Demján: a VOSZ egy vitatkozó szervezet

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a Román Munkaadók Nemzeti Szövetségével (UNPR) írt alá partnerségi szerződést pénteken, amelynek célja a két ország vállalkozásainak segítése.

A szerződés aláírása előtt Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke kiemelte: a megállapodás annak köszönhető, hogy mostanra mindkét ország leküzdötte a gazdasági válság hatásait. Meggyőződése, hogy Kelet-Európa, így Magyarország és Románia is "gazdasági sikerre van ítélve". Demján Sándor szerint ennek a sikernek a megvalósítói a vállalkozók, és mivel a társadalom gazdasági alapon működik, különösen nagy a felelősségük. Az érdekvédelmi szervezetek közül szavai szerint mindkét országban azok a kormány barátai, amelyek vitatkoznak, próbálnak korrigálni, és azok az ellenségei, amelyek mindig mindenben egyetértenek vele.

Hangsúlyozta, a VOSZ több évtizede egy vitatkozó szervezet. Demján Sándor elmondta: a gazdasági együttműködést mindkét ország, és az Európai Unió is támogatja, a magyar állam forrásokat is rendel mögé. Kelet-Európában ugyanakkor véleménye szerint problémát jelent, hogy az uniós forrásokat nem a termelő tevékenység fejlesztésére fordították, hanem például fesztiválokra. Magyarországnak azonban sikerült az áttörés ezen a területen, hiszen ma már a vállalkozásokhoz kerül a források nagy része, és "nem a halottasházak felújítására" - fogalmazott. Hosszú harc volt a polgármesterekkel, mire ezt sikerült keresztülvinni - tette hozzá.

Ioan Lucian, az UNPR elnöke történelmi jelentőségűnek nevezte a megállapodást, és kiemelte, hogy csak az együttműködés viszi előre az országokat. Mint mondta, azon fognak dolgozni, hogy a másik országban megjelenni kívánó vállalkozások biztonságban érezzék magukat.

Hangsúlyozta, régóta szerették volna elindítani az együttműködést, hiszen a VOSZ nagyon jelentős szakmai szervezet.
Ioan Lucian szólt arról is, hogy a megyei VOSZ elnökökkel is találkozott, és van néhány elem, amelyet szeretnének átvenni a VOSZ gyakorlatából - erre példaként említette a Széchenyi-kártyát. Úgy vélte, többek között a turizmus, a mezőgazdaság, az energetika, az oktatás, és a kutatás területén tudnak majd együttműködni a határ menti régióban, másik lehetőség pedig a Duna, ezen a területen is érdemes kiterjeszteni az együttműködést.

Ádám Imre, a VOSZ soros elnöke kiemelte: a megállapodás lehetőséget ad arra, hogy a két szervezet a legmagasabb szinten tudjon együttműködni, és a megállapodás mindkét fél számára nagy lehetőségeket tartogat. Fő céljuk, hogy a magyar és román vállalkozókat megismertessék a két ország jogszabályi környezetével, és hogy akár közös cégeket alapítva együttműködjenek. Hozzátette: mindent elkövetnek annak érdekében, hogy európai uniós pályázatok is segítsék az együttműködést.

Szerző

A Költségvetési Tanácson átment a büdzsé

 A Költségvetési Tanács (KT) megadja az előzetes hozzájárulását a jövő évi költségvetési törvényjavaslat zárószavazásához.

A KT a határozatában rögzíti: A 2015-re várható GDP és államadósság, valamint a 2016. év végére tervezett GDP reális prognózison alapul. Az ezen adatok alapján a 2016. év végére számított államadósság-mutató értéke 73,3 százalék lesz, alacsonyabb a 2015. év végére várható államadósság-mutató 74,3 százalékos szintjénél, így teljesül az alaptörvénybe foglalt, az államadósság alakulására vonatkozó követelmény - áll a KT határozatában.

A tanács határozatának indokolásában kitér arra, hogy az eredeti törvényjavaslathoz képest az Országgyűlés által elfogadott előirányzat-változtatások azonos összegben érintették a bevételi és a kiadási főösszeget, így a módosítások által a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya nem változott. Nem módosult az államháztartás uniós módszertan szerint számított hiánya sem. Mindazonáltal a módosítások kis mértékben növelték a költségvetést övező kockázatokat - olvasható a KT véleményében.

A KT véleménye szerint az elfogadott módosítások a kiadások emelését a hiány változatlansága mellett részben úgy valósították meg, hogy az Országvédelmi Alap előirányzatát 30 milliárd forinttal csökkentették (70 milliárd forintra). A rendkívüli kiadásokra szolgáló és a fejezeti stabilitási tartalék előirányzata nem változott. Figyelembe véve, hogy az adósságmutató várható csökkenése számottevően meghaladja az előírt mértéket, összességében a tanács megítélése szerint a kockázatok ellensúlyozására megfelelő tartalékok állnak rendelkezésre. A tanács ugyanakkor fenntartja azt a véleményét, hogy a jövőben célszerű lenne meghatározni, hogy az egyes tartalékok milyen kockázatok kezelését szolgálják.

Rögzítik azt is, hogy a pótlólagos beruházási kiadások fedezetére döntően az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek előirányzatának 115 milliárd forintról 133 milliárd forintra történő emelésével biztosítottak fedezetet. Ezáltal nő az ehhez a forráshoz kötődő bizonytalanság. A kapcsolódó szabályok ugyanakkor összekötik a bevételek keletkezésével a beruházások indítását, ami mérsékli a túlköltés kockázatát. Emellett azonban javítani szükséges a vagyongazdálkodás tervszerűségét - véli a tanács.

