- A húszéves Gerendai Károly ma ki tudna menni a Szigetre?
- Húszévesen már talán igen. Jó kérdés. Ha nagyon akarnám, valószínűleg össze tudnám spórolni rá a pénzt, hiszen húszévesen már egyszerre több munkahelyen is dolgoztam és mellette volt egy saját plakátragasztó vállalkozásom. Ráadásul, ma valószínűleg többet keresnék húszévesen, mint a kilencvenes években.
- A napijegy ára a tavalyi 16-ról 18 ezer forintra emelkedett. Nem érzi azt, hogy a Sziget szervezői a magyar közönség körében átléptek egy lélektani határt? Lassan többe kerül egy napijegy mint a Papp László Sportarénában egy nagy koncert.
- Ezen az alapon akár nyugodtan kerülhetne többe is, hiszen mi naponta egyetlen sztárnál sokkal több mindent adunk a belépőért. Ugyanakkor, amikor a Szigeten még 12 ezer volt a napijegy, akkor a Sportarénában is 12-15 ezer forint körül voltak a koncertek. Most az Arénában átlag 18-20 ezer körül lehet venni jegyet. Ehhez képest a 18 ezres Sziget-jegy szerintem kifejezetten méltányos. Persze, tudjuk, Magyarországon sok embernek már a 10 ezer forintos jegyár is drága, nemhogy a 18 ezres. Ezzel sajnos nem tudunk mit kezdeni. A mi fesztiválunk körülbelül 20-szor annyiba kerül, mint a legdrágább sportcsarnokos koncert, ezért nem tudjuk olcsóbb árakkal finanszírozni. De amúgy idén több magyar vett jegyet, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Tehát egyelőre nem csökken a magyarok száma, hanem nő.
- Mi lehet az oka, hogy megnőtt a hazai érdeklődés a Sziget iránt?
- Több ok is valószínűsíthető. A magyarok körében kezd újra divatba jönni a Sziget. Volt pár év, amikor szinte kötelező volt fanyalogni a fesztivál kapcsán. Meg talán az adó- és a rezsicsökkentés miatt marad egy kicsivel több pénze az embereknek, hogy elmenjenek szórakozni. Persze, annyi nem igazán marad, hogy egy új autót, lakást vegyenek, de picit bátrabban költekeznek. De ezt nem vizsgáltuk különösebben. A kérdést a közgazdászoknak kellene feltenni. Viszont általánosságban azt érzékeljük, hogy megnőtt rendezvényeink iránt a kereslet. A másik két fesztiválunkon, a Balaton Soundon és a Volt fesztiválon is több magyar váltott jegyet, mint tavaly.
- Milyen arányban vesznek részt a Szigeten a magyarok és a külföldiek?
- Általában a napijegyek 75 százalékát magyarok, míg a többit külföldiek vásárolják meg. A bérleteseknél már más a helyzet: a bérletek 90 százalékát a külföldiek veszik meg. Ez nem feltétlenül baj, sőt, de a koncertek, programok összeállításánál már csak ezért sem lehet őket figyelmen kívül hagyni.
- A sör ára viszont változatlan maradt, egy korsó 650 forint lesz. Ezzel próbálja a látogatókat a Sziget kiengesztelni?
- Tavaly még sokan anyáztak, hogy drága a 650 forintos korsó sör. Idén viszont sokan jó fejnek tituláltak minket a fórumozók közül, mivel megmaradtunk ezen az áron. De hát minden évben trendi valamit szidni! Mi alapvetően a realitások talaján mozgunk. Egy korsó sör árát úgy számoljuk ki, hogy körbejárjuk a menő budapesti szórakozóhelyeket, és megnézzük mi az átlagos ár. Mivel tavaly óta nem igazán emelkedett a sör ára, ezért mi se emeltük meg.
- A tavalyi Szigetet egy héttel később rendezték meg, mivel több külföldi sztár ebben az időben turnézott Európában. Idén is hasonló a stratégia?
