Felvonták az amerikai zászlót Havannában

John Kerry amerikai külügyminiszter jelenlétében tegnap - 54 év után - felvonták az amerikai zászlót Havannában, az amerikai nagykövetség épülete előtt. Az Egyesült Államok és Kuba idén július 20-án állította helyre a diplomáciai kapcsolatokat, akkortól a washingtoni kubai és a havannai amerikai képviselet újra nagykövetségéként működik. Az amerikai zászlófelvonáson részt vett ugyanaz a három tengerészgyalogos, akik fél évszázaddal korábban utoljára levonták a csillagos-sávos lobogót a kubai fővárosban.

Kerry beszédében történelmi lépésnek nevezte a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét és a követségnyitást, ugyanakkor hangsúlyozta, az Egyesült Államok a jövőben is sürgetni fogja a demokrácia helyreállítását a karibi szigetországban. A nézőközösség üdvrivalgással köszöntötte a zászlófelvonást. Kerry 1945 óta az első amerikai külügyminiszter, aki Havannába látogatott.

Fidel Castro, a kubai forradalom legendás vezetője, aki a zászlófelvonás előestéjén ünnepelte 89. születésnapját, nyílt levélben bírálta az Egyesült Államokat, amiért továbbra sem tervezi a Kuba ellen érvényben lévő kereskedelmi embargó feloldását, s kártérítést követelt az okozott károk miatt. A súlyos beteg veterán politikus visszavonultan él, 2006-ban öccsének, Raúl Castrónak adta át az államfői posztot.

Szerző

Japán rossz utat választott

Publikálás dátuma
2015.08.15. 07:39
Nézik, hallgatják a kormányfő beszédét Fotó: Chris McGrath/Getty Images Hírek
Abe Sinzo japán kormányfő mélységes szomorúságát fejezte ki és együttérzését nyilvánította a második világháború Japánban és külföldön elesett áldozataival. Abe a japán fegyverletétel 70. évfordulójának alkalmából mondott beszédében elismerte országa történelmi felelősségét, kiemelte, hogy Japán rossz utat választott, s vereséget szenvedett.

A japán kormányfő fejet hajtott, fenntartotta elődei bocsánatkérését, de ő maga nem követte meg kifejezetten a szomszédállamokat. Mint hangsúlyozta, a japán lakosság 80 százaléka már a második világháború után született, de úgy vélte, nem lehet elvárni, hogy minden generáció - azok is, amelyeknek már semmi közük a világháborúban történtekhez - újra és újra bocsánatot kérjen.

"Japánra nagy nyomorúság köszöntött a második világháború végén, de az egymást követő generációk túlélték a megpróbáltatásokat. Nagy a felelősségünk abban, hogy a történelmi leckét, amit megtanultunk, továbbadjuk a jövő nemzedékeinek" - mondta a többi között a japán miniszterelnök. Abe elődei közül 1995-ben Murajama Tomiicsi kormányfő bocsánatot kért a japán gyarmatosító múltért, agresszióért, majd tíz évvel később Koizumi Dzsunicsiro megismételte szavait. "Japán mindörökre hátat fordított a gyarmatosító uralomnak, s tiszteletben tartja más népek önrendelkezési jogát világszerte", szögezte le beszédében Abe, rámutatva, Japán nem ismételheti meg a múlt hibáit, nem fogja erővel vagy fenyegetéssel megoldani nemzetközi vitáit.

Kínában és Dél-Koreában alaposan elemezni fogják a japán miniszterelnök beszédét, a Hszinhua kínai hírügynökség első értékelése szerint Abe "visszafogott bocsánatkérése" nem csökkenti jelentősen a bizalmi deficitet. A dél-koreai Jonhap hírügynökség szerint Abe "mély szomorúságát" fejezte ki, de adós maradt a bocsánatkéréssel. Tokió nemrégiben tette közzé új nemzetbiztonsági stratégiáját, s az Abe-kormány, a második világháború után elfogadott japán békealkotmányt átértelmezve célul tűzte ki, hogy Japán nagyobb szerepet vállaljon a nemzetközi színtéren.

Szerző

Japán rossz utat választott

Publikálás dátuma
2015.08.15. 07:39
Nézik, hallgatják a kormányfő beszédét Fotó: Chris McGrath/Getty Images Hírek
Abe Sinzo japán kormányfő mélységes szomorúságát fejezte ki és együttérzését nyilvánította a második világháború Japánban és külföldön elesett áldozataival. Abe a japán fegyverletétel 70. évfordulójának alkalmából mondott beszédében elismerte országa történelmi felelősségét, kiemelte, hogy Japán rossz utat választott, s vereséget szenvedett.

A japán kormányfő fejet hajtott, fenntartotta elődei bocsánatkérését, de ő maga nem követte meg kifejezetten a szomszédállamokat. Mint hangsúlyozta, a japán lakosság 80 százaléka már a második világháború után született, de úgy vélte, nem lehet elvárni, hogy minden generáció - azok is, amelyeknek már semmi közük a világháborúban történtekhez - újra és újra bocsánatot kérjen.

"Japánra nagy nyomorúság köszöntött a második világháború végén, de az egymást követő generációk túlélték a megpróbáltatásokat. Nagy a felelősségünk abban, hogy a történelmi leckét, amit megtanultunk, továbbadjuk a jövő nemzedékeinek" - mondta a többi között a japán miniszterelnök. Abe elődei közül 1995-ben Murajama Tomiicsi kormányfő bocsánatot kért a japán gyarmatosító múltért, agresszióért, majd tíz évvel később Koizumi Dzsunicsiro megismételte szavait. "Japán mindörökre hátat fordított a gyarmatosító uralomnak, s tiszteletben tartja más népek önrendelkezési jogát világszerte", szögezte le beszédében Abe, rámutatva, Japán nem ismételheti meg a múlt hibáit, nem fogja erővel vagy fenyegetéssel megoldani nemzetközi vitáit.

Kínában és Dél-Koreában alaposan elemezni fogják a japán miniszterelnök beszédét, a Hszinhua kínai hírügynökség első értékelése szerint Abe "visszafogott bocsánatkérése" nem csökkenti jelentősen a bizalmi deficitet. A dél-koreai Jonhap hírügynökség szerint Abe "mély szomorúságát" fejezte ki, de adós maradt a bocsánatkéréssel. Tokió nemrégiben tette közzé új nemzetbiztonsági stratégiáját, s az Abe-kormány, a második világháború után elfogadott japán békealkotmányt átértelmezve célul tűzte ki, hogy Japán nagyobb szerepet vállaljon a nemzetközi színtéren.

Szerző