Előfizetés

Gyilkos az autóban

Évről évre problémát jelent, hogy figyelmetlen hozzátartozók a hőségben autójukban felejtenek gyerekeket. Ez történt nemrég egy kétéves kislánnyal Nyitrán, akit nagypapája hagyott a "katlanban". Később járókelők találtak rá, azonban ekkor már késő volt, a kisgyerek megfulladt. Később kiderült, a nagypapa bölcsődébe vitte volna, de ehelyett az autót rázárta a gyerekre, majd elment munkahelyére.

Nagyobb szerencséje volt múlt pénteken egy nyolchónapos kislánynak Tatán. Őt édesanyja zárta be véletlenül autójukba, az ajtók azonban ekkor bezáródtak, kulccsal sem lehetett kinyitni azokat. Az anyuka azonnal hívta a rendőröket, akik az autó ablakának betörésével megtudták menteni a gyermeket, így nem történt tragédia.

Meghalt egy ötéves kislány Svájc déli részén egy kempingben, miután a hatalmas hőség ellenére magára hagyták a családi autóban. A mentők hiába küzdöttek, hogy újraélesszék a kislányt. Az államügyészség elrendelte a nyomozást. A haláleset még kedden történt egy Lugano közelében lévő kempingben, eddig azonban nem volt bizonyíték arra, hogy a gyerek az autóban lévő hőség miatt halt meg. Az anya egyelőre kihallgathatatlan állapotban van.

Az autókban tomboló meleget nem csak a gyerekek, az állatok sem bírják. Szombathelyen nemrég egy kutyát kellett kimenteni egy forró autóból. Az állatra egy járókelő figyelt fel, aki riasztotta az állatvédőket. A szerencsétlenül járt, sokkos állapotban lévő állatot kórházba vitték, a rendőrök állatkínzás bűncselekménye miatt indítottak eljárást gazdája ellen.

A fulladásos esetekkel kapcsolatban lapunk megkereste az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ), hogy megtudjuk, hozzávetőlegesen mennyi időt bír ki egy kisgyermek a zárt autóban hőség idején. Kérdésünkre Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs és pr igazgatója elmondta, egy kisgyermek hőszabályozása még fejletlen, védtelenebb a „baleseti túlmelegedés” ellen. Így a hőmérséklet és egyéb tényezők függvényében akár percek alatt rosszul lehet és viszonylag rövid idő alatt kerülhet életveszélyes állapotba.

Ennek elkerülése érdekében - ahogyan arról Hajdu Márton az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője tájékoztatott - azt tanácsolja, egy bezárt autóban csakis a klíma bekapcsolásával hagyjunk magára bárkit, s ez csak pár percig tartson. Ha erre nincs lehetőség, inkább vigyük magunkkal gyermekünket. S figyelmeztetett arra is, ha valaki ilyen esettel találkozik, azonnal hívja valamelyik segélyhívó számot, s kövesse a diszpécserek utasításait.

Eközben pedig győződjön meg az autóban lévő állapotáról: kopogjon be az ablakon, vagy rázza meg a járművet. Ha életjelet nem tapasztal, abban az esetben törje be az autó üvegét, majd a sérültet mindenképpen emelje ki a járműből. Az első hivatásos segélynyújtók megérkezésééig pedig maradjon a helyszínen.

Számozott utcák: elmarasztalt város

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság Miskolc Önkormányzatát a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda beadványa alapján. A hatóság kimondta, hogy a város a Számozott utcákban élő embereket a városrész telep-felszámolási programjában hátrányosan megkülönböztette - adta hírül a 444.hu.

 Az ott élő 900 főt kedvezőtlen vagyoni helyzetük, valamint roma nemzetiséghez tartozásuk miatt annak a veszélynek tette ki és teszi ki folyamatosan, hogy hajléktalanná válnak, vagy más, Miskolc bel-, vagy külterületén található szegregátumba kényszerülnek. Az önkormányzat mulasztást követett el azzal, hogy a számozott utcák telepfelszámolását megfelelő előkészítés nélkül kezdte meg, annak következményeit és az ott élőkre gyakorolt hatását megfelelően nem mérte fel, hatástanulmányt nem készített.

