Obama Biden mellé áll

Publikálás dátuma
2015.08.26. 07:38
Joe Biden alelnökkel mindig jobban megértette magát Barack Obama FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/WIN MACNAMEE
Joe Biden amerikai alelnök várhatóan beszáll az elnökválasztási harcba. Az alelnök nyár végére ígéri a végső döntést. A Fehér Ház a jelek szerint Biden mellett kötelezi el magát, s ez újabb gond lehet az eddigi demokrata éllovas, Hillary Clinton számára.

Az alelnök szeptemberben, Labor Day, az amerikai munka ünnepe után rezidenciáján tárgyal a 2008-as és 2012-es Obama-Biden kampányok nagy támogatóit, s ez már meglehetősen biztos jel, hogy mégis rászánja magát az indulásra. A következő hetekben egy sor befolyásos demokrata személyiség véleményét kikéri esetleges kampányáról. Biden azt ígéri, szeptember végére, október elejére hozza meg a döntést.

Biden az elmúlt hétvégét az eredeti tervek szerint Delaware-i otthonában töltötte volna, de ehelyett Washingtonba utazott, s mint kiderült, találkozót tartott Elizabeth Warren massachusettsi szenátorral. Warren a Demokrata Párt liberális szárnyának népszerű alakja, s sokan buzdították, hogy álljon csatasorba a középutas, a washingtoni establishment jelöltjének tartott Hillary Clinton ellenében.

Biden és Warren találkozója megerősítette a spekulációkat, hogy az alelnök – nem utolsósorban Hillary Clinton e-mail bonyodalmait látva – mégiscsak indul az elnökválasztáson, s ehhez kérte Warrennel támogatását. A massachusettsi szenátor ugyanakkor eddig kizárta, hogy indulna 2016-ban, kérdés, hogy hajlandó lenne-e egy Biden-Warren párost fontolóra venni.

Barack Obama egyébként hétfőn alelnökével ebédelt, ami voltaképp nem szokatlan esemény, de a mostani, kényes helyzetben a média messzemenő következtetéseket vont le belőle. A CNN Bidenhez közelálló személyektől úgy értesült, a demokrata elnök "áldását adta" Biden indulására, nem tanácsolta el, hogy harcba szálljon a demokrata elnökjelöltségért.

Josh Earnest fehér házi szóvivő az ebéd apropóján nemcsak hogy hajlandó volt kérdésekre válaszolni Biden indulásával kapcsolatban, hanem azt mondta: „Barack Obama legjobb döntésének tartja, hogy Joe Bident kérte fel alelnökjelöltnek 2008-ban”. (Akkoriban sokan azt látták volna szívesen, ha Obama az előválasztási kampányban alulmaradt Hillary Clintont kéri fel az alelnökjelötségre, Obama azonban másképp döntött.) A szóvivő még azt is megjegyezte, hogy senkinek nincs annyi választási tapasztalata a demokrata táborban, mint Biden alelnöknek, aki két kampányt csinált végig Obama oldalán.

A Fehér Ház ennyire bátorítóan még nem nyilatkozott az alelnök esetleges indulásáról, s mindez újabb nehézséget jelenthet az eddigi biztos esélyesnek kikiáltott Clinton számára. Fehérházi bennfentesek szerint az elnök neheztel Clintonra az e-mail-ügy miatt, ezzel magyarázzák, hogy míg korábban Obama nem akarta magát elkötelezni sem alelnöke, sem a volt külügyminiszter mellett, most azt sem zárják ki, hogy az előválasztási kampányban nyíltan Biden oldalára áll. Amikor idén februárban az NBC News riportere egy interjúban megkérdezte az elnököt, hogy "Clinton vagy Biden", Obama hamiskásan mosolygott. "Mindkettőjüket kedvelem" - ennyit válaszolt.

A Clinton-kampány már jelezte, üdvözölnék Biden belépését és állnak elébe a kihívásnak. Hillary Clinton jóval előbbre jár a szervezésben, számos kampánydonor már elkötelezte magát mellette, s a választók körében szélesebb támogatottsága lehet, mint az alelnöknek. Biden bázisa elsősorban a kékgalléros, fehér férfiak körében lehet erős, Clinton ugyanakkor inkább támaszkodhat a nők és az etnikai kisebbségek voksaira. Kérdés ugyanakkor, hogy bármelyikük is képes lenne-e mozgósítani az általában nem szavazó fiatalokat úgy, ahogy Obamának sikerült.

Elemzők úgy vélik, Biden beszállásával legalább lesz tétje a demokrata előválasztásnak, s a veterán politikus, aki novemberben betölti 73. életévét, „megérdemel még egy esélyt”. Másfelől viszont nem zárják ki, hogy egy elmérgesedő demokrata kampány tálcán kínálja majd a republikánusoknak a Fehér Házat jövő novemberben.

