Előfizetés

Orbán Ráhel-esküvő: lezárták a nyomozást

Publikálás dátuma
2015.09.01. 22:20
Fotó: Népszava
Lezárta a nyomozást az Orbán Ráhel esküvőjén ellopott telefonnal kapcsolatban a rendőrség. Az RTL Híradó információi szerint nincs meg a tolvaj, aki 2013-ban elvitte a készüléket a lagziból. Csak a DNS vizsgálatokra 10 millió forintot is költhettek, mindenkitől vettek mintát, aki az esküvőn dolgozott.

Április közepén írtuk:  Rendkívül megalázó, és csak az alkalmazottakra kiterjedő vizsgálatba kezdett a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) gyilkossági osztálya egy, az Orbán Ráhel két évvel ezelőtti esküvőjén eltűnt telefon ügyében. Mint arról a Népszava tudósított, Csókási László - aki felszolgálóként részt vett az eseményen -, honlapján arról számolt be, hogy 2013 novemberében a rendezvény dolgozóit az NNI kereste meg a azzal a kéréssel, hogy jelenjenek meg tanúkihallgatáson, mert a lagziban elloptak egy telefont az egyik vendégtől. Csókási László azt írta „a meglepődésem ott váltott át sokkba, amikor a nyomozótiszt közölte, hogy minden dolgozótól DNS-mintát vesznek! Eszem ágában sem volt hozzájárulni a DNS-minta adásához.”

Csókási először megtagadta a DNS leadását, de egy második kihallgatásra is beidézték, ahol figyelmeztették, hogy akár kétszázezer forintos rendbírsággal is sújthatják, ha makacskodik. Így végül levették a mintát.

Különös a történetben, hogy a „kisebb értékre elkövetett lopás vétsége” – tehát nem bűntett – ügyében az NNI életvédelmi osztálya járt el, azaz a legjobban képzett hazai gyilkossági nyomozók keresték a telefont. A DNS-vizsgálatok költsége akár tízmillió forintos nagyságrendű is lehetett.

Kapcsolódó
Az Orbán-esküvő DNS-botránya: síri csend

Európa tőlünk védi meg határait?

Publikálás dátuma
2015.09.01. 22:04
FOTÓ: Tóth Gergő
Hatósági zár alá vették a Keleti pályaudvart kedden reggel, így az egy órán át nem indított és nem is fogadott vonatokat, mindenkit kitereltek. Mikor újra megindult a vonatközlekedés, a menekülteket már nem engedték be a pályaudvar csarnokába és egyetlen vonatra sem szállhattak fel Németország felé, annak ellenére, hogy érvényes jegyük volt. Angela Merkel német kancellár szerint Németországnak nincs felelőssége a Magyarországról vonattal érkező menedékkérők ügyében, az Európai Bizottság viszont egyértelművé tette: tisztában van azzal, hogy Magyarországnak is egyre növekvő migrációs nyomással kell szembenéznie, éppen ezért más tagállamokhoz hasonlóan hazánkat is aktívan támogatja. Közben a magyar kormány tagjai egyre erőteljesebben támadják Brüsszelt, viszont Orbán Viktor csütörtökön odamegy tárgyalni.

Az Európai Unió vezetőivel tárgyal Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben az európai migrációs válsághelyzetről. A kormányfő Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével és Joseph Daullal, az EPP elnökével folytat megbeszéléseket - tájékoztatta Havasi Bertalan az MTI-t. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője szerint ezt követően Orbán péntek délután részt vesz a Visegrádi Négyek prágai rendkívüli csúcstalálkozóján.

Jean-Claude Juncker és Orbán Viktor találkozója alkalmat ad majd arra, hogy áttekintsék, milyen további támogatást nyújthat az EU Magyarországnak a migrációs helyzet kezelésében - mondta a brüsszeli testület szóvivője. Natasha Bertaud üdvözölte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Magyarország tesz az EU jogának alkalmazása, a külső határok védelme érdekében. Kérdésre ugyanakkor megerősítette azt a korábban is hangoztatott brüsszeli nézetet, miszerint "érzésük szerint" a magyar-szerb határon történő kerítésépítés "nem a megfelelő üzenetet továbbítja", ám hozzátette: Magyarországnak jogában áll eldönteni, milyen módon kívánja megvédeni határait. Arra a kérdésre, tervezi-e az Európai Bizottság, hogy az Olaszország és Görögország tehermentesítése érdekében korábban javasolt kvótarendszernek - amely alapján a többi tagország menekülteket vállalna át a két említett országtól - Magyarország is kedvezményezettje legyen, a szóvivő kitérően válaszolt.

