Sokba kerül a nyelvvizsga hiánya

Publikálás dátuma
2015.07.09. 07:12
A kormány diplomamentő programja nem váltotta be a hozzáfűzött reményt FOTÓ: THINKSTOCK
Több százezer forintot is visszakérhet az állam azoktól a hallgatóktól, akik képzési idejük másfélszerese - vagyis egy kétéves képzés esetében három év - alatt nem szerezték meg diplomájukat. Az első érintett évfolyamok oklevélszerzési határideje nyár végén lejár, azonban van néhány kiskapu: lehet kérni a határidő kitolását, és a visszafizetés alóli mentességet is.

Akik 2012 őszén - a hallgatói szerződések megjelenésekor - állami ösztöndíjas formában kezdték meg tanulmányaikat valamilyen négy féléves képzésben (mesterképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben), azok oklevélszerzési határideje idén augusztus 31-én jár le, erről az Oktatási Hivatal (OH) levélben tájékoztatja az érintetteket.

Hallgatói szerződést ma már nem kell aláírniuk az újdonsült egyetemistáknak, az oklevélszerzés kritériumait a felsőoktatási törvény szabályozza, amely kimondja, hogy a vállalt kötelezettségek teljesítéséhez nem elég, ha végbizonyítványt szerez és sikeres államvizsgát tesz valaki, ahhoz a kiállított oklevél is szükséges.

Aki nem szerzett oklevelet a határidő lejártáig, mélyen a pénztárcájába nyúlhat: a képzés során igénybe vett ösztöndíj felét kell visszafizetnie az államnak. Az összeg iskolánként és szakonként is eltérő, de egy négy féléves mesterképzésnél mindenképpen több százezer forintról van szó, az ilyen képzések a legtöbb egyetemen nagyjából 200 ezer forintba kerülnek félévenként.

A rendszer azonban biztosít néhány kiskaput, például kérelmet lehet benyújtani az OH-nak azért, hogy még egy kicsit (maximum két alkalommal és két évig) tolják ki az oklevélszerzési határidőt. Ezt azonban csak akkor lehet megtenni, ha a hallgató épp külföldön tanul, vagy hazai felnőttképzésben vesz részt azért, hogy nyelvvizsgázhasson. Utóbbihoz be kell iratkozni egy felnőttképzési engedéllyel rendelkező nyelviskolába, ahol a tanulmányokról igazolást kell kérni és csatolni a kérelemhez.

Sokan ugyanis azért nem jutnak diplomához, mert képzésük befejeztéig nem tudnak nyelvvizsgát szerezni, pedig alapképzésnél legalább egy középfokú, mesternél két középfokú vagy egy felsőfokú nyelvvizsgára is szükség van a követelmények teljesítéséhez. A hivatalos adatok szerint az egyetemi vagy főiskolai hallgatók 20 százaléka nyelvvizsgahiány miatt nem szerez oklevelet.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma rámutatott: 2006 és 2014 között a felsőoktatási intézmények mintegy 50 ezer esetben azért nem adtak ki diplomát, mert az államvizsgázónak nem volt meg a nyelvvizsgája. A kormány az ő megsegítésükre indította el diplomamentő programját: ebben a pályázók egy államilag támogatott nyelvtanfolyamon szerezhetik meg a hiányzó nyelvtudást - sajnos még "csak" középszinten.

A program azonban még az ingyenesség ellenére sem népszerű, májusig csupán mintegy 8300-an léptek be, diplomát pedig töredékük, összesen 400-an mentettek. Ebben talán az is szerepet játszik, hogy pénzügyi szempontból az állami tanfolyam kritériumai hasonlóak a diplomaszerzés követelményeihez: ha valaki a tanfolyam elvégzését követően nem tesz sikeres nyelvvizsgát, annak a képzés összegének felét vissza kell fizetnie; aki "önhibájából" nem végzi el a tanfolyamot sem, annak végül a képzési díj egész összegét saját zsebből kell állnia.