- Most is ugyanakkor kezdődik a Sziget, mint tavaly. Az időpontcsúsztatással tavaly sikerült elkerülnünk, hogy ugyanabban az időben legyünk, mint más kontinensek hasonló rendezvényei. Ha Európában vannak a zenekarok, akkor nagyobb eséllyel tudjuk megszerezni őket, mint ha épp Japánban vannak. És bár sok európai fesztivál van a kontinensen, velük mégis könnyebben felvesszük a versenyt mint a japánokkal. Idén viszont újra problémáink akadtak, mert a japánok is arrébb tolták egy héttel a fesztiváljukat, meg az európai országok közül is csomóan. Tehát ugyanazzal a problémával állunk szemben, mint tavalyelőtt. Csak minden egy héttel tolódott.
- Akkor sose mehetnek biztosra.
- Száz százalékosan nem. A fesztiválok piacához alkalmazkodnunk kell. Amúgy sem minden intézkedésünk szokott beválni. Idén ezért is hoztuk vissza a tavaly megszüntetett elektronikus zenei Aréna sátort, mert hiányolta a közönség. Továbbá megnöveltük az A38 sátor befogadóképességét 14-ről közel 20 ezerre és a Nagyszínpad nézőterének mérete is megnőtt: az eddigi 55-60 ezres kapacitás kibővül 75-80 ezerre. Reméljük, így komfortosabban szórakozhatnak majd a fesztiválozók.
- Ha már tömeg: tavaly a csütörtöki napon túl sokan akartak megnézni egy koncertet az A38 sátránál. Voltak emberek, akik a kordonoknak nyomódtak.
- Érdemes tisztázni, hogy tavaly a sajtó alaposan felkapta ezt a hírt. Több újságíró is kiemelte, hogy nagy volt a nyomakodás, micsoda veszélynek tettük ki a látogatókat. Persze, akinek át kellett élnie azt a szituációt, az jogosan panaszkodik, hiszen valóban hatalmas tömeg torlódott fel a sátor bejárata előtt. Nagy volt a tülekedés és kevés a levegő. Szerintem viszont a kollégáim jól kezelték a helyzetet, és pont annak köszönhetően nem alakult ki komolyabb veszélyhelyzet, hogy nem engedtünk a nyomásnak, és nem nyitottuk meg a kordonokat. A helyzetet persze máshogy látja az, akit odanyomnak a kordonhoz, de valószínűleg nincs tisztában azzal, hogy az igazi életveszélyt az okozza, ha megnyitják a kordont és megindul a tömeg.Ilyen esetben szokták ugyanis az emberek egymást akaratlanul is eltiporni. Hasonló eset az idei fesztivál alatt is bármikor történhet. Egy sátras színpad befogadóképességét ugyanis muszáj korlátok közé szorítani. Bármikor előfordulhat, hogy többen kíváncsiak egy-egy programra, mint ahányan beférnek. Igazából a Nagyszínpad az egyetlen hely, ahová majdnem mindenki befér, aki a Szigeten tartózkodik. Persze, a 75-80 ezres nézőtérre sem fér be egy időben a Sziget 90 ezer látogatója, de nyilván nem is lesz mindenki egy koncert alatt a színpad előtt, miközben még van másik 60 helyszínünk.
- Vannak más módszerek a tömegnyomor elkerülésére?
- Idén kitaláltuk a „zónásítást”, vagyis a Szigetet képzeletben több zónára osztottuk fel. Van Kultúrzóna, Art, Design, Elektronikus, Sport Zóna, így akiket jobban érdekelnek például a tánczenék vagy a művészetek, könnyebben megtalálják a nekik izgalmas programokat. Másodsorban így jobban tudatosítjuk az emberekben, hogy mennyiféle érdekes programot lehet még találni a Szigeten - a koncerteken kívül. Persze, korábban is egymás mellé került egy-egy összetartozó helyszín, de ezúttal még tudatosabbak voltunk.
- A jó szervezés mellett a sikerhez hozzátartozik, hogy tavaly a Sziget Kft.-hez tartozó Volt, Balaton Sound és Sziget fesztivál együtt 150 millió forintos állami támogatást kapott? Elvileg idén is ugyanennyi támogatást kap a három fesztivál.
