő családjának otthonában született. Ady május közepén utazott ki Párizsba, részben azért, hogy kitörjön az Érmindszenten rátörő depresszióból és álmatlanságból, amelyekről a Hatvany Lajoshoz írt levele is tanúskodik.

Mindez a mű értelmezése szempontjából is fontos lehet, ugyanis ha a költő Párizsban írta meg a verset, akkor joggal beszélhetünk arról, hogy a költeményben Ady a városi ember szemszögéből, idealizálva tekint vissza a modernitástól mentes partiumi tájra. Amennyiben a mű Érmindszenten született, teljesen más értelmezéssel érdemes közelíteni a szöveghez - hangsúlyozta Baróthy Zoltán, hozzátéve, hogy a bizonyítékok alapján számára meggyőzőbbnek tűnik az a felvetés, amely szerint Ady a francia fővárosban írta a verset.

A nagyközönség először a Múzeumok éjszakáján láthatja a kéziratot a S csókolt minden az ég alatt címmel megnyíló kamarakiállításon az OSZK-ban. A tárlat többek között foglalkozik a szintén irodalmi babérokra törő Ady Mariska és Ady Endre viszonyával, valamint korabeli fotók, levelek és újságcikkel segítségével számos adalékkal szolgál a Májusi zápor után megírásának körülményeiről. A gyűjtemény egyik különleges darabja Az Illés szekerén című kötet egy Brüll Adélnak (Lédának) dedikált példánya, emellett megtekinthető az Ádám, hol vagy? - eredeti címén Jön az Isten - című költemény első ismert kézirata is.

A kiállítás július 12-ig tekinthető meg az Országos Széchenyi Könyvtárban, a kéziratot digitális formában pedig az intézmény honlapján (www.oszk.hu) keresztül lehet majd elérni.

Szerző
Frissítve: 2015.06.18. 16:47

Kíváncsi, milyen volt a Fishing első napja? - Fotók!

Publikálás dátuma
2015.06.18. 10:29
Ferenczi György és a Rackajam együttes koncertje. MTI Fotó: Sóki Tamás
Elkezdődött a Fishing on Orfű fesztivál a Pécs melletti üdülőfaluban tegnap. A rendezvényre tavaly több mint 20 ezren voltak kíváncsiak, a szervezők szerint idén már minden jegy elkelt, a fesztivál teltházas.

Egyedi Péter, a fesztivál egyik szervezője az M1-nek nyilatkozva elmondta: minden jegyet eladtak a fesztiválra, sőt a bérletek már februárban elkeltek. Szerdán, a 0. napon a legfontosabb esemény a Kispál és a Borz visszatérése volt. „Nem engedünk be több embert, mint aki jól tudja érezni magát. Ez 7 ezer embert jelent” – nyilatkozta Egyedi Péter.

Ferenczi György és a Rackajam együttes koncertje. MTI Fotó: Sóki Tamás

Ferenczi György és a Rackajam együttes koncertje. MTI Fotó: Sóki Tamás

A fesztivál szervezője elmondta, hogy a fesztiválon fellép a magyar zenei underground krémje és számtalan olyan előadó, akinek slágerei rendkívül ismertek, így például a Punnany Mussif, a Wellhello vagy a Halott Pénz. 

MTI Fotó: Sóki Tamás

MTI Fotó: Sóki Tamás

Az idei fesztivál egyik újdonság a vízi színpad lesz. Az úszó stégen mini akusztikus koncerteket tartanak majd.

MTI Fotó: Sóki Tamás

MTI Fotó: Sóki Tamás

Forrás: Híradó.hu

Szerző