- USA - Tülekedés a rajtvonalnál

Július 4-én, a Függetlenség napján nagy volt a tolongás a korán voksoló amerikai államokban, s ez így folyik majd a következő hónapokban, gyakran hétköznapokon is. Bár hivatalosan csak jövő év elejétől kezdődnek az előválasztások, az elnökaspiránsok már jó előre megpróbálják megnyerni a potenciális szavazókat New Hampshire-ben és Iowában, hogy aztán 2016 januárjában, amikor már élesben folyik a kampány, ismerősként köszönthessék pártjuk támogatóit, aktivistáit.

A New Hampshire-i Gorham múlt heti, ünnepi felvonulásán Hillary Clinton volt a díszvendég, Amherstben egyszerre három republikánus, Jeb Bush volt floridai kormányzó, Rick Perry, Texas állam volt első embere, s Lindsay Graham dél-karolinai szenátor szorongatta a felvonulók kezét.

Wolfeboro-ban két országosan is jól ismert republikánus induló, Marco Rubio floridai szenátor és Chris Christie, New Jersey állam kormányzója a 2012-es republikánus elnökjelölt, Mitt Romney tóparti házában vendégeskedett. Tudják ugyanis, sokat nyomhat a latban, hogy Romney, a volt massachusettsi kormányzó, aki Obamával szemben végül alulmaradt, melyikük mellett áll majd ki a kampány során.

A jövő évi elnökválasztás nagy kérdése, hogy nyolc év után a folytonosságra vagy a váltásra voksolnak-e a szavazók. Elégedettek-e annyira az első afrikai-amerikai elnök teljesítményével, hogy további négy évre mandátumot adnak a demokratáknak, vagy szakítanának az eddigi irányvonallal? Felkészült-e az Egyesült Államok arra, hogy első alkalommal nőt küldjön a Fehér Házba? A volt First Lady kedvéért elmennek-e voksolni Obama fő támogatói, a kisebbségi szavazók és a fiatalok?

Clinton egyelőre kimagaslik a mezőnyből, s úgy tűnik, nyerhet, ha megmarad a bevált, egykor férje által is követett középúton, s nem enged pártja balszárnya nyomásának. Igaz, 2008-ban is nagy esélyesként kezdett, s csak hajszállal maradt alul Obamával szemben. Később lojálisan szolgálta az elnököt külügyminiszterként, az adminisztráció legnépszerűbb tagja lett, védelmi kérdésekben sokszor héjább a férfiaknál.

A Demokrata Párton belül jelenleg nincs hozzá hasonlóan népszerű, nemzetközi ismertséggel rendelkező személyiség, hacsak az utolsó pillanatban Joe Biden alelnök meg nem gondolja magát. Bident sokan kapacitálják, hogy induljon, de ellene szól, hogy minden idők egyik legidősebb elnökjelöltje lenne, s rendszeres elszólásai, bakijai miatt is megkérdőjelezhetik alkalmasságát.

Bonyolultabb a helyzet a republikánus oldalon. A GOP (Grand Old Party) szokatlanul megosztott, túl sokan próbálnak szerencsét. A republikánus verseny így ritka gyilkos lehet. Noha John Ellis Bush jelöltsége hivatalos bejelentése óta vezeti a mezőnyt, könnyen elbukhat az előválasztásokon, ahol a keményvonalas, teapárti harciasságot várják el a párthívek. A Fehér Házért a végső

párharcot ugyanakkor a jövőben is inkább „középen”, tehát nem a szélsőségesek kedvét keresve lehet megvívni.

A teapárti radikálisok, vallásos konzervatív jelöltek így hátrányba kerülhetnek a kampány második szakaszában, amikor a független választók kegyeinek elnyerése az egyik legfőbb cél. Jeb számára előny a Bush-család ismertsége, de George W. Bush nyolc éve, két háborúja (Afganisztán és Irak) még élénken él a választók emlékezetében. Érthető hát, hogy a híres dinasztia fia kampánykitűzőin csak becenevét – Jeb – tünteti fel, vezetéknevét nem.

Augusztus elején, Clevelandben tartják a republikánus jelöltek első televíziós vitáját, amikor várhatóan a 10 élen álló jelölt léphet színpadra. A túl sok induló kioltja egymást, ugyanakkor a viták során kiviláglik, melyik jelölt igazán felkészült, karizmatikus, s ki hogyan állja az ütéseket. Kiugorhat valaki az élbolyból vagy érvényesülhet a hagyományos bölcsesség, miszerint a versenyképességet a kampánykasszák nagysága döntően meghatározza.

Előzetes becslések szerint minden korábbinál költségesebb lehet a 2016-os kampány. A The Hill című kongresszusi lap jóslata szerint a kiadások az 5 milliárd dollárt is meghaladhatják, azaz több mint kétszer annyit költenek majd a jelöltek, mint 2012-ben. Ebben az irgalmatlan küzdelemben csak azok maradnak majd állva, akiknek a legszélesebb a kapcsolati hálójuk, akik a legnagyobb összegeket tudják mozgósítani. Hillary Clinton volt külügyminiszter, korábbi szenátor és First Lady köreiből kiszivárgott: úgy számolnak, hogy akár másfél- kétmilliárd dollárt is mozgósítaniuk kell a sikeres kampány érdekében.

Míg Hillary Clinton férje, a 42. elnök egykori támogatóira, s várhatóan a jelenlegi, 44. elnök korábbi donorjaira is számíthat, a republikánusoknál sokkal nagyobb lehet a harc a bőkezű adományozók kegyeinek megnyeréséért. Nyilván előnnyel indul a volt floridai kormányzó, a Bush név feltehetőleg 2016-ban is képes lehet a legtöbb pénztárcát megnyitni. Minden elnökválasztásnál felmerül, hogy kampánypénz-reformra lenne szükség, ám eddig a legtöbb ilyen irányú kísérlet elbukott, sőt még a korábban elfogadott korlátozásokat is feloldották.

Július közepéig kell közzétenni a hivatalos adatokat a kampánypénzekről, de Clintonék már kiszivárogtatták, hogy 45 millió dollárt gyűjtöttek Hillary indulásának bejelentése óta az előválasztások költségeire. Clinton három hónap alatt 58 adománygyűjtő összejövetelt tartott 18 államban. Azt is közzétették, hogy az adományok 91 százaléka 100 dolláros vagy annál kisebb összeg volt. Clinton e téren maradt le Obamától a 2008-as kampányban, a későbbi elnök szélesebb támogatottságát jelezte, hogy rengeteg kis összegű adományt utaltak át számlájára.