Szerző

Sokba kerül az iráni atomalku ellenőrzése

Kifogyhat a pénzből a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) az iráni atomalku ellenőrzésében rárótt feladatok miatt. Ezt Amano Jukija, a NAÜ főigazgatója közölte. A Hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja plusz Németország) és Teherán között júliusban megkötött megállapodás ellenőrzése várhatóan évi tízmillió dollár fölé emelkedhet. Amano ezért az ENSZ ügynökségnek nyújtott támogatás megemelésére szólította fel a tagállamokat. Az Egyesült Államok már közölte, hogy kész emelni hozzájárulását a NAÜ költségvetéséhez.

A NAÜ ellenőrzései kulcsfontosságú szerepet játszanak, ezek alapján dönti el ugyanis a nemzetközi közösség, hogy Irán tartja-e magát a megállapodáshoz. Ha rendellenességet jelentenek, a világszervezet és a részes államok néhány napon belül visszaállíthatják a szankciókat, amelyeket abban az esetben oldanak fel, ha Irán bizonyítja, hozzálátott nukleáris programjának korlátozásához.

Jelenleg havonta több mint 900 ezer dollárt költ a NAÜ az Iránnal érvényben lévő korábbi megállapodások ellenőrzésére, az erre szánt keret azonban jövő hónap végére kimerül. Az iráni megállapodás életbe lépése és a tényleges ellenőrzések megkezdése további havi 180 ezer dollárral emeli meg az összeget.

Az atomenergia ügynökséget bírálják az amerikai republikánusok, mivel az egyezmény titkos záradékaira hivatkozva, nem hajlandók részletes tájékoztatást adni az ellenőrzés módjáról. Amano korábban nem cáfolta ugyanakkor, hogy elképzelhető, hogy a parcsini atomlétesítményben iráni szakértők végzik majd az ellenőrzést, s a NAÜ videóláncon követi majd a mintavételeket.

Az Obama-kormányzatban nőtt a bizakodás, hogy a kongresszusban meg tudják akadályozni az iráni atomalku elutasítását. A szenátusi demokraták közül eddig 28-an kötelezték el magukat a megállapodás mellett, s csak ketten jelezték nyilvánosan, hogy ellene fognak szavazni, fehérházi remények szerint akár 34-en is lehetnek a támogatók. A szenátusban 41 demokrata szavazat kellene ahhoz, hogy megállítsák az elutasító határozatot, erre nagyon csekély az esély, de 34 vokssal már fenn tudják tartani Obama vétóját.

Szerző

Ankara: nem hatott a háborús retorika

Bár Recep Tayyip Erdogan elnök hétfőn este bejelentette, november 1-jén előrehozott választást rendeznek Törökországban, a Felmérések szerint valószínűsíthető, hogy nem változnak jelentősen az erőviszonyok az ankarai parlamentben a június elején megrendezett voksoláshoz képest. A közvélemény-kutatások alapján ugyanis a kurdok pártja, a HDP körülbelül 14 százalékos eredményt érhet el, így még akár jobban is szerepelhet, mint a legutóbbi választáson. Ha a Selahattin Demirtas által fémjelzett politikai erő bekerül a törvényhozásba, akkor Erdogan pártja, az AKP, bár valamelyest növelte népszerűségét, ezúttal sem szerez abszolút többséget, s marad a belpolitikai bizonytalanság.

Erdogan alighanem arra számított, hogy a háborús retorika erősítésével, az Iszlám Állam (IS), de legfőképpen a Kurd Munkáspárt (PKK) elleni katonai akciókkal a közvélemény elfordul a HDP-től, s eközben az AKP népszerűsége megindul felfelé a lejtőn, méghozzá oly mértékben, hogy a párt akár kétharmados többségre is szert tehetne az új parlamentben. Ez pedig lehetővé tenné az Erdogan által annyira áhított alkotmánymódosítást, amely lehetővé tenné az elnöki köztársaság bevezetését.

Ez a háborús fellépés azonban kétélű fegyver. A török tőzsde értéke június óta 13 százalékkal esett, ami még nem tartalmazza a kínai tőzsdeválság hatásait. A török fizetőeszköz, a líra pedig újabb és újabb negatív rekordot dönt meg a dollárral szemben. A befektetők számára egyre kevésbé vonzó a török piac. A nem éppen kedvező kilátások ellenére a török kormány tagjai egyre inkább az országgal szembeni külföldi összeesküvést emlegetnek. Nihat Zeybekci gazdasági miniszter „manipulációnak” nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint csökkenhet a török GDP.

Erdogan kedden nem éppen nagy meglepetésre Ahmet Davutoglut, az AKP elnökét nevezte ki ügyvezető miniszterelnöknek. A Hürriyet értesülései szerint a kormányfő felkér néhány ellenzéki politikust arra, legyen kormányának tagja, ám aligha jár sikerrel. Kemal Kilicdaroglu, a szociáldemokrata CHP elnöke azt közölte, nincs olyan becstelen ember pártjának frakciójában, aki képes lenne belépni a kormányba. A HDP ugyanakkor azt közölte, három politikusát jelölné az ügyvezető kormányba, valószínűtlen azonban, hogy Davutoglu számít rájuk, hiszen a kurd tömörülés volt az egyetlen török parlamenti párt, amellyel az AKP elnöke nem kezdett koalíciós tárgyalásokat a júniusi választást követően.

Szerző