Kizárják az apákat gyermekeik ápolásából

Komoly felháborodást keltett a Bethesda Gyermekkórház látogatási rendjét összefoglaló papírlap, amelyet a kórház egyik falára ragasztottak ki. Eszerint az apukák látogatási idejét az intézmény nagymértékben korlátozza. A tájékoztatás fotója bejárta a világhálót, a kórház közleményben védekezik.

Bejárta az internetet az a fotó, amelyen a Bethesda Gyermekkórház egy kifüggesztett papírlapon közölte a szülőkkel, a beteg gyermekek mellett napközben csak az édesanya tartózkodhat, minden más hozzátartozó csak látogatási időben lehet az ápolt közelében. Az egyedül álló apukák csak az osztályvezető főorvos engedélyével tartózkodhatnak egész nap a kórteremben. De mégis, hogyan létezhet egy olyan szabályozás, amely csak az egyik félnek kedvez, s a másikat csaknem kirekeszti a szülői feladatok ellátása alól?

Az ügyben megkerestük az érintett intézményt, mivel Velkey György, a kórház főigazgatója éppen szabadságát tölti, így nyilatkozni nem tud, a kórház honlapján egy közlemény olvasható tőle. „A Bethesda Gyermekkórház legtöbb kórtermében egyszerre több gyermeket is ellátunk. Természetes, hogy serdülő koruk kezdetétől elkülönítjük a lány és a fiú betegeket.

Szeméremérzetük miatt ez a jog a szülőket is megilleti. Mivel legtöbbször az édesanyák kívánnak gyermekük mellett maradni, az édesapáknak ilyenkor nem tudunk a kórtermekben szállást adni”- áll a közleményben. Ebben Velkey kiemeli, az apákat is szívesen látják az intézményben napközben, hiszen a kórház mindkét szülőt egyenrangúként kezeli.

Lapunk több gyermekkórházat is megkeresett az üggyel kapcsolatban, náluk léteznek-e hasonló szabályozások a szülőkkel szemben. Az eredmény egyöntetű volt, hasonló retorziót ugyanis sehol nem találtunk. Niczky Emőke, a Budai Gyermekkórház PR és Marketing csoportjának tagja elmondta, nincsenek hasonló szabályozások intézményükben. Sőt – ahogyan a kórház honlapján olvasható -, három családi kórteremben is van lehetőség a beteg gyermekkel együtt a szülő kényelmes elhelyezésére.

A Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján még jobb a helyzet. - A legtöbb esetben valóban az anyukák szoktak a beteg gyereknél maradni éjszakára, de előfordul, hogy az apuka vállalja ezt a feladatot – mondta dr. Szabó András a klinika igazgatója. Hozzátette, ez nem okoz problémát a kórház számára. Természetesen, ha egy tinédzser korú beteg lányt, vagy a gyermekénél bent alvó anyukát zavarja egy apuka jelenléte a kórteremben, abban az esetben igyekszünk megoldani a szülő elszállásolását – tette hozzá.

A klinika négy elkülönítő szobájában a szülők folyamatosan gyermekük mellett maradhatnak. Amennyiben igénylik, a szülő szállást kaphat a klinika hét baba-mama szobájának egyikében is, egyedül, vagy akár gyermekével együtt. A klinikához tartozik továbbá hat jól felszerelt lakás is a közelben, ahol – alapítványi támogatásnak köszönhetően – térítésmentesen lakhat a szülő, amíg a gyerek a klinikán fekszik.

Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ tájékoztatása szerint a kórház eljárása szabályos. A kapcsolattartás jogának gyakorlása mindig a gyógyintézetben meglévő feltételektől függ, amit a házirend tartalmaz. „Természetesen a joggyakorlás feltétele a betegtársak jogainak tiszteletben tartása, valamint a betegellátás zavartalanságának biztosítása”- mondta lapunk érdeklődésére Pálinkás Ágnes.

A kommunikációs vezető hozzátette: ez magában foglalja azt is, hogy a betegnek joga van a gyógykezelés ideje alatt szeretteivel, hozzátartozóival, és egyéb személyekkel kapcsolatot tartani, látogatókat fogadni, vagy egyes személyeket akár a látogatásból kizárni. Már felvették a kapcsolatot a Bethesda Gyermekkórházzal, melynek vezetése ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz a kérdés megnyugtató rendezése érdekében.

Szerző

Horn-emléktúra az új vasfüggönyök ellen

Ma újra meg kell küzdenünk azokért az elvekért, amelyek mentén Magyarország 1989-ben megszüntette a vasfüggönyt - hangsúlyozta a Népszavának az MSZP elnök-frakcióvezetője a tegnap Sopron közelében megrendezett, első Horn Gyula-emléktúra után.

