Európa díszpolgára lett Jacques Delors

Publikálás dátuma
2015.07.31 07:34
Archív felvétel 2006-ból: Jacques Delors (balra) és Yves Leterme akkori belga kormányfő FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARK RENDER
Fotó: /
Kissé nehézkesen mozog, botra támaszkodva jár, időnként fájdalmak gyötrik, de ettől még vidám, mosolygós Európa új díszpolgára, Jacques Delors. Múlt hétfőn töltötte be a kilencvenedik életévét, az Unió vezető szervei ebből az alkalomból tüntették ki a megtisztelő címmel. Hasonlóan a többi naphoz, ezen a reggelen is sétára indult, kissé csalódottan, mert a szomszédságában bezárt az újságos bódé, messzebbre kell gyalogolnia, hogy megvásárolhassa kedvenc jazzmagazinját.

Európa új díszpolgárát, a kilencven éves Delorst nem csupán a jazz érdekli, hanem a sport is. Nem szalasztott el egyetlen délutánt sem, hogy a tévében kövesse a Tour de France valamennyi fordulóját. Ami azonban érthetően mindenek fölött foglalkoztatta az Európa, benne is a véget nem érő görög válság, hiszen az alapító atyák egyikeként az Unió volt az élete, a Közös Piac létrejöttétől minden szakaszban. Vitába szállt mindenkivel, Ciprásztól Merkelig, Hollande-ig, nem értett egyet a megoldási javaslatokkal.

Már régebben vallja, hogy földrészünk „belépett a hanyatlás és a túlélés korszakába”, ő csak tudja, hiszen évtizedig, 1985-től 1995-ig minden közbejött válságtól ő óvta, társaival közösen küzdött a fönnmaradásáért. Mára azonban nyíltan hirdeti, „elkésett a randevúról, a mostani krízis hosszú lesz, mert kevésbé érzékenyek a társadalmi gondokra”’. Pontosan tudja, hogy miről van szó, hiszen az édesapja bankár volt, szerény beosztásban, de szakember. A fiával azonban nem csupán gazdasági diplomát szereztetett, jogit is, hogy járatos legyen minden részletkérdésben.

Családi hagyományai a szakszervezetek világába vezették, a kereszténydemokrata világnézetűekbe. Bekapcsolódott a La Vie Nouvelle, (Új élet) mozgalomba, amely távol állt ugyan a marxizmustól, mégis „baloldali katolikusnak” számított. Roger Jacques álnéven tanulmányt publikált az egyik szélsőbaloldaliként ismert szakfolyóiratban. Aztán 1964-ben belépett a CFDT tömörülésbe, ebbe a nem vallási, mégis keresztény mozgalomba, egyszersmind tagja lett a PSU-nak, az Egyesült Szocialista Pártnak, amely csupán nevében hordta a szocialista szót, viszont a hagyományos szocialistákkal rendszeresen vitázott.

Csaknem másfél évtized telt el míg az 1980-as évek elején, a már Mitterrand vezette Szocialista Párt Metz-i kongresszusán hozzájuk csatlakozott, s tagságot vállalt az állam közreműködésével irányított gazdasági bizottságban. Végül pedig már Mitterrand köztársasági elnöksége idején a Mauroy-kormány gazdasági és pénzügyminiszteri tárcája lett az övé. Néhanapján szóba került, hogy kormányfő is lesz belőle, de végül „csak” a brüsszeli Bizottság élén Európa egyik atyja lett.

Nyíltan azzal a bevallott vágyálommal, hogy kontinensünk az Egyesült Államokkal és az ázsiai vezető hatalmakkal egyenlő versenyképességű hatalom legyen, de ebben már szembe került Mitterrand-nal, aki azt hirdette, hogy „a kufárok kontinense helyett, mi a dolgozók Európáját óhajtjuk”. Hosszú európai uniós mandátumának az idejére esett 1985-ben a híres schengeni egyezmény megkötése, és támogatta a maastrichti paktumot is.

