A KDNP által benyújtott törvényjavaslat lehetővé teszi a jövőben a fogyasztók védelmét a termékbemutatókat szervezőkkel szemben. Eszerint a cégek kötelesek lesznek országos ügyfélszolgálatot működtetni, telefonos, e-mailes elérhetőséget biztosítani és a hét legalább egy napján 20 óráig nyitva tartani. Erre azért van szükség, mert termékbemutatós cégek folyamatosan módosítják bejegyzett székhelyeiket, telephelyeiket és már nem lelhetőek fel azon a címen, amelyet korábban megadtak a fogyasztóknak előzetesen kapcsolattartásra.
Ezért is vált nehézzé a fogyasztói jogok érvényesítése, hiszen hiába jelentették be például, hogy rossz a termék vagy meggondolták magukat és arra nincsen szükségük: a levéllel már nem találták meg a vállalkozást. A szigorítással könnyebben tudják érvényesíteni a fogyasztók az elállási jogukat, azaz 14 napon belül vissza tudják kérni az áruért adott pénzt, ha elégedetlenek vele.
A tervezetben szigorítottak a hitelszerződések kötésén is, ezután a cég képviselője nem írathat alá közvetlen kölcsönmegállapodást a termékbemutatók után. Így a vásárlónak marad néhány nap gondolkodási ideje, mielőtt hitelt venne fel.
Megtiltanák a termékek eladásához kapcsolódó ajándék és ajándéksorsolás reklámozását is. Erre azért van szükség, mert a tapasztalatok alapján a fogyasztók általában csak az ajándékok miatt járnak a bemutatókra – indokolták döntésüket az előterjesztők. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez számos olyan bejelentés érkezett, hogy a termékbemutatós vállalkozások megtévesztő módon nyereménynek titulálják reklámjukban az érintett terméket és csak később derül ki: valójában fizetni kell, hogy azt megkapják.
Hasonlóan járt az a fogyasztó, aki a szórólap szerinti „nyereménysorsolással egybekötött termékbemutatón” vett részt egy közösségi házban, ahol végül ő nyerte meg az 1 millió forintos főnyereményt – a termékekhez végül 300 000 forint befizetése után jutott hozzá - adta hírül az orientpress.hu. Hasonlóan rég várt módosítás már a pénzügyi szolgáltatás nyújtását megtiltó rendelkezés is.
Ugyanis az esetek elenyésző arányában kerül sor készpénzben a termék vételárának rendezésére, a fogyasztók kapcsolt hitelszerződést írnak alá, hogy ki tudják fizetni a sokszor több százezer forintba kerülő árucikkeket.
Ezeken a szervezett eseményeken a forgalmazók leginkább az idős emberek helyzetét használják ki. Sok esetben elhitetik velük, hogy az általuk forgalmazott termék éppen az ő betegségük hatékony gyógyítására alkalmas. De az, hogy valóban hatásos lenne, arról maga a terméket árusító cég sem tud megbizonyosodni, mivel a forgalmazónak nincs jogosultsága olyan igazolást kiállítani, amely bizonyítja a termékbemutatókon elmondott terápiás hatást.
Az ilyen jellegű agresszív kereskedelmet törvény tiltja, így az jogszabálysértésnek számít. Ilyen magatartás a forgalmazó részéről, ha például azt állítja "ha valaki nem veszi meg a terméket, akkor a következő karácsonyt már nem éli meg", vagy az előadás során olyan pszichés ráhatás történik, amikor a rendezvény végén a vásárló bűnösnek érzi magát, ha nem vásárol semmit. Az esetek többségében a forgalmazó ,,elfelejti" megemlíteni a gyanútlan vásárlónak, hogy a termék átvételétől számítva tizennégy napon belül, indoklás nélkül felbonthatja a szerződést, és visszaadhatja a terméket.
- A legjellemzőbb megtévesztések közé tartoznak az olyan valótlan állítások, mely szerint a bemutatott termék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarainak, rendellenességeinek gyógyítására - mondta lapunk megkeresésére Kiss Anita az NFH sajtószóvivője.
Meglehetősen elterjedt csalási forma, hogy a szervezők a rendezvényt „egészségnapként”, „egészségügyi szűrővizsgálatként”, „teljes körű egészségmegőrző programként”, illetve „ingyenes állapotfelmérésként” (például: szív- és érrendszeri állapotfelmérés, vércukorszint mérés) hirdetik meg. Így csalogatják ügyfeleiket az elsőre valóban egészségügyi vizsgálatnak tűnő árubemutatókra. Ezeken aztán légtisztító berendezéseket, vízszűrőket, tisztító készülékeket, infralámpákat, masszázsfoteleket, illetve különböző mágnes terápiás eszközöket adnak el a gyanútlan résztvevőknek.
Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, a termékbemutatók szervezésének szabályait többször is módosították. A múlt év elején vezették be például azt a szabályozást, amely szerint, ha egy cég termékbemutatót tart, azt az esemény előtt tizenöt nappal köteles azt jelezni a település jegyzőjénél. Ez a módosítás egyértelműen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot (NFH) segítette volna abban, hogy az minél több rendezvényről értesüljön, megvédve az esetleges visszaélésektől az eseményen résztvevő gyanútlan, zömmel nyugdíjas korú vásárlót.
Kiderült, a törvény nem azt az eredményt hozta, amit vártak tőle. A rendezvényekre kipostázott meghívók ugyanis az esetek többségében névre szólóak, amit érkezéskor minden esetben fel kell mutatni. Ez gondot okoz az NFH munkatársainak, akik, ha részt kívánnak venni egy bemutatón, akkor - meghívó hiányában - mindenképpen kénytelenek felfedni kilétüket, amivel a rendezők számára azonnal világossá válik, hogy ellenőrzik őket.
Egy évvel a bevezetés után azonban kiderült, a törvény egyáltalán nem hozta a előzetesen várt eredményt: 2014-ben 99 vizsgálat nyomán 68 esetben állapítottak meg jogsértést. Kiss Anita, a hatóság szóvivője hozzátette: újdonság, hogy tavaly 19 kuponos oldalt is ellenőriztek, amelyekből 18 oldal "megbukott a vizsgálaton", főleg a vásárlástól való elállási joggal kapcsolatos hiányos tájékoztatás miatt - éppen ezért további szigorítások várhatóak.