Visszatérve az oklevélszerzéshez: az augusztusi határidő lejárta előtt a felfüggesztési kérelmen kívül mentességet is lehet kérni az oklevélszerzési kötelezettség alól. Ezt azok tudják kérelmezni, akik tartós betegség, baleset vagy szülés miatt nem tudják megszerezni diplomájukat. Mentességben részesül a hallgató akkor is, ha már három gyermeket világra hozott. Azok számára sincs veszve minden, akik egyik fentebbi kategóriába sem tartoznak bele, ezért sem tudtak még a határidő előtt kérelmet benyújtani.

Számukra majd szeptemberben az OH küld egy visszafizetési kötelezettséget megállapító határozatot, amely kézhezvételét követően meghatározott ideig ugyancsak egy mentesítési kérelmet lehet benyújtani, amelyben kérni kell, hogy a visszafizetés helyett a volt hallgató ösztöndíjjal támogatott féléveinek megfelelő időtartamú hazai munkaviszonyát vegyék figyelembe - vagyis fizetés helyett akár le is lehet dolgozni az államilag finanszírozott féléveket.

Aki nem kér vagy kap halasztást illetve mentességet, az még mindig kérhet részletfizetést: ezt maximum 10 évre adják, ha a visszatérítendő összeg ötmillió forintnál kevesebbet, és maximum 15 évre, ha annál több.

Égből pottyant határozat

Sok volt hallgatóhoz a napokban érkezett meg az Oktatási Hivatal határozata, amelyben közlik, hogy augusztus végéig diplomát kell szerezni. Akik elfelejtkeztek vagy nem voltak tisztában kötelezettségeikkel, nyelvvizsga hiánya miatt nem kaptak még diplomát, és csak az OH legutóbbi levele ébresztette rá őket a határidő közelségére, pórul járhatnak: a hátralévő másfél hónapban aligha lehet már nyelvvizsgát tenni, a népszerű hazai nyelvvizsgaközpontok július végi-augusztus eleji vizsgáira már nem lehet jelentkezni.

A kormány álláspontja szerint a hallgatók felelőssége, hogy tisztában legyenek a követelményekkel, határidőkkel; ha nem voltak elég figyelmesek, magukra vessenek. Ugyanakkor - mivel az első ilyen évfolyamról van szó -, az OH-nál legalább annyit megtehettek volna, hogy nem egy-másfél hónappal, de legalább három-négy hónappal a határidő lejárta előtt küldenek értesítést az érintetteknek.



Szerző

Kivételesen egységes kiállás a melegek jogaiért

Publikálás dátuma
2015.07.09. 07:11
Egy asztalnál – a kormánypártok nem jöttek el FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A szexuális kisebbségek hazai politikai érdekérvényesítésének kérdése köré szerveződött a Republikon Intézet tegnapi budapesti konferenciája. A meghívott pártok egy-egy képviselője arról vitatkozott, hogyan formálja egymás véleményét és álláspontját a politika és a társadalom e területen.

Sok mindent kell mérlegelni, de léteznek bizonyos témák, amelyekben a legfontosabb az elvi álláspont - mondta Bárándy Gergely, az MSZP politikusa a Republikon Intézet által szervezett LMBTQ-jogok és politika című tegnapi, budapesti konferencián. (Az LMBTQ a leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek és queerek - mindenki, aki a heteroszexuálistól eltér - társadalmi elfogadásáért létrejött közösség.) Hozzátette, hogy a kisebbségek jogainak kérdésében a pártjának teljesen egyértelmű a véleménye: kiállnak az esélyegyenlőség mellett. Az esélyegyenlőség és a tolerancia mára elavult fogalmakká váltak Magyarországon - hangsúlyozta Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért (PM) szóvivője. A PM totális jogegyenlőséget szeretne. A szóvivő üdvözölte a facebookos kampányt, amelyben bárki szivárványszínűre színezhette profilképét, és örömét fejezte ki a szombati Pride felvonulás miatt, ahol elmondása szerint tavaly pártlogókkal vonulhattak fel. Ez idén sem lesz másképp. A Demokratikus Koalícióban (DK) még kérdésként sem merül fel ez a téma. Sebián-Petrovszki László, a DK pártigazgatója kiemelte, hogy pártja is teljes jogegyenlőséget akar az LMBTQ közösség tagjainak.