Tóbiás József a magyar-osztrák határ közelében, a szögesdrótok jelképes átvágásának helyszínén a 26 évvel ezelőtti eseményre emlékezve azt emelte ki, hogy az ország mai vezetése épp ellentétes szellemben reagál a menekültáradatra, mint az akkori kormány, amelynek Horn a külügyminisztere volt. Úgy látja, az emberek többsége csalódott a rendszerváltásban, nem kis részben azért, mert ma ismét veszélyben vannak azok az értékek, amelyekért akkor küzdött az ország. A politikus szerint nemcsak a magyarok jólétét és biztonságát kell biztosítani, hanem szabad utat kell mutatni Európába, hogy "szögesdrótok, vasfüggönyök és sorompók ne zárjanak be minket".

Tóbiás arról is beszélt, többet kell tárgyalni az Európai Unióval arról, hogyan lehet közös megoldást találni a menekültek ügyére, mert azt sem kerítés, sem plakátkampány nem fogja megoldani. A pártelnök azt is hangsúlyozta, ez nemcsak Magyarország, hanem az egész unió számára is kihívás. Arra is emlékeztetett, hogy Magyarország több mint negyedszázada megteremtette Európa egységét, amiért példa lett a kontinensen. Ma viszont a kormány tettei lefelé húzzák az ország megítélését, mert az ország "bezárkózik, szembemegy és kiosztani akar, nem pedig tárgyalni, együttműködni és a jövőt keresni".

A hagyományteremtőnek szánt első emléktúrán Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese óriási tettnek nevezte, hogy Horn Gyula külügyminiszterként osztrák kollégájával, Alois Mock-kal 1989. június 27-én közösen jelképesen átvágta a vasfüggönyt és ezzel jelképesen véget vetett a kontinens megosztottságának. Gaál István nyugalmazott határőr pedig arra emlékeztetett, hogy a határzár bontása valójában már hónapokkal korábban megkezdődött, ám Horn lépése mindenképpen jelentőségteljes volt. A vasfüggöny átvágásának helyszínén ma emlékoszlop áll.

Szerző

Béremelést várnak a közszolgák is - Videó!

Mától egy hétig egységes kék szalagot viselnek ruhájukon a közszolgálatban dolgozók - legalábbis erre kéri őket a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). A kormánytisztviselőket, önkormányzati tisztviselőket, illetve az egészségügyi és szociális területen tevékenykedők egy részét tömörítő érdekvédelmi szervezet akciójával arra akarja felhívni a figyelmet, hogy július 1-jén, a köztisztviselők napján nincs okuk ünneplésre, mert hetedik éve nem változik az ágazatban dolgozók bére, vagy ha igen, az csökkenés és nem emelkedés.

A kék szalag nemcsak egymásnak üzen az összetartozásról, hanem Boros Péterné reményei szerint az ügyfeleknek is megmutatja, hogy bajban van az asztal túloldalán ülő ember is. Az MKKSZ főtitkára lapunkat és a nyilvánosságot is arra biztatta: bátran kérdezzék meg, hogyan tud megélni az ügyintéző a garantált szakmunkás bérminimum alatti pénzből, mert ma közülük 27 ezren 78 ezer forintot vagy annál kevesebbet keresnek. Ráadásul a járási hivatalok feladatainak átszervezésével sokaknak akár 50 ezer forinttal is csökkent a bére, mert a földhivatalok, munkaügyi szervezetek vagy állategészségügyi szervek beolvadásával kevesebb vezetőre van szükség, tehát sokan kerültek alsóbb besorolásba. A szakszervezeti vezető szerint arra is érdemes lenne felfigyelni a közvéleménynek és a politikusoknak, hogy csak nagyobb adóbevétellel rendelkező önkormányzatokban tudtak bért emelni, de a kisebb településeken hét éve mozdulatlanok a juttatások, amelyek közben elvesztették vásárlóerejük egyharmadát.

Boros Péterné szerint munkatársaik lojalitása sem képes már elfedni a lakosság elől, hogy az általános pénzhiány miatt esik a szolgáltatások színvonala. A legnagyobb bajnak mégis azt tartja, hogy a kormány és a munkáltatók számára nem számít, hogy mi van a közszolgálatban munkát vállalóval. A múlt héten Dublinban tanácskozott a Független Európai Szakszervezetek Szövetsége, ahol hasonló tapasztalatokról számoltak be még a nálunk fejlettebb országok érdekképviseleti vezetői is, mert mindenhol a közszolgálati terület szenvedte meg leginkább a gazdasági válságot. A magyar szakszervezeti vezető, aki egyben alelnöke a nemzetközi szervezetnek is, a Népszavának úgy fogalmazott: a kék szalaggal el akarják indítani a párbeszédet, hogy egyre többször foglalkozzanak maguk az érintettek is ezekkel a bajokkal. Beszéljenek róla, közösen keressék a lehetséges megoldási módokat. Zajlik a kormánytisztviselők életpálya-modelljének kidolgozása, ígéret van rá, hogy egy év múlva bevezetik, de az önkormányzatoknál dolgozó tízezrek egyelőre még ebben sem reménykedhetnek - emlékeztetett, hozzátéve: az érdekvédők akciókat szerveznek és minden lehetséges fórumon harcolnak a béremelésekért, a szemléletváltásért, azért, hogy ismerjék el a közszolgálatban dolgozók sokszor embert próbáló munkáját. Azt gondolják, a politikának előbb-utóbb lépnie kell.