Eközben Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője szintén közös európai megoldást sürgetett a migrációs válság kezelésére. Emlékeztetett arra, hogy a 2014-2020-as időszakban az Európai Bizottság 85 millió euróval támogatja Magyarországot a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból, valamint a Belső Biztonsági Alapból, sőt, uniós sürgősségi segélyben is részesül az ország az akut válsághelyzet kezelésére.

Csakhogy az unió támogatás érdemeit a magyar kormány vitatja, sőt, a közös megoldási javaslatokat is elveti. Ez állhat annak hátterében, hogy Angela Merkel kancellár kedden Berlinben Mariano Rajoy spanyol kormányfővel folytatott megbeszélése után arra az újságírói kérdésre, hogy van-e Németországnak felelőssége a Magyarországról vonattal érkező menedékkérők ügyében - tekintettel arra, hogy Magyarország és Ausztria is a jogi helyzet tisztázását kéri Németországtól - azt mondta, "őszintén szólva nem látom, hogy Németországnak lenne része a felelősségben". A kancellár szerint a Németországba érkező szíriai menedékkérők nagyon nagy valószínűséggel megkapják a polgárháborús menekült státust, ami "a szíriai helyzetet látva nem lehet meglepetés, és minden európai országban hasonlóan kellene lennie". Németország "természetesen" a jelenlegi jogi szabályozást tartja érvényesnek és nap mint nap azt tapasztalja, hogy ezeket a szabályokat "teljesen nyilvánvalóan" nem tartják be - tette hozzá Merkel, aki szerint ezért ki kell dolgozni egy közös menekültügyi politikát, és nem a "kölcsönös vádaskodással" kell foglalkozni, hanem "változtatni kell a dolgokon".

A kancellár elmondta: spanyol kollégájával egyetértenek abban, hogy az uniós tartózkodásra nem jogosult menedékkérőket vissza kell juttatni hazájukba, az üldözötteket és háborús menekülteket pedig az egyes tagállamok "gazdasági erején, teljesítőképességén és a nagyságán" alapuló "méltányos" eljárás szerint szét kell osztani. Mindez lényegében - az Orbán Viktor által korábban őrültségnek nevezett - kvótarendszeren alapulna, sőt, Merkel kedden felszólította az Európai Bizottságot arra is, hogy állítsa fel a biztonságos országok egységes listáját, amelyhez lehet igazodni az elbírálásnál.

Egyébként Merkel már hétfőn is kijelentette - nyilvánvalóan Magyarországra, de néhány más kelet-európai államra is célozva -, hogy "asztalra kerülhet a schengeni tagság", ami pontosan megmutatja, milyen hordereje van a menekültkérdésnek az európai vezetők szemében. Hírek szerint az osztrák kormány kezdeményezni készül az Európai Parlamentnél azt is, hogy töröljék az uniós költségvetésből azokat az országokat, amelyek nem vállalnak szolidaritást a menekültválság kezelésében. Ezzel a budapesti kormányra utaltak. Sőt, az EP elnöke, a német Martin Schulz is "nemzeti egoizmust" lát egyes uniós tagországok részéről, véleménye szerint ráadásul tarthatatlan, hogy az EU 28 tagállama közöl a menekültek 90 százalékát 9 ország fogadja be. Emlékezetes, Magyarország az egyetlen uniós tagország, amely egy menekült befogadását sem vállalta a júliusi önkéntes kvótavállaláskor.

FOTÓ: Tóth Gergő

FOTÓ: Tóth Gergő

"Az európai értékek semmibe vétele olyan kerítést építeni, amelyet még az állatoknak sem csinálnánk" (Laurent Fabius, francia külügyminiszter)
"A védelemre szorulókat integrálni kell, és azoknak, akiknek nincs joguk a maradásra, meg kell mondani, hogy menniük kell” (Angela Merkel német kancellár)

„Urunk, segíts, hogy nagylelkűbbek legyünk a szegény családokkal, és egyre inkább melléjük tudjunk állni” (Ferenc pápa)

"Most lehet, hogy építenék (kerítést), de jó nagy kaput tennék rá, hiszen tudatosan kell fogadni az érkező életeket – mint ahogy a gyermeket is. Kell a kerítés, mert fel kell készülni a befogadással járó feladatokra. Görcsösen elzárkózni viszont nem szabad, de nem is lehet" (Böjte Csaba ferences szerzetes)