A Liberálisok első megalakult munkacsoportjai között volt az LMBTQ-val foglalkozó. Ez is azt bizonyítja - mondta Bősz Anett, a párt ügyvivője -, hogy pártjuk megalakulása óta kiemelten foglalkozik a problémával. Felidézte a napokban benyújtott törvényjavaslatukat is, amelyben szorgalmazzák: engedélyezzék hazánkban is a melegházasságot. „A mi kormányzásunk idején szavazták meg azt, hogy a melegek regisztrált élettársi kapcsolatot létesíthessenek” - tette hozzá Bárándy Gergely, aki elmondta, hogy pártja a gyűlöletbeszéd ellen is fellépett. A tolerancia nevében nem lehet korlátozni a szólásszabadságot - reagált Bárándy szavaira Schiffer András, az LMP társelnöke. Bárándy nem hagyta magát: véleménye szerint ki kell állni nem csak az LMBTQ közösség, hanem minden polgártársunk mellett. Schiffer ezzel egyetértett, de szerinte nem jogi eszközökkel kell a társadalmat irányítani, hanem a jogot kell a társadalomhoz igazítani.

A társelnök örült, hogy létrejött a konferencia, viszont sajnálatát fejezte ki, hogy olyanokkal beszélget „csak”, akikkel tulajdonképpen a céljuk azonos. Schiffer szívesen vitatkozott volna jobbikos, vagy kormánypárti képviselővel is, példát is mondott Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője személyében. A Republikon Intézettől Reiner Roland, az intézet elemzője hozzátette, hogy hiába igyekeztek nagyon, a kormánypártok közül senki sem fogadta el a meghívásukat. Nem szeretnék részt venni az önök konferenciáján – állt Kocsis Máté fideszes képviselő egysoros válaszlevelében.

A jogkiterjesztéshez vezető útról és az eszközökről szól a vita, de semmiképp sem magáról a célról, hiszen a résztvevők közül mindenki egyetért azzal, hogy jár az LMBTQ közösségnek a jogegyenlőség- tette hozzá Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban e kérdésről a fősodorvonalbeli politikai erők között konszenzus uralkodik, ezért segíteni kell a hazai jobboldal erre hajló részét, hogy tudjon változtatni álláspontján. Szavai szerint ebben a kérdésben az alapvető törésvonal "a populizmus és a nem populizmus" között húzódik.

Növekszik a melegházasságot támogatók száma:2006-ban 16 százaléknyian támogatták, ez a szám napjainkban 40 százalék körülire duzzadt – mondta el Bősz Anett. Igaz, hogy még többségben vannak az ellenzők, de ez jó irány lehet. Egyetértett kollégájával Tordai Bence is. Szerinte nagyon fontos a példa, hiszen aki ismer egy homoszexuális párt, sokkal elfogadóbb irántuk. Felidézett egy történetet is, miszerint Losonczy Pál, a Jobbik politikusa azt mondta neki, hogy ő személy szerint támogatja azt is, hogy a melegek örökbe fogadhassanak, mivel ismer egy meleg párt és jó kezekben lenne náluk egy kisgyermek. Igaz, gyorsan hozzá is tette, hogy ez nem a pártja álláspontja.

Komplex módon kell kezelni a kérdést, más esetben nincs eredmény. Bárándy Gergely kiemelte, hogy a jogi lehetőségek lehetnek jók a melegeknek, de ha a társadalmi légkör nem változik, így sem lesznek boldogok. Az MSZP egyértelmű célja az, hogy toleráns társadalmat teremtsenek Magyarországon.

