Lemondott Zombor - Betegen marad az egészségügy

Szívbetegségére hivatkozva tegnap lemondott Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára. Politikai és szakmai elemzők egybehangzóan állítják: az ágazat pénztelensége miatt érzett tehetetlensége a távozás valódi oka.

Szabadsága alatt, két nappal a tárcák munkáját értékelő kormánykonferencia után betegségére hivatkozva tegnap lemondott Zombor Gábor egészségügyi államtitkár. Bár szívproblémájáról egészségügyi körökben régóta suttogtak, lépése - amellyel megelőzte a kancelláriaminiszter által szeptember közepére beharangozott államtitkárcseréket - váratlanul érte még miniszterét is. Balog Zoltán épp külföldre indult, amikor csütörtök reggel megtudta a hírt, a tárca közleménye szerint "a miniszter sajnálattal veszi tudomásul, hogy egy nagy szakmai tudású szakember távozik az egészségügy éléről".

Még sincs ebben a távozásban semmi meglepő, azon inkább lehetett volna elmélkedni, vajon mi tartja az államtitkári székben az egészségpolitikust. Nagyra törő tervekkel indult egy évvel ezelőtt, amikor átvette a négy évet lehúzó – és ugyancsak kudarcosan távozó – Szócska Miklóstól a stafétát, de elődjeihez hasonlóan neki is csak részeredményeket sikerült elérnie. A remény, hogy érdemi változást tud felmutatni, odaveszett a jövő évi költségvetés elfogadásakor, amikor kiderült, hogy az Egészségbiztosítási Alap még annyival sem kap többet 2016-ban, mint amekkora összeggel most tavasszal ki kellett segíteni a beszállítóknak tartozó kórházakat.

A Zombor távozását értékelő ellenzéki pártok közleményei nem véletlenül hangsúlyozzák, hogy ez a lépés semmit nem változtat a magyar egészségügy állapotán. „Nem az államtitkáron, Orbán Viktoron múlik az ágazat sorsa” – emeli ki a LMP. A források jelentős bővítése nélkül senki nem lesz képes komolyabb eredményeket felmutatni – fogalmaznak. Ugyanezt az MSZP úgy látja: „Ezt a siralmas helyzetet Zombor Gábor távozása nem oldja meg”. A DK még ezt is megtoldja, amikor kifejti: „amíg a stadionoktól a plakátkampányokig minden fontosabb lesz az emberek egészségénél, addig csak egy kormányváltás hozhat változást”. A PM szerint a Fidesz megszorításai következtében az egész magyar egészségügy haldoklik, „Orbán Viktor vérbe fojtja” az ágazatot”.

A politikai kirohanások mögötti lényeget tekintve egyetértenek az ellenzékkel szakmai és civil kritikusok is: összes jó szándéka ellenére sem tudott gyökeres változást elérni, erőtlen volt tervei megvalósításában. A szakma legnagyobb tüntetésén, májusban az ápolók és orvosok érezhető béremelést és betegbiztonságot garantáló fejlesztéseket sürgető követeléseire azt válaszolta: mindenben igazuk van. Többen már ekkor megkérdezték, miért marad továbbra is a helyén?

Heti egyeztetésekbe kezdett a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel, átütő eredmény nélkül. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és az ágazat egyik szakszervezete, az EDDSZ közleményben köszönte meg a szerintük pozitív konzultációkat. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) is úgy fogalmazott: „értékesnek és előremutatónak” tartják az elmúlt hónapok folyamatos közös munkáját, egyben azonban már üzentek is az államtitkár utódának, amikor azt írták: „Őszintén reméljük, hogy a közös munka nem törik meg, mivel a változatlanul nehézségekkel küzdő egészségügy számára a töretlen folytatás kulcsfontosságú.”

Mit ért el a távozó politikus az elmúlt 14 hónapban? Csaknem 60 milliárd forintos pluszforrást szerzett az adósságaikat maguk előtt görgető kórházaknak, de a tartozások ismét megállíthatatlanul dagadnak. Megkezdődött az egészségügyi kapacitások és pénzek újraosztásának előkészítése a megyék között a lakosságszám alapján, de kiszivárgott, hogy egyes területek, például a főváros is rosszabbul járna az új rendszerben. Megszületett az alapellátási kerettörvény, de egyre nő a betöltetlen háziorvosi praxisok száma. Kisebb bérkiegészítésekkel betömködte a szakma megmaradt dolgozóinak száját, de sem életpálya-modellt, sem érdemi béremelést nem ért el. Elindította a műtéti várólisták csökkentését és a daganatos betegek kivizsgálásának felgyorsítását.

Ellentmondó hírek látnak napvilágot azzal kapcsolatban, vajon a miniszterelnök mennyire volt elégedett Zombor munkájával. Bár Lázár János a tegnapi kormánytájékoztatón is azt mondta, kiválóan teljesített, tartja magát a vélemény, hogy Orbán Viktor több eredményt várt. Állítólag nem volt zavartalan a kapcsolata a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel sem. Az év első hónapjai a Zombor-csomagként emlegetett egészségügyi reformjavaslatok előkészítésével teltek, de kiszivárgott, hogy a terveket épp Lázár környezete vétózta meg az utolsó pillanatban. Ebben állítólag szerepe volt a kancelláriaminiszter barátjaként és szövetségeseként emlegetett Sonkodi Balázsnak, akinek a neve már tavaly ősszel felmerült az államtitkári szék várományosaként. Stratégiai államtitkárának esetleges felkérését azonban tegnap határozottan cáfolta a kancelláriaminiszter, ahogy azt is, hogy önálló minisztériumot kapna az ágazat. Felmerült Pesti Imre fideszes képviselő neve, aki a Népszabadságnak rögtön úgy nyilatkozott: „ha ilyen felkérés lenne, alaposan megfontolnám." Egy másik potenciális jelölt, Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója lapunknak azt válaszolta: "hivatalos megkeresés nem történt. A jelenlegi munkámat és munkahelyemet nagyon szeretem, pozícióm abszolút kielégít. Őszintén szólva nem tervezek politikai, vagy szakmapolitikai szerepvállalást. Mint ahogy eddig is, ezután is rendelkezésre állok bármilyen szakmai kérdésben, de csak az Uzsoki főigazgatójaként, a kórházszövetség elnökségi tagjaként".

Zombor Gábor a héten még szabadságon van, hétfőn csak rövid időre megy be hivatalába. Nem is kell hosszas átadás-átvételi ceremónia, hiszen munkáját – egyelőre átmenetileg – helyettes államtitkára, Beneda Attila veszi át, akinek neve szintén ott van a jelöltek listáján. A leköszönt egészségpolitikusnak biztos helye van a parlamentben, hiszen Bács-Kiskun megye 2. számú választókerületében nyert mandátumot tavaly. A Fidesz színeiben.