A korrupció olyan, mint a pók hálója, át- meg átszövi a társadalmat, felemészti mindazokat, akik a hálójába gabalyodnak. A korrupciónak három alapvető gazdasági hatása van: a törvénytelenül szerzett jövedelem utáni adó- és járulékfizetés elkerülése, az úgynevezett korrupciós-felár hatás, és a korrupció gazdaságtorzító következménye. A korrupció első – közvetlen – hatása közepesen káros az ország fejlődésére, a második hatása több szempontból is súlyosan káros, míg a harmadik hatása egyenesen pusztító.
A korrupció elsődleges indítéka a törvénytelenül szerzett jövedelem utáni adó- és járulékfizetés elkerülése lehet. Számtalan olyan esetről hallhatunk naponta, hogy akik gátlástalanok és híján vannak a morális normáknak, mások kárára törvénytelenül előnyökhöz juthatnak. Felháborodunk, mélyen elítéljük, de az erkölcsi felháborodás és az elutasítás csak az egyik, és gazdaságilag a legkevésbé fontos szempont ebben a láncolatban. Az, hogy a korruptak mondjuk nem fizetnek a jövedelmük után adót meg tb-járulékot, ugyan kiesést okoz a költségvetésnek, de a korrupciónak a gazdaságra gyakorolt másik két hatásához képest bizony szinte elhanyagolható kár.
Az előzőnél jóval súlyosabbnak az úgynevezett korrupciós felárat tekinthetjük. Mit jelent ez a fogalom? A közgazdasági szakzsargon ez alatt azt a többletköltséget érti, amelyet egy gyártó vagy szolgáltatást nyújtó cég a korrupció miatt a végső értékesítési áraiban érvényesít. Hiszen a korrupció "díja" a cégnek költség, amit érvényesítenie kell az árban, és ezt a végfogyasztóval (azaz velünk) fogja megfizettetni. Ha egy országban nagy a korrupció mértéke, akkor sok termék és szolgáltatás már csak az áraiba beépülő korrupciós felár miatt is többe kerül, mint amibe normális körülmények között kerülne. A magasabb árszínvonal kizárólag ennek a számlájára írható.
A korrupciós felár egyúttal több, nagyon hátrányos makrogazdasági hatást is kivált. Az egyik, hogy indokolatlanul magasabb lesz az infláció mértéke, mint amúgy indokolt lenne, a magasabb infláción keresztül pedig a korrupció árát megint mindannyian fizetjük. Az indokoltnál magasabb infláció egyúttal az indokoltnál magasabb betéti kamatokat jelent, a magasabb betéti kamatok pedig magasabb hitelkamatokat okoznak. A magas hitelkamatok – tovagyűrűző hatásként - azzal a következménnyel járnak, hogy az országban a szükségesnél kevesebb beruházás valósul meg, hiszen a magasabb hitelkamatok magasabb megtérülési követelményeket támasztanak a beruházásokkal, a fejlesztésekkel szemben. A szükségesnél kevesebb fejlesztés pedig lassabban növekvő gazdaságot, alacsonyabb nemzeti összterméket (GDP-t), lassabban megújuló termelést, kevesebb új munkahely létrejöttét eredményezi. Vagyis a korrupció "mérge" lassan átjárja az egész nemzetgazdaságot, egész egyszerűen visszafogja, lelassítja az ország fejlődését.
A korrupció harmadik hatása még az előzőeknél is károsabb. Ezt nevezzük "gazdaságtorzító hatásnak".
Egy működő piacgazdaságban a termékek és szolgáltatások széles körében alapvetően érvényesül a verseny, előbb vagy utóbb a jobb termék, a jobb szolgáltatás nyer, a rosszabbak pedig fokozatosan kiszorulnak a piacról. A "jobb termék" alatt persze lehet olcsóbbat, hatékonyabbat, gyorsabbat, szebbet, elismertebbet, sok mindenfélét érteni, hiszen a vásárlóknak a termékekkel szembeni elvárásai, értékelései és preferenciái is sokfélék. De egy működő, versenyző piacon tendenciaszerűen érvényesülnie kell, hogy a rosszabbak előbb-utóbb veszítenek, kiszelektálódnak a gazdaságból, s a folyamat nyomán az ország gazdasága egyenletesen és fokozatosan növekszik, korszerűsödik. Nemzetközi versenyképessége fennmarad, sőt, javul. Ahol ez a tendencia nem érvényesül, azok lemaradnak a nemzetközi versenyben. Egy korrupt országban a piaci versenyben nem azok a termékek és szolgáltatások nyernek, amelyek tisztességes körülmények között arra méltók volnának, hanem azok, amelyek a piacnak egy speciális, láthatatlan és átláthatatlan szektorában - a korrupciós piacon - a legjobbak. Azok nyernek, akik a korrupciós versenyt meg tudják nyerni a többiekkel szemben, s ennek súlyos gazdaságtorzító hatása van.
A fentiekből kirajzolódik egy különös körforgás. A korrupció közép- és hosszú távon pusztító, olyan termékek és szolgáltatások, olyan szektorok, olyan termelők és szolgáltatók maradnak – egyre inkább – a gazdaság meghatározó szereplői, akik máshol, más piacokon, más országokban nem volnának képesek talpon maradni, mert a helyi sikereiket nem a jobb termékeiknek, hanem az ügyeskedésüknek köszönhetik.
Ezzel a három súlyos következménnyel kell szembesülnie egy országnak, ha elnézi, hogy a korrupció elhatalmasodik rajta. Egyedül az adott ország teljes szellemi, gazdasági és politikai elitje szabhat gátat ennek a mérgező folyamatnak. Feltéve, ha maga a politikai osztály nem korrumpál és nem korrumpálható.