Amikor aztán mind nyilvánvalóbbak lettek az Unió rákfenéi, már akadtak egyes zsörtölődők, akik azt hirdették, „Európa atyáival torkig vannak az emberek”. Holott éppen a kommunizmus bukásával érkezett el Delors aranykora. Ellentétben megint Mitterrand-nal a német tévében 1989 novemberében azt vallotta, „ich habe keine Angst”, „nem félek semmitől”, és hozzátette, hiszen Kelet-Németország szerves része kontinensünknek.

Megint voltak azonban gúnyolódásra hajlamosak, köztük a szuverenitás párti francia Chévénement, aki azzal szórakozott, hogy kijelentette, „összeomlott a berlini fal, és egy halottja van, Delors”. A Le Monde szerint azonban a most kilencven éves európai díszpolgár él és virul, víziója és módszere viszont nagyon is eleven. Szerinte az együttműködést a verseny serkenti, a szolidaritás pedig egyesít. Része a Delors módszereknek, hogy a nehezen elérhető egyhangú döntések helyére a minősített többséget honosította meg.

Közben azonban rárontott Európára a görög válság, és a kilencven éves Delors ebben a kérdésben egyáltalán nem csigaházba húzódott vissza, éppen ellenkezőleg nagyon is hangosan szólal meg. Erősen kritikusan. Emlékeztetett rá, hogy ő már 1989-ben, a nevét viselő jelentésben figyelmeztetett rá, milyen veszélyek fenyegethetik a közös pénzt, az eurót és övezetét.

Csak akkor működhet – vallotta – ha két egyenértékű pillérre támaszkodik. Ha ezt mellőzik, a módszer életképtelen, nem folytatható. Teljesen új alapokra kell helyezni a gazdasági és pénzügyi uniót, amely kezdettől bűnben fogant. Még a mostani görög krízis kezdetén, két szerző társával, Pascal Lamyval és António Vitorinóval a Le Temps folyóirat vita rovatában azt írta, az a baj, hogy mellőzték a geopolitikai tényezőket. „Európa – fogalmazták meg – még nem robbant szét, egyelőre a legrosszabbat még sikerült elkerülni. De hiányzik a morális tényező, amit sürgősen helyére kell állítani, amint az megtörtént más esetben is, például a berlini fal leomlásakor.

Delors, 2001-ben ellenezte, hogy Görögország tagja legyen az euróövezetnek. Már nem volt az Unió elnöke, de szükségesnek tartotta, hogy a csatlakozást legalább öt évig előkészítsék, de nem hallgatott rá senki, az óvása pusztába kiáltott szó maradt.

És mi történt a napokban? A francia-német kötélhúzásban Hollande elnök azzal állt elő, hogy a súlyos helyzet megoldása végett az euró övezet tagországai közös gazdasági kormányzatot hozzanak létre, közös parlamenttel és különleges költségvetéssel. A javaslat előterjesztése alkalmából fölidézték a nemzetközi szállóigét, hogy tudniillik senki sem próféta a saját hazájában. Kivált, fűzték hozzá gúnyosan, Franciaországra érvényes ez. Európa jelesei többször is fordultak tanácsokért Jacques Delors-hoz. Hollande-nak azonban soha nem jutott eszébe, hogy kérje honfitársa, és egykori párttársa véleményét.

Most ellenben ugyanez a Hollande hivatkozott rá, hogy Delors annakidején valahol azt tanácsolta, amit most ő nagyjából Angela Merkel elé terjesztett. Még Mitterrand is abban az illúzióban ringatózott, hogy az Unió politikai és gazdasági integrációja valami „természetes úton” alakul majd ki, semmi szükség sem a körvonalait, sem az intézményeit fölvázolni. Nem is törődött vele senki, azt mormolták „a több Európa magától jön majd, minimális szuverenitás hangoztatásával, az Európai Központi Bankkal szemben kialakul a látszólagos költségvetési hatóság. A párizsi nemzetgyűlés szocialista képviselő csoportja „förtelmesnek” tartja, hogy az olyan szörnyeteg, mint Brüsszel, beletekinthessen költségvetési törvényébe, mielőtt szavazna róla.

