Nagy Márton lett az MNB új alelnöke - Fotók!

Publikálás dátuma
2015.07.22. 13:58
Nagy Márton és Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke társaságában kinevezése előtti bizottsági meghallgatá
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága szerdai ülésén 9 igen és 5 tartózkodás mellett támogatta Nagy Mártonnak, a Magyar Nemzeti Bank alelnök-jelöltjének a kinevezését.

Nagy Márton a meghallgatáson hangsúlyozta: egy olyan jegybankban és jegybankért szeretne dolgozni, amely az új, hosszú távon is fenntartható, az egyensúlyt megőrző növekedési modellt támogatja minden eszközével, ehhez elsősorban az elmúlt évek eredményeinek megőrzésére, a lefektetett alapokra történő építkezésre lesz szükség.

Nagy Márton és Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke társaságában kinevezése előtti bizottsági meghallgatásán a Parlamentben. MTI Fotó: Illyés Tibor

Nagy Márton és Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke társaságában kinevezése előtti bizottsági meghallgatásán a Parlamentben. MTI Fotó: Illyés Tibor

Kiemelte: ehhez egyrészt szükséges a hazai bankrendszer átalakításának folytatása annak érdekében, hogy képes legyen a fenntartható növekedést megfelelően támogatni. Hozzátette: napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a 2008-2009-es válságot követően a jegybankok szerepe alapvetően megváltozott, csak azok az országok képesek sikeresen kezelni a válság következményeit és támogatni a gazdaság helyreállását, amelyekben a kor kihívásait felismerték és váltottak a korábbi passzív és követő jegybanki felfogásból egy aktív és megelőző jegybanki magatartás irányába.

Kiemelte: a válság nemcsak a jegybankok szerepét, de számos alapvető közgazdasági kapcsolatot is átírt, vagy érvénytelenített. Sikeres gazdaságpolitikát csakis az új, még formálódó közgazdasági elképzelésekkel, azok ismeretében lehet folytatni - mutatott rá a jegybanki alelnök-jelölt.

Szerző
Témák
MNB Nagy Márton
Frissítve: 2015.07.22. 14:03

Káosz a vendéglátásban

Publikálás dátuma
2015.07.22. 11:57
FOTÓ: Thinkstock
Szakemberhiánnyal küzd a turisztikai és vendéglátó ágazat, a nyugat-európai munkaadók kedvezőbb feltételeket kínálnak, ezért külföldre mennek dolgozni a munkavállalók  - mondta Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke szerdán.

Kifejtette: a munkaerő-elvándorlás már a válság előtt megkezdődött, az ágazat jövedelmezősége relatíve alacsony az adóterhek miatt, amelyek magasabbak a nyugat-európainál, ahol a vendéglátás és az idegenforgalom áfája kedvezményes adókulcs alá tartozik. A szakember utalt arra, hogy másfél éve a kormány előtt van az ágazat fejlesztésének szakmai anyaga, várják a politikai döntést.

Gál Pál Zoltán elmondta, hogy az idén jó szezonra számít a turisztikai és vendéglátó ágazat. A magyar makroadatok javultak, a kapacitások jelentősen bővültek, ugyanakkor a magyar idegenforgalomnak az árazásban kellene fejlődnie, "azt mondják, Budapest túl olcsó desztináció lett nemzetközi összehasonlításban" - jelentette ki az elnök. A munkaadói szövetség elnöke elmondta, hogy falusi turizmusban elsősorban családi vállalkozások dolgoznak, többnyire mellékfoglalkozásban, ezért jó döntés lenne mentesíteni őket az online-pénztárgépek használatára kötelezés alól.

Senki nem akar százezerért dolgozni a Balatonon
Korábban írtuk: Még egyetlen szezonban sem jelentett ekkora gondot a megfelelő munkaerő biztosítása a Balatonnál, rengetegen vállalnak inkább külföldön munkát a nagyobb fizetés reményében, különösen a vendéglátóiparban. Furcsa azonban, hogy miközben a balatoni vendéglátósok panaszkodnak, hogy szinte lehetetlen munkaerőt találni,  most is sok az álláskereső akár a siófoki, akár a boglári régióban.
Ennek ellenére az egyik vállalkozó hiába keres 100 ezres fizetésért takarítót, régóta nem talál, egy másik éttermes pedig sokáig szakképzett konyhai dolgozókat keresett, most azonban műr beérné bármilyen képzettségűvel is. Ám ők még mindig jobban jártak, mint az a tulaj, akit a  a teljes személyzete hagyott faképnél; bepácoltak este ötven kiló húst, azután reggel már csak egy sms-üzenet fogadta: „Ausztriába mentünk”.



Szerző

Káosz a vendéglátásban

Publikálás dátuma
2015.07.22. 11:57
FOTÓ: Thinkstock
Szakemberhiánnyal küzd a turisztikai és vendéglátó ágazat, a nyugat-európai munkaadók kedvezőbb feltételeket kínálnak, ezért külföldre mennek dolgozni a munkavállalók  - mondta Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke szerdán.

Kifejtette: a munkaerő-elvándorlás már a válság előtt megkezdődött, az ágazat jövedelmezősége relatíve alacsony az adóterhek miatt, amelyek magasabbak a nyugat-európainál, ahol a vendéglátás és az idegenforgalom áfája kedvezményes adókulcs alá tartozik. A szakember utalt arra, hogy másfél éve a kormány előtt van az ágazat fejlesztésének szakmai anyaga, várják a politikai döntést.

Gál Pál Zoltán elmondta, hogy az idén jó szezonra számít a turisztikai és vendéglátó ágazat. A magyar makroadatok javultak, a kapacitások jelentősen bővültek, ugyanakkor a magyar idegenforgalomnak az árazásban kellene fejlődnie, "azt mondják, Budapest túl olcsó desztináció lett nemzetközi összehasonlításban" - jelentette ki az elnök. A munkaadói szövetség elnöke elmondta, hogy falusi turizmusban elsősorban családi vállalkozások dolgoznak, többnyire mellékfoglalkozásban, ezért jó döntés lenne mentesíteni őket az online-pénztárgépek használatára kötelezés alól.

Senki nem akar százezerért dolgozni a Balatonon
Korábban írtuk: Még egyetlen szezonban sem jelentett ekkora gondot a megfelelő munkaerő biztosítása a Balatonnál, rengetegen vállalnak inkább külföldön munkát a nagyobb fizetés reményében, különösen a vendéglátóiparban. Furcsa azonban, hogy miközben a balatoni vendéglátósok panaszkodnak, hogy szinte lehetetlen munkaerőt találni,  most is sok az álláskereső akár a siófoki, akár a boglári régióban.
Ennek ellenére az egyik vállalkozó hiába keres 100 ezres fizetésért takarítót, régóta nem talál, egy másik éttermes pedig sokáig szakképzett konyhai dolgozókat keresett, most azonban műr beérné bármilyen képzettségűvel is. Ám ők még mindig jobban jártak, mint az a tulaj, akit a  a teljes személyzete hagyott faképnél; bepácoltak este ötven kiló húst, azután reggel már csak egy sms-üzenet fogadta: „Ausztriába mentünk”.



Szerző