Jubileumi Budapest Pride
Fischer Iván karmester beszédével indul el július 11-én, szombat délután 4 órakor a 20. jubileumi Budapest Pride LMBTQ felvonulás a leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek és queerek társadalmi elfogadásáért. "Nincs a heterókkal semmi baj, egészen addig, amíg nem akarják rákényszeríteni saját életmódjukat másokra" - Fischer Iván azóta sokat idézett mondata 2013-ban hangzott el a 18. Budapest Pride Fesztivál megnyitó rendezvényén. A szervezők szövetségeseiket is arra biztatják, hogy háborodjanak fel a társadalmi és jogegyenlőtlenségek különböző formáin, s hogy kiállásukkal támogassák azt, hogy egy olyan társadalomban éljünk, amelyben érték a sokszínűség, a szabadság és az elfogadás. A fesztivál legláthatóbb eseményén rekordszámú résztvevőre számítanak. A jubileumi 20. Budapest Pride Fesztivál 2015. július 3-tól július 12-ig tart. A tíznapos rendezvénysorozat változatos programjai között helyet kapnak előadások, műhelybeszélgetések, kiállítások, színházi produkciók, irodalmi estek, közösségépítő játékok és bulik, budapesti és vidéki LMBTQ emberek, szervezetek és szövetségesek aktív részvételével.

Szerző

Iszlám Állam - Célpont lehet Magyarország

Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szerint megfontolatlan döntést hozott a Fidesz-kormány, az Iszlám Állam elleni nemzetközi misszióhoz ugyanis nem volt kötelező katonákkal csatlakozni. 

Egyirányú utcába vitte be Magyarországot a kormány, amikor úgy döntött, katonákat küld Irakba az Iszlám Állam (IS) elleni koalícióba. Ezzel olyan térképre került fel az ország, amiről akkor sem lehet leiratkozni, ha a 150 magyar katonából álló kontingens hazatér. Az IS számára ugyanis mostantól célpont lehet a nemzetközi koalícióba ilyen módon résztvevő Magyarország. Erről Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke beszélt lapunknak annak apropóján, hogy Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök a napokban bejelentette, a logisztikai előkészítő részleg már Erbilben van, a többiek júliusban, illetve augusztusban követik őket.

Molnár állítja, megfontolatlan döntést hozott a Fidesz-kormány, a nemzetközi misszióhoz ugyanis nem volt kötelező katonákkal csatlakozni. Magyarország működtethetne katonai kórházat vagy meteorológiai állomást telepíthetett volna az iraki Kurdisztánba, az aktív részvétel miatt viszont nőtt a terrorfenyegetettség. Az ellenzéki politikus reméli, hogy a jól képzett katonákat nem érheti baj, a civilek viszont itthon védtelenek. Terrorcselekményekre a magyarok nincsenek felkészülve. Arra sem, hogy akár egy népviseletbe öltöztetett bábu mellől üzenjen az országnak az Iszlám Állam hóhéra. Miután a terrorizmusban "doktrína-váltás" következett be, életbe lépett az "ölj, ahogy tudsz" alapelve, ezért Molnár szerint nehéz megmondani, milyen többletkockázattal jár a misszió Magyarország számára.

A szolgálatok eddig is kitűnően helytálltak mind Afganisztánban, mind más küldetés esetén, most azonban új kihívással is szembe kell nézni. Nem csak az expedíciós-missziós tevékenységet kell támogatni, hanem a belföldön esetlegesen megjelenő terrorizmussal szemben is meg kell védeni az országot - figyelmeztetett a bizottság elnöke. Ráadásul mostanában az IS fanatikus, magányos elkövetőket küld a különböző országokban, akikkel szemben nehezebb fellépni. Irakon belül egyébként Kurdisztán, illetve Erbil viszonylag nyugodt helynek számít - fogalmazott Molnár.

A vezérkari főnök a napokban az MTI-nek adott interjújában mondta el, hogy a Magyar Honvédség Iraki Kiképzés-biztosító Kontingensében lesz lövész, logisztikus, egészségügyi dolgozó - például pszichológus -, valamint tábori lelkész is. A parlament felhatalmazása alapján 2017 december 31-éig 150 magyar katona vesz részt az IS elleni, több mint hatvan országból álló nemzetközi koalícióban. A magyarok az erbili kiképzés-koordináló központ felelősségi területén állomásoznak.

A misszióról április 14-én szavazott a Ház. Az MSZP, az LMP és a Jobbik, valamint a fideszes Bencsik János, a független Kónya Péter és Szabó Tímea (PM) nemmel szavazott.

Szerző