Előfizetés

Felszámolhatják a Rác fürdő cégeit

Felszámolási eljárást kezdeményeznek a Rác fürdő két cége ellen - döntött a Fővárosi Közgyűlés keddi ülésén.

A testület határozatában kimondta, hogy a Rác Fürdő és Hotel beruházással kapcsolatban a Rác Nosztalgia Kft.-vel, valamint a Rác Beruházó Kft.-vel szemben fennálló, a fővárosi önkormányzatot, a REK Kft.-t, valamint a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BHGY) Zrt.-t megillető, lejárt követelést felszámolási eljárás megindítása útján szükséges érvényesíteni.

Az elfogadott javaslatban azt írták, hogy a fürdőt már a felszámolás alatt meg lehet nyitni a nagyközönség előtt, a felszámolóval kötendő üzemeltetési megállapodás alapján. A fürdőépület működőképessé tétele és üzemeltetése a BGYH feladata lesz, így a fürdő a műszak-technikai vizsgálatok alapján megállapított hibák kijavítása után megnyitható lenne. Kitértek arra is, hogy ha a Főváros tulajdonosként meg akarja szerezni a Rác Fürdő és a Hotel felépítményét, akkor a felszámoló által indított nyílt vagy zártkörű pályázaton ajánlatot kell tenni annak megvásárlására.

A felszámolási eljárás várható átfutása másfél-két év - írták. Az előterjesztést 18 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. A Rác fürdő átfogó rekonstrukciója érdekében 2002-ben indult projekt, a felújítás pár éve be is fejeződött, de a fürdő máig nem nyitott ki.

Megszavazták - Összekötik a 2-es metrót és a gödöllői HÉV-et

Támogatta a 2-es metróvonal és a gödöllői HÉV összekötése, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakításáról szóló projekt megvalósításának koncepcióját keddi ülésén a Fővárosi Közgyűlés.

Az elfogadott előterjesztéshez mellékelt, több mint ötszáz oldalas megvalósíthatósági tanulmány szerint a projekt összköltsége több mint kétszázmilliárd forint. A fejlesztés - mint írták - egy egész agglomerációs térség, valamint Budapest keleti területe nagy részének gyors és átszállásmentes kapcsolatot tud majd biztosítani. 

A javaslat szerint a további tervezési munkák elvégzéséhez a fővárosi önkormányzat 2016-ban és 2017-ben maximum 1-1 milliárd forint forrás biztosítását látja lehetségesnek. A fejlesztés által érintett területen jelenleg 130 ezer ember él, akik közül naponta körülbelül 40 ezer utasnak fog érezhető menetidő-csökkenést és szolgáltatási színvonal-emelkedést eredményezni a projekt. 

A projekt közvetlen hatásterülete az északkelet-magyarországi közlekedési folyosóban helyezkedik el, amely Budapest második legforgalmasabb elővárosi tengelye, az összes napi utazás száma egy irányban körülbelül 73 ezer embert jelent, ami a teljes budapesti agglomerációs forgalom 12 százalékát teszi ki - olvasható a megvalósíthatósági tanulmányban.

A fejlesztés eredményeként, a metró- és a HÉV-rendszer összekötésével valamilyen formában megszűnhet az átszállási kényszer Budapest számos városrésze felé. Továbbá a H8-as HÉV vonalán a mértékadó követési idő csökken, az Örs vezér terei átszállást is számítva 15 perc menetidő-megtakarítás várható Gödöllő és a Déli pályaudvar között, a menetidők jellemzően körülbelül 30 százalékkal csökkennének. A két vonal összekötésének pontos módjáról, akár a teljes vonalon használható, hibrid szerelvények használatáról később dönthetnek. 

A fejlesztés révén - írták - az Örs vezér terén és a megállóhelyek környezetében lehetőség nyílik a tér rendezésére, a közösségi és a zöldfelületek európai színvonalú kialakítására. A vonalon megszűnő állomásépületek területe hasznosítható lesz.

A gyors és megbízható rendszer létrehozásával az autóforgalom is csökkenhet, a torlódások és a környezetterhelés mérséklődhetnek - olvashat a tanulmányban. Az előterjesztést 21 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadták el.

Elfogadták a "cserbenhagyás költségvetését"

Az MSZP szerint a parlament kedden a cserbenhagyás költségvetését fogadta el, amivel a Magyarországon élők többsége rosszul fog járni - ezt Burány Sándor mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke azt mondta, a 2016-os költségvetéssel a Fidesz folytatja eddigi politikáját, amelynek lényege, hogy a legjobban kereső tíz-húsz százalék minden segítséget megkap, a maradék 80-90 százalékot pedig a sorsára hagyják. Az MSZP-frakció ezt a tendenciát meg akarja törni, ezért olyan módosító javaslatokat adtak be, amelyek elfogadásuk esetén segíteni tudtak volna a szegényeken és meg tudták volna akadályozni, hogy a középosztály szegénysorba süllyedjen - jelentette ki. Most a legmagasabb adókulccsal sújtják a legrosszabbul keresőket is, ezért terjed a dolgozói szegénység és az átlagos keresettel rendelkezők "szép lassan csúsznak le" - értékelt.

Burány Sándor benyújtott, de el nem fogadott módosító indítványaik közül kiemelte, hogy öt, illetve tíz százalékos adókulcsokat vezetettek volna be a legrosszabbul vagy átlagosan keresők számára. Hozzátette, hogy az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátások területein is segíteni próbáltak, de a kormánypártok ezeket az indítványaikat is elvetették.