A KT kitér arra: a törvényjavaslatban több esetben a kiadások növelésének ellentételezésére más - gyakran ugyanabba a fejezetbe tartozó - kiadási előirányzatokat mérsékeltek. Közöttük volt két kezesség beváltásának fedezetéül szolgáló, felülről nyitott előirányzat is. Ezek esetében előfordulhat, hogy év közben az előirányzatokat túllépik, amelyet a hiány tartása érdekében máshol ellentételezni kell.

Leszögezik: a tanács általában is szükségesnek tartja a felülről nyitott előirányzatok számának mérséklését, és az esetleges túllépés kezelésére más megoldás - például keretgazdálkodás - alkalmazását. Csökkentették a bankadóból származó bevételt 10 milliárd forinttal, így teremtették meg az összhangot az adótörvények módosításával. A tanács az adósságráta várható csökkenését reálisnak és megalapozottnak, a várható makrogazdasági és költségvetési folyamatokkal összhangban lévőnek tartja.

Kifejtik: az adósságmutató 1 százalékpontos javulása azt jelenti, hogy az államadósság-szabály teljesülhet egyes negatív kockázatok érvényesülésekor is. Ezek veszélye a kedvező makrogazdasági és államháztartási folyamatok mellett is fennáll, mert a várakozásokat gyengítheti az ismert geopolitikai feszültségek erősödése, az Európai Unió tagállamai gazdasági teljesítményének egyenetlensége, valamint az euró-zóna válsága kiújulásának a veszélye.

A tanács az adósságráta csökkenését a hiánycélt övező kockázatok ellenére is elérhetőnek tartja, így az alaptörvény vonatkozó bekezdésében foglalt államadósság-szabály 2016-ban várhatóan teljesül. A KT szükségesnek tartja azonban a kormány figyelmét ráirányítani arra, hogy - a költségvetés biztonságos teljesítése érdekében - következetesen támogassa és erősítse az adó- és járulékbeszedési munka hatékonyságát javító és az adóhátralékok felhalmozódását akadályozó intézkedések végrehajtását, továbbá folytassa a tervezéskor tapasztalt óvatos gazdálkodást a kiadási, valamint a tartalék-előirányzatokkal.

A tanács üdvözli, hogy az Országgyűlés a kormány javaslatára a módosította a stabilitási törvényt, megváltoztatva az úgynevezett adósságképlet érvényességét. Az új szabálynak a 2016. évi egységes költségvetési törvényjavaslat megfelel - olvasható a tanács véleményében.

Szerző

Ordító reklámok miatt fizethet a Sport1 és a Sport2

A Sport1 és a Sport2 tévécsatorna az idei első negyedévben 33 alkalommal sértette meg a reklámhangerőre vonatkozó szabályokat, emiatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa 660 ezer forint bírságot szabott ki a televíziók médiaszolgáltatójára - közölte a hatóság pénteken.

Tájékoztatásuk szerint a hivatalból végzett rendszeres hatósági ellenőrzések eredményeképpen az NMHH megállapította, hogy a Sport1 és Sport2 tévécsatornák az idén január és március között a reklámok, műsorelőzetesek vetítésekor 33 alkalommal, több mint 3 decibellel túllépték a környező műsorszámok hangerejét. 

Mivel a médiatörvény rögzíti, hogy a reklámok, a reklámokat jelző figyelemfelhívás, a televíziós vásárlás, a műsorelőzetes hangereje nem lehet nagyobb, mint az előttük és utánuk sugárzott műsorok hangereje, a Médiatanács 660 ezer forint bírságot szabott ki a televíziócsatornákat üzemeltető AMC Networks Central Europe Kft.-re.  Kiemelték: a médiatanács arra törekszik, hogy a nézői igényeknek és a törvényi szabályozásnak megfelelően tartósan ösztönözze a médiaszolgáltatókat a reklámhangerővel kapcsolatos előírások betartására. 

A testület határozott arról is, hogy a Magyar Média Mecenatúra program keretében összesen 31,3 millió forintot nyer el 12 közösségi rádió és televízió  műszaki fejlesztéseik támogatására. A hatóság felidézte: a program keretében évek óta népszerű műszaki pályázat idei második fordulójában összesen 31,3 millió forint támogatásban részesült hat közösségi televízió és hat közösségi rádió a Médiatanács döntése alapján. 

A tévék közül sikeresen pályázott a Bonum TV, a Rábaközi Televízió, a TiszapART Televízió, a Pannon TV, a Zemplén TV és a Rákosmente TV, a kisközösségi rádiók közül a miskolci Csillagpont Rádió, a gyöngyösi MaxiRádió és a kiskunfélegyházi Radio Smile, a közösségi minősítésűek közül a Magyar Katolikus Rádió 101,2 MHz és 102,6 MHz frekvenciája, valamint a székesfehérvári Táska Rádió. 

A médiatanács a műszaki pályázatokon 2011 óta összesen több mint félmilliárd forinttal támogatott 191 közösségi médiaszolgáltatót, ezzel elősegítve technikai fejlődésüket és a sokszínű médiapiac érvényesülését - tartalmazza a közlemény.

Szerző