Borkai Zsolt;Magyar Olimpiai Bizottság;Magyar Sportért Alapítvány;2024-es olimpia;

2015-07-03 07:56:00

A magyar olimpiai pályázat kronológiája

Az utóbbi hónapokban számos érv látott napvilágot arról, érdemes-e megpályáznunk a 2024-es olimpiát, vagy sem. Kronológiánkkal áttekintjük, milyen az esetleges rendezést érintő fejlemények történtek az elmúlt hónapokban, ki hogyan vélekedik a kérdésről.

2014. december 12. Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke február 6-ra összehívta a szervezet rendkívüli közgyűlését, amely arról hivatott dönteni, hogy Budapest pályázzon-e ötkarikás játékok rendezésére, miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) gazdaságosabb olimpiák érdekében fogadott el reformcsomagot.

2015. február 6. A Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlésén határozatot fogadtak el, amely szerint a szervezet javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét. A MOB egyúttal elindította a társadalmi párbeszédet az olimpiarendezésről.

2015. február 9. A BOM a Magyar Sportért Alapítvány (BOM) megbízásából az Ipsos által elkészített reprezentatív felmérés szerint a magyar lakosság 60 százaléka támogatná, ha Budapest megpályázná a nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésének jogát.

2015. március 24. Ötvenhét sajtóorgánum, köztük lapunk is csatlakozott a Magyar Olimpiai Bizottság megkeresésére a Párbeszéd az Olimpiáért kezdeményezéshez.

2015. június 10. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlése egyöntetűen támogatta a 2024-es budapesti olimpia és paralimpia pályázati szándéknyilatkozatának benyújtását.

2015. június 14. Az Együtt - a Korszakváltók Pártja felszólította a Magyar Olimpiai Bizottságot (MOB), hogy hozza nyilvánosságra a 2024-es olimpiáról szóló megvalósíthatósági tanulmányt, a hivatalos döntések meghozatala előtt pedig induljon társadalmi párbeszéd az esetleges magyar pályázatról.

2015. június 23. A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, támogatja, hogy Budapest pályázzon a 2024-es nyári olimpia és paralimpia rendezési jogára, amely a megvalósíthatósági tanulmány szerint sok pénzt hozhat az országnak. Az előterjesztést 25 igen szavazattal, az LMP-s Csárdi Antal ellenében, és a DK-ás Gy. Németh Erzsébet tartózkodása mellett fogadták el. Az indítványt támogatta a Fidesz, a Jobbik, az MSZP és a PM. Legfőbb kockázatként az ellenzéki képviselők a korrupció lehetőségét látták az olimpia kapcsán.

Az LMP szerint Magyarország jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé egy budapesti olimpia megrendezését akkor sem, ha azt mindenki szeretné. Csárdi Antal, az LMP budapesti képviselője „kamunak”, „alultervezettnek” nevezte a hatástanulmányt.

2015. június 25. A BOM a Magyar Sportért Alapítvány üdvözölte a Fővárosi Közgyűlés keddi döntését, amely támogatja, hogy Budapest pályázzon a 2024-es nyári olimpia és paralimpia rendezési jogára.

Botka László, Szeged polgármestere, szocialista politikus szerint nemcsak kell, hanem érdemes is küzdeni a 2024-es magyarországi olimpiáért. Ezt MOV által szervezett Társadalmi párbeszéd az olimpiáért szegedi állomásán jelentette ki.

2015. június 29. Az MSZP országgyűlési képviselő csoportja úgy határozott: nem támogatja a budapesti olimpia rendezésének tervét. A szavazók nagy arányban vetették el az ötletet.

2015. július 1. Az MSZP elnök-frakcióvezetője, Tóbiás József az MSZP hétfői döntésével kapcsolatban kijelentette, az olimpia ügyében a kormánypárti képviselők nem azt az országgyűlési határozati javaslatot nyújtották be a parlamentnek, amelyről korábban a szocialisták elvben hozzájárultak. A szocialisták ezért nem támogatják a budapesti olimpiát.