Merkel Hollande indítványára óvatosan reagált. Ellentétben a francia államfővel, neki nem szokása a forrófejűség. Henrik Enderlein, az egyik berlini szaktudós azt fejtegette, hogy „több Európa a szuverenitás és a felelősség megosztását igényelné”. Szerinte Franciaország nem óhajtja az elsőt, Németország pedig a másodikat. Eközben pedig a párizsi L’Express állandó rovatában Jacques Attali, aki valaha Delors párttársa, egyszersmind heves vitaellenfele is volt, drámai hangú kommentárjában azt fejtegette, az euró megmentésére gyorsan kell cselekedni. Ő úgy véli, a közös valutát halálos veszély fenyegeti, a Grexit, Athén távozása elkerülhetetlen, és ez katasztrófát hoz mindenkire. Ki következik Athén után, kérdi? Portugália, Spanyolország, Itália, netán Franciaország?

Európa új díszpolgára egyelőre hallgat Attali „hisztériájáról”. Pedig biztosan van véleménye róla. Talán nem is sokára megtudhatjuk. Kilencven éves kora ellenére fürgén járnak Delors gondolatai, hiszen felelősséget érez azért, ami nagymértékben az ő műve is. A közös, botladozó Európáért.

2015.07.31 07:34

Takács Krisztián lett Korlát új polgármestere

Publikálás dátuma
2019.02.17 21:34
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Négy független jelölt közül Takács Krisztián nyerte el a polgármesteri tisztséget a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Korlát községben vasárnap tartott időközi választáson - közölte Szatmári Fruzsina aljegyző.
Tájékoztatása szerint a választási névjegyzékben szereplő 241 lakos közül 204-en voksoltak, három szavazat érvénytelen volt. Takács Krisztián 107, Horváth Elemér 54, Lukács Máté 21, míg Báder József 19 voksot kapott. Az időközi választást azért írták ki, mert a község korábbi polgármestere, Hriczu Imre (független) lemondott posztjáról. 

Mekényesen és Bakonyszentivánon is a posztért egyedüliként induló független jelölt nyert

  • Schild Róbertet 45-vokssal választották meg, egy szavazat érvénytelen volt. Mekényes választási névjegyzékében 250-en szerepeltek. Az időközi voksolást azért kellett kiírni, mert a község korábbi független polgármestere, Major Ottó novemberben lemondott.
  • Frum Istvánt választották a Veszprém megyei település első emberévé. A 183 választásra jogosult polgár közül 71 járult a szavazóurnához. Egy szavazat érvénytelen volt. Bakonyszentivánon azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert a település korábbi polgármestere, Karvas János - aki szintén függetlenként töltötte be a tisztséget - novemberben elhunyt.
Szerző
2019.02.17 21:34

