Hej, azok a számok

Tényleg nehéz tantárgy lehet az a matek! Különösen az alsótagozatos számtan. Néhány példa a közelmúltból. A tusványosi zagyvaságok közepette közölte kedves vezetőnk valamely téma kapcsán adatként, hogy "...háromszáz százalékkal növekedett, azaz a háromszorosára nőtt". Közlöm a miniszterelnök úrral, hogy az alsós számtan tananyaga szerint (v.ö.: százalékszámítás) ami háromszáz százalékkal növekedik, az nem az eredeti háromszorosára, hanem a négyszeresére nő. De nehogy lemaradjon a sármos Lázár miniszter úr sem a vezértől, tőle is idézek a határzári kerítés építése témájában adott egyik tájékoztatójából. "... ez mintegy 98 ezer négyzetméteres, azaz mintegy 100 hektárnyi területet jelent". Neki is mondom ezúton, hogy a 98 ezer (kerekítve 100 ezernek) négyzetméteres terület nem 100 hektár, hanem 10 (tíz) hektár. A témakörnél maradva az álmosszemű Zombor államtitkár úr 90 ezres (!) létszámú építőcsapatot vízionált a kerítéshez (amely esetben egyébként a dolgozók 2 méterenként állhattak volna egyidejüleg a 175 km-es nyomvonal teljes szakaszán). Majd kiderült - természetesen -, hogy két nullát tévedett, 900 fős lesz az építő csapat. Bizony láthatjuk, nemcsak a százalékszámítás nehéz tudomány, hanem például a 10-zel, 100-zal való szorzás is. Javaslom, hogy a fenti tananyagot tartalmazó számtankönyvet kérje el a miniszter és az államtitkár úr a főnökétől, ha majd ő már áttanulmányozta és megértette. A későbbiekben fel lehetne ajánlani a tankönyvet valamelyik általános iskolának.

F. Scott Fitzgerald ismeretlen novellája

Hetvenöt évvel F. Scott Fitzgerald amerikai író halála után olyan novelláját publikálta az amerikai The Strand Magazine, amelyet az 1950-ben megszűnt, majd közel ötven évvel később feltámasztott lap szerkesztője, Andrew Gulli fedezett fel a Princeton Egyetem archívumában porosodva.

A michigani kötődésű, negyedévente megjelenő The Strand Magazine nyári száma alaposan megdobta a kevésbé ismert folyóirat olvasottságát, ugyanis F. Scott Fitzgerald eddig még soha nem publikált, frissen felfedezett elbeszélése az ő hasábjaikon jelent meg a napokban. Miután Andrew Gulli újságíró a Princeton Egyetem archívumának kéziratgyűjteményében rálelt a letisztázott gépiratra, amelyet a szerző minden bizonnyal végső változatnak szánt, hamarosan megszerezte a nagy amerikai író kiadásának jogait. Így hetvenöt évvel F. Scott Fitzgerald halálát és hetvenhat évvel a mű megírását követően hozzáférhetővé vált a Temperature című nyolcezer szavas elbeszélés, amely eddig még sehol másutt nem volt olvasható.

Andrew Gulli, a mű megtalálója a novellához írt bevezetőjében úgy fogalmazott, az elbeszélésben ötvöződik a féktelen komédia, a csipetnyi romantika és az F. Scott Fitzgerald írói világára jellemző sajátos tragikum. Kiemelte, a nagy amerikai regénynek tartott A nagy Gatsby írójának életművét gyakorta tévesen ítélik meg, amikor csupán tragikus regényeit említik, holott Fitzgerald nem csupán a regényírás terén alkotott maradandót, kitűnő novellista is volt.

A Temperature című elbeszélés önéletrajzi motívumokat is tartalmaz: a történet főhőse akárcsak Fitzgerald, egy erősen alkoholbarát író, bizonyos Emmet Monsen, akiről azonban a szerző leszögezi, hogy hangsúlyozottan fiktív személy. A szöveg, amely feltehetőleg filmnovellának íródott, számtalan filmes utalást, mozis szakkifejezést tartalmaz, amely önmaga mellett azért is érdekes, mert F. Scott Fitzgerald forgatókönyvírói karrierje a mű születésének időszakában futott zátonyra. Az MGM hollywoodi filmstúdióval kötött szerződése ekkor járt le, alkoholizmusa miatt pedig 1939-ben kétszer is kórházba kellett szállítani. Az író a mű írását követő évben, 1940 decemberében - mindössze 44 évesen - szívrohamban hunyt el.

A szöveg precizitása, kiforrott stílusa és véglegesített jelző arról árulkodik, hogy az "elveszett nemzedék" tagja valóban szerette volna, ha megjelenik műve. Azonban Fitzgerald ekkoriban szakította meg a kapcsolatot irodalmi ügynökével is, emiatt kénytelen volt saját maga elküldeni az írásait a The Saturday Evening Postnak. Azonban a kéthavonta megjelenő lap akkor még visszautasította a most megjelent művet, amely éppúgy szenzáció, mint az, hogy tavaly végre cenzúrázatlanul jelenhettek meg azok az F. Scott Fitzgerald-novellák, amelyek szexuális, kábítószeres, rasszista, néhol istenkáromló soraik miatt első publikálásuk alkalmával nem mentek át a sajtóellenőrök szűrőjén.

Témák
irodalom

Magyar tehetség a Liszt-zongora előtt

Balázs János magyar zongoraművész szólaltathatta meg Liszt Ferenc közelmúltban felújított zongoráját a világhírű milánói Scalában. Az idén, rendkívül fiatalon, mindössze huszonhat esztendősen már Liszt Ferenc-díjjal kitüntetett alkotó a Magyar-olasz reflexiók Liszt Ferenc felújított zongoráján című zártkörű koncerten avatta fel a világszerte csodált magyar zeneszerző legendás hangszerét. A zongoráról köztudott, hogy ezen a hangszeren koncertezett Liszt Ferenc a milánói operaházban 1837-38-ban, majd a hangszer az unokája Garda-tónál fekvő villájába került, onnan pedig egy múzeum örökölte. A Liszt születésének 200. évfordulója alkalmából végzett helyreállítást többek között az olasz Lombardia tartomány és a magyar Emberi Erőforrások Minisztériumának finanszírozta.

Szerző