Békegalambok Vukovár fölött

A délszláv háború traumáját még nem heverték ki az érintett nemzetek. A napokban Vihar hadművelet 20. évfordulója tépte fel újra a szerb és horvát sebeket.

Ezer békegalambot indítottak útjára Kninből Vukovárra és ugyanabban az időben Vukovárról Kninbe, annak a 211 katonának az emlékére, akik életüket vesztették a Vihar hadműveletben. A húsz évvel ezelőtti hadműveletet, amelynek során a horvát hadsereg visszafoglalta a szerbek által megszállva tartott területet.

Horvátországban kétnapos állami ünnepségsorozat kezdődött, Zágráb húsz év óta először katonai díszszemlét is rendezett, amelyen végül a NATO-tagországok képviselői a szerb tiltakozás miatt nem vettek részt. Horvátországban ugyanis augusztus 4. és 5. a győzelem és hálaadás napja, Szerbiában viszont, ugyancsak az idéntől kezdődően, a gyászé és az emlékezésé.

Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban a Vihar hadművelet évfordulóján délben egy percre megszólaltak a szirénák, és megkondulnak a pravoszláv templomok harangjai. A szerbek egyperces néma csenddel emlékeztek az elhunytakra. A zászlókat félárbocra kellett engedni, és tilos volt bármilyen szórakoztatójellegű nyilvános rendezvény, vagy ilyen tartalmú műsor sugárzása a médiában.

Aleksandar Vucic szerb kormányfő a megemlékezésen azt hangsúlyozta, meg kell bocsátani a húsz évvel ezelőtt elkövetett bűnöket, felejteni azonban sosem szabad. Vucic és a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik a folyóba dobott koszorúval rótta le kegyeletét az áldozatok és menekültek előtt. A boszniai szerb vezető részvétele annak is köszönhető, hogy az egykori Krajinai Szerb Köztársaságból elűzött-elmenekült szerbek közül több mint ötvenezren a Boszniai Szerb Köztársaságban élnek ma.

Az egykori események megítélésében óriási különbség van a horvát és a szerb álláspont között. Zágráb a honvédő háború legnagyobb sikerének tartja a hadműveletet, amelynek köszönhetően négy nap alatt kiteljesedett az ország, Belgrád szerint azonban az újabb kori szerb történelem legszomorúbb napjairól van szó, háborús bűncselekményről, amelyet a horvát hadsereg követett el azáltal, hogy embereket űztek el otthonaikból. "A Vihar szörnyű bűncselekmény volt, és ezt Szerbia nem titkolja tovább" - fogalmazott Vucic, hozzátéve, hogy nem érti, Szerbia miért hallgatott erről évekig.

A zágrábi katonai parádéra célozva pedig azt mondta, "Mi beismertük azokat a bűnöket, amelyeket egyes szerbek követtek el, mi nem ünnepeljük azokat, a Vihar miatt pedig valaki másnak kell szégyenkeznie". De a konkrét adatok kapcsán sincs egyetértés. A horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek. A polgári áldozatok számát ezernél többre becsülik, mintegy kétezer embert eltűntként tartanak nyilván, 200-250 ezer szerbnek kellett elhagynia otthonát.