Rendkívüli állapot: Trump kész megvétózni a szövetségi parlament határozatát

Publikálás dátuma
2019.02.17 21:09
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
Az amerikai elnök tanácsadója leszögezte, hogy Trump meg fogja védeni a döntést.
Donald Trump amerikai elnök kész megvétózni a szövetségi parlament határozatát, ha ebben a törvényhozók elutasítják a pénteken bejelentett rendkívüli állapotot – hangoztatta Stephen Miller, az elnök tanácsadója vasárnap a Fox televíziónak adott interjújában. Az amerikai elnök pénteken aláírta a kormány finanszírozásáról szóló törvényt, amely azonban nem tartalmazza a déli határon építendő falra kért 5,7 milliárd dollárt, csak egy 1,375 milliárdos összeget irányoz elő a határbiztonság erősítésére. Emiatt aztán rendkívüli állapotot hirdetett ki Donald Trump annak érdekében, hogy a kongresszus megkerülésével előteremthesse a mexikói határra ígért fal megépítéséhez szükséges pénzt.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy az elnök meg fogja védeni a rendkívüli állapotról szóló döntést”
– fogalmazott Miller.
A műsorvezető kérdésére hozzátette, hogy az elnök válaszát „előre borítékolja”. A főtanácsadó azzal érvelt, hogy az elnöknek joga van rendkívüli állapot kihirdetésére, és idézte a kongresszus által 1976-ban erről elfogadott törvényt. Szerinte az illegális bevándorlás problémája eleve megkívánja, hogy az elnök lépjen.
„Ez fenyegetés országunkra nézve, és ha az elnök nem tudja megvédeni az országot, akkor nem tesz eleget a hivatali esküjében vállalt alkotmányos kötelezettségének”
– mondta.
Utalt arra, hogy az illegális migráció miatt évente amerikaiak ezrei vesztik életüket. Miller azonban Chris Wallace műsorvezető nógatására nem tudott példát mondani arra, hogy amerikai elnök azért hirdetett volna rendkívüli állapotot, hogy így jusson pénzhez, amelyet a kongresszus nem szavazott meg. Védelmébe vette az elnöki döntést Lindsay Graham dél-karolinai republikánus szenátor is. Graham a CBS televíziónak adott interjújában leszögezte: „amerikaiakat életét követelő kábítószerek, emberkereskedők özönlenek be, veszélyes a helyzet a határok mentén”. Ugyanakkor Alan Dershowitz ügyvéd, akit jó ideje Donald Trump informális tanácsadójaként is számon tartanak, vasárnap egy rádiós műsorban téves döntésnek minősítette a rendkívüli állapot kihirdetését. Úgy fogalmazott: rendkívüli állapotot hirtelen bekövetkező, rendkívüli helyzetekben szoktak kihirdetni. Álláspontja szerint döntésével Donald Trump megkerülte az alkotmányt, hiszen az alkotmány értelmében minden kiadást a képviselőháznak kell megszavaznia. Dershowitz szerint a Fehér Háznak hosszadalmas bírósági perekkel kell majd szembenéznie, de a végén az alkotmánybíróság szerepét ellátó szövetségi legfelsőbb bíróság hozza meg a döntést. Az első perkeresetet pénteken este a Közpolgár nevű liberális szervezet be is nyújtotta három dél-texasi birtokos és a Határmenti Audubon Társaság nevű civilszervezet nevében. Mindannyian azért perelnek, mert a tervezett határfal az ő birtokukon haladna keresztül, de ők nem járulnának hozzá ehhez. Gavin Newsom, Kalifornia demokrata párti kormányzója szintén pénteken jelezte, hogy a déli állam pert indít a rendkívüli állapot miatt. Xavier Becerra, Kalifornia igazságügyi minisztere vasárnap az ABC televíziónak adott interjújában közölte: nagyon rövid időn belül benyújtják a keresetüket egy szövetségi bíróságnál.
„Felkészültünk erre, tudtuk, hogy valami ilyesmi fog történni, és a velünk egyetértő más tagállamokkal együtt készen állunk a perre”
– fogalmazott Becerra, aki korábban demokrata párti képviselő volt a washingtoni képviselőházban.
Azt mondta, más tagállamokkal együtt arra várnak, hogy megtudják, mely szövetségi programokat nyirbálnak meg annak érdekében, hogy a pénzt átcsoportosítsák a falépítésre és ezzel milyen károk érhetik az adott államokat. Patrick Shanahan, a Pentagon (védelmi minisztérium) ügyvezető minisztere újságírókkal közölte, hogy egyelőre nem döntött arról, vajon az amerikai–mexikói határon építendő fal katonailag szükséges-e, és erre a Pentagon mennyi pénzt költene. Egy neve elhallgatását kérő minisztériumi tisztségviselő azonban azt mondta: Shanahan valószínűleg megadja a tárcától elvonni tervezett 3,6 milliárd dollárt.
Szerző
2019.02.17 21:09