A félmilliós bírság mellett az ott élőknek biztosítani kell a normális lakhatási körülményeket. A hatóság arra is kötelezi a város önkormányzatát, hogy szeptember 30-ig dolgozzon intézkedési tervet arra, hogy a telepfelszámolást következtében korábban már hajléktalanná vált emberek is lakáshoz jussanak.

Péterfalvi a bíróságokban bízik

B.I.M.
Publikálás dátuma
2015.07.24. 07:07
A kép illusztráció. FOTÓ: Népszava
Az információszabadsághoz fűződő alapjog semmilyen technikai szabállyal nem vonható meg, így nincs okunk feltételezni, hogy a bírósági gyakorlat eltér majd az eddigiektől a közérdekű adatigénylési perekben - mondta lapunknak Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét egy, a Vs.hu-n tegnap megjelent hír nyomán kerestük meg, miszerint egy adatigénylési ügyben hozott állásfoglalásában kimondta: a Lázár János vezette Miniszterelnökség rendre elzárkózik attól, hogy kiadja a közpénzek elköltéséről szóló dokumentumokat, elfogadhatatlan indoklással.

A Vs.hu azokat az elemzéseket szerette volna megismerni, amelyeket két, az Egyesült Államokban lobbizó cég (az EuroAtlantic Solutions Kft. és a Prime Policy Group) készített a kormány számára. Arra voltak kíváncsiak, hogy a lobbisták mennyire jelezték előre az amerikai kapcsolatok megromlását, ami a kitiltási botrányhoz vezetett. Ám Lázár tárcája megtagadta az adatok kiadását, arra hivatkozva, hogy a kért iratok döntés-előkészítő anyagok, és különleges adatokat tartalmaznak. A NAIH állásfoglalásából kiderült az is, hogy a vele folytatott levelezésben milyen további érvekkel védte álláspontját a Miniszterelnökség. Lázárék szerint "a különleges adatok felismerhetetlenné tétele olyan aránytalan nehézséggel járna, amely nem várható el a Miniszterelnökségtől". Vagyis a nevek, számok kitakarása túl sok munka lenne. Péterfalvi szerint azonban "egy minisztérium esetében nehezen elfogadható azon álláspont, hogy nem rendelkezik kellő erőforrással az Alaptörvényből eredő kötelezettségére, az adatigénylés teljesítésére, mert túl nagy terjedelmű az adatigényléssel érintett dokumentum." A NAIH arra is emlékeztette a Miniszterelnökséget, hogy az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez. Idézte az Alkotmánybíróság határozatait is, amelyek kimondták: ez az alapjog lehetővé teszi a parlament és a kormány hatékony ellenőrzését.

Noha Péterfalvi épp szabadságát tölti, így a konkrét ügyben - a vonatkozó dokumentumok hiányában - nem kívánt nyilatkozni, az idevágó bírósági gyakorlatot érintő kérdésünkre elmondta: éppen azért mondta az utóbbi hetekben, hogy meg kell várni a közérdekű adatigényléseket érintő újabb korlátozások ügyében a gyakorlat kialakulását, mert meggyőződése szerint semmilyen alsóbb szintű jogszabály nem korlátozhatja, s főként nem vonhatja meg egy alapjog gyakorlását. Így például olyan technikai korlátozásokkal, mint például a most elfogadott törvénymódosítás nyomán lehetővé vált költségtérítés megfizetése, nem lehet megvonni egy állampolgár alaptörvényben garantált jogát.

Korábban Péterfalvi a törvénymódosításról azt mondta, felelőtlenség lenne előre azt állítani, hogy aggályos a törvény, és bízik benne, hogy nem fog az állam az új lehetőségekkel visszaélni, például túl magas díjakat megállapítani. Most lapunknak is azt emelte ki: a közérdekű adatok megismerhetőségéhez fűződő alapjog nem elvi lehetőség, a bíróságoknak továbbra is ezt kell majd figyelembe venniük az adatigénylési perekben. A NAIH határozatai ugyan nem kötelezőek, de sok eljáró bírói hivatkozik rájuk, ráadásul az információszabadsághoz fűződő alapjog érvényesülését nemcsak ők, hanem a bíróságok és végső soron - alkotmányjogi panasz révén - az Alkotmánybíróság is garantálni tudja - fogalmazott.