- Ebből az összegből a Szigetre konkrétan 50 millió forint jut, amely a költségvetésnek csak az 1,3 százaléka. Ebből kifolyólag nehéz azt állítani, hogy az állami támogatás jócskán segítene bennünket. Érdemes tudni, hogy ma Magyarországon a fesztiválok költségének átlagosan 50 százaléka közpénz. Az már egy másik kérdés, hogy nem is kértünk több pénzt az államtól, mint amennyit kaptunk. Továbbra is azt szeretnénk, hogy a piacról, a felhasználók által oldódjon meg a finanszírozás; ne az állam jóindulatától függjenek rendezvényeink. Az nem lenne jó, kiszolgáltatott helyzetet teremtene. Az állam persze más módon is segített már rajtunk, de ugyanúgy rontott is a helyzetünkön. Amikor például a fesztiválok áfáját 18 százalékra csökkentették, az nagyon komoly segítség volt. Amikor viszont az állam bevezette a reklámadót, azzal 55 millió forintos költséget vertek a nyakunkba. Nemrég kötelezővé tették, hogy az Országos Mentőszolgálatnak kell biztosítania a fesztiválok egészségügyi ellátását. Ez a változtatás több tízmillió forintunkba került. Ha mérleget vonnék, hogy az állam idén mennyi terhet tett a nyakunkba, és mennyi segítséget nyújtott, akkor bőven mínuszban vagyunk. Bár kapunk 50 millió forint állami támogatást, de van 130 millió forint többletköltségünk.
- Mire költötte a cég az államtól kapott pénzt?
- Az idei pénzt azért kértük, hogy a nemzetközi kampányunkat megerősíthessük. Ez amúgy az államnak is megéri. Ha sok turista érkezik Budapestre, abból az államnak is haszna, bevétele van. Ez a Sziget esetében több milliárdos nagyságrend.
- Mennyiért és melyik országokban reklámozzák a Szigetet?
- Mintegy 300 millió forintot költünk nemzetközi marketingre elsősorban Nyugat-Európában, de idén már 89 országból érkeznek látogatók a Szigetre. Persze, ha az államtól nem kaptunk volna erre támogatást, akkor most 50 millióval kevesebbet költenénk reklámra. Bár a cég nyereséges volt az elmúlt években, ezt az 50 milliót természetesen nem osztalékként vesszük ki, hanem számlákkal igazolva elköltjük, hogy ez bőségesen megtérüljön az ország számára.
- Mit jósol, idén hogy teljesít a Sziget?
- Az elővételekből arra következtetek, hogy idén van esély, hogy megint sikerül rekordot döntenünk. De már a tavalyi is meglepően nagy növekedés volt, mivel 2013-ban 371 ezren látogatták a Szigetet, míg tavaly 415 ezren. Ez nekünk is kellemes meglepetés volt. Ezért is mertünk idén több fejlesztésbe belefogni.
- Mivel sikerült jobbá tenni a Szigetet?
- Sok mindennel. Például jobb állapotba került az Óbudai-sziget. Az egész területet felmérettük és azokat a helyeket, melyek esőzések után könnyen válnak sártengerré, feltöltettük. Dréncsövekkel elvezettük a vizet, így elkerülhetjük, hogy láp keletkezzen. Tavaly ha nagyobb záport kaptunk, akkor gyakorlatilag a Sziget teljesen leamortizálódott. Pár napja volt egy hatalmas zuhé, de most a fejlesztéseinknek köszönhetően mégis meglepően jó állapotban van a Sziget. Egy másik fontos fejlesztésünk volt a galériaerdő rendbetétele. Ennek nagy része a III. kerületi önkormányzathoz tartozik, kisebb része a fővároshoz. A Főkert viszont csak a fővároshoz tartozó részt tartja karban, így a galériaerdő nagy része elhanyagolt állapotba került. Voltak részek, melyeket öt-hat éve mi már rendbe tettük. De maradtak területek, melyek rendbehozatalára se pénzünk nem volt, se engedélyt nem kaptunk a tulajdonostól. Most viszont megegyeztünk a III. kerülettel, így a maradék területet is megújítottuk a Főkert segítségével. Ezzel persze mi is jól jártunk, hiszen új kemping-területeket nyertünk, melyeket korábban inkább lezártunk a látogatók elöl, mivel életveszélyesek voltak. A szakemberek ugyan szükségesnek ítéltek kivágni egy csomó fát, de helyettük újakat ültetünk, így most végül közel 3 hektár eddig elzárt területet parkosítottunk. Korábban helyreállítottuk a gátat is, sőt közvilágítást és futópályát is építettünk. Persze, csak akkor tudunk fejleszteni, ha van miből. Ha sikeres évünk van, akkor jut fejlesztésre is.
- Idén Robbie Williams lesz a Sziget mínusz 1. napjának sztárvendége. Az elmúlt években a felvezető napokon inkább magyar együttesek léptek fel. Hogyhogy külföldi mellett döntöttek?
- Egyszer már volt külföldi fellépőnk, 2011-ben Prince énekelt a 0. napon. Üzleti szempontból viszont nem értünk el vele sikert. Messze nem adtunk el annyi jegyet, mint amennyit szerettünk volna, ezért kicsit félve nyúlunk a nagyon nagy sztárokhoz. Egy ilyen drága előadó esetében sosem biztos, hogy ki tudjuk termelni az árát. Robbie Williams esetében arra gondoltunk, hogy ő mégis akkora sztár, hogy talán a fellépése megfelelő tömegeket mozgat meg. Másrészt presztízskérdés is, hogy fellép a Szigeten. Tudni kell róla, hogy ő sosem játszott fesztiválokon egészen tavalyig. Csak önálló turnékat csinált stadionokban, saját show-val, saját színpaddal. Létezik még néhány ilyen nagyágyú: a U2, a Rolling Stones, vagy Madonna. Ezek az együttesek, előadók azért nem mennek fesztiválokra, mivel a rendezvények szervezői nem tudják megoldani, hogy két fellépő között egy komplett színpadot átépítsenek, lecseréljenek. Robbie Williams viszont szerencsére tavaly elfogadta egy riói fesztivál felkérését. Aztán úgy tűnt, megjött a kedve a fesztiválokhoz, rugalmasabb lett.
- Több éven át viszont magyar előadók léptek fel az „első”, vagyis a 0. napon.
- Korábban a Sziget 0. napját úgy képzeltük el, hogy főleg hazai produkciókat mutatunk be. Fellépett 0. napon többek között a Tankcsapda, a Kispál és a Borz, a Quimby, az Illés és az LGT. Ezek a produkciók elsősorban a magyar közönségnek szóltak. Ám közben azt tapasztaltuk, hogy elég nagy számban érkeztek a Szigetre külföldiek. Ők viszont rossz néven vették, hogy eladjuk nekik a hétnapos bérletet, melyből az egyik nap egyáltalán nem érdekes számukra. Sok külföldi vendég úgy érezte, nem gondolunk rájuk. Ezért döntöttünk úgy, hogy a jövőben olyan sztárokat hívunk meg a felvezető napokra, akik iránt egyaránt érdeklődik a magyar és a külföldi közönség is. Robbie Williams ilyen.
- Említette, hogy a Sziget elérte a határait, nem tud a cég tovább növekedni.
- A vállalat legutóbb új, külföldi fesztiválok szervezésén gondolkodott. Mivel a hazai piac telített, ezért elsősorban külföld felé érdemes terjeszkednünk. A Sziget valóban nagyjából a határain mozog. Persze, idén egy picit növeltük a területet, így a helyszín befogadóképességét is. De nyilván az Óbudai-szigeten már nincsen komolyabb mozgástér. Teljesen belaktuk a Szigetet. Mondhatni minden használható négyzetmétert elfoglaltunk. Mindezt tudomásul kell vennünk. És bár méretben már nem tudunk növekedni, azért szolgáltatásban, minőségben még lehet fejlődnünk.
- És sikerült új, külföldi piacot találni?
- Sok tárgyalásunk volt mostanság is, de még nem történt érdemi előrelépés.