"Mára világossá vált, hogy egyes európai vezetők az európai értékekkel és érdekekkel ellentétesen viselkednek, amikor a bevándorlási kihívásokkal kell szembenéznünk" - mondta Szijjártó Péter az MTI-nek a szlovéniai Bledben rendezett stratégiai konferencián kedden. A külgazdasági és külügyminiszter Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel, Karl Erjavec szlovén külügyminiszterrel, illetve Daniel Mitov bolgár és Nikola Poposzki macedón külügyminiszterrel is találkozott, s a nemzeti hírügynökség nem idézte, pontosan kire gondolhatott. Szijjártó szerint ugyanakkor az EU által javasolt kötelező kvóta megszabására épülő politika két okból is megbukott; egyfelől, mert miközben az unió 60 ezer ember újraelosztásáról beszélt, addig csak Magyarország déli határára 160 ezer menekült érkezett az idén. Második okként említette, hogy mindez gyakorlatilag biztatást jelentett a bevándorlók, és ami még ennél is súlyosabb, az embercsempészek számára. "Eközben pedig egy összehangolt lejárató kampánnyal, illetve hazug állításokon alapuló kritikával szembesültek azok, akik érdemi lépéseket próbálnak tenni" - fogalmazott a miniszter, aki szerint Magyarország ezentúl is be fogja tartani az uniós jogszabályokat, amelyek közül az egyik legfontosabb irány a schengeni szabályok betartása. Az EU külső határainak megvédése pedig a tagállamok felelőssége és kötelesség. A miniszter szerint méltatlan, ahogy Európa a menekülthelyzethez áll. "Az Európai Unió politikusainak felelősen kell nyilatkozniuk, mert a tűzzel játszanak, a félreértelmezések pedig agressziót szülnek" - húzta alá.

Megírtuk: az elmúlt napokban többekkel, például a franciákkal és az osztrákokkal is konfliktusba keveredett a magyar kormány, miután nemzetközi szövetségeseink kritizálni "merték" a Fidesz-kabinet embertelen itnézkedéseit. Emiatt a francia nagykövetet is behívatták a magyar külügybe, csakúgy mint az osztrákot kedden. Szijjártó szerint ugyanis: éppen azért bírálják Magyarországot az EU-ban, mert "azon kevesek közé tartozunk, akik érdemi lépéseket teszünk", hogy megvédjük az országot és Európát. Ezzel szemben Ujhelyi István felszólította Áder János köztársasági elnököt, hogy fejtse ki álláspontját a kialakult migrációs helyzetről. Az MSZP alelnöke és EP-képviselője azt kérte az államfőtől: "mondja el tisztán, egyenesen, hogy mit gondol a kialakult helyzetről". Kifogásolta, hogy Áder hónapok óta hallgat a kérdésben - kedden is inkább a klímaváltozás témájában szólalt föl -, így nem tudni, mi az álláspontja "a kormány tehetetlenségéről, uszításáról és felelősségéről", sőt, a köztársasági elnök az EP-képviselő két nappal ezelőtti megkeresésére sem reagált. A szocialista politikus emlékeztetett, Magyarország ismét címlapokra került Európában mint az uszítás, az agresszív politika és az együtt nem működés negatív példája. Miközben minden európai vezető csak európai megoldást tart elfogadhatónak, az Orbán-kormány ezzel szemben cselekszik. "A magyar kormánynak vissza kell ülnie azokhoz a tárgyalóasztalokhoz, amelyek mellől eddig hiányzott, vagy amelyeknél fityiszt mutatott az európai vezetőknek" - fogalmazott Ujhelyi.

Jobbikos áldást kaphat a Fidesz

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.09.01. 21:38
Kósa Lajos és Molnár Zsolt a parlamenti bizottságban FOTÓ: MTI/SOÓS LAJOS
Gumilövedék, könnygázgránát, és tömegoszlató eszközök mellett testi sérülés okozására alkalmas fegyvert is használhatnak a katonák, ha az Országgyűlés pénteken sürgős eljárásban módosítja a honvédelmi és a honvédek jogállásáról szóló törvényt. A Fidesz által benyújtott javaslat azt azért előírja, hogy a fegyver használata "a másképpen el nem hárítható személy elleni életet vagy testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás kivételével nem irányulhat az emberi élet kioltására."


Molnár: a kormánypárt végtelenül leegyszerűsít

Sajnálatos, hogy a Fidesz végtelenül leegyszerűsít és mindent pártpolitikai kérdésként kezel. Előre tudják, hogy aki nem támogatja a kormánypártok által múlt pénteken beterjesztett javaslatokat, azokat bevándorlópártinak, nemzetellenesnek titulálják majd, pedig ezek a törvényjavaslatok sem jogi, sem szakmai értelemben nem vállalhatóak. Erről Molnár Zsolt beszélt lapunknak kedden, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti, valamint nemzetbiztonsági bizottságának együttes ülése után. A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szerint a javaslatok az alaptörvénybe, a Genfi egyezménybe, nemzetközi és uniós jogelvekbe ütköznek. Szakmailag tekintve pedig a honvédség olyan típusú bevetése, amit a Fidesz akar, hibának minősül. A katonákat nem erre képezték, nem ez a feladatuk. Molnár számára az is elfogadhatatlan és jogsértő, hogy a rendőrség hivatalos határozat nélkül bárki lakásába bemehet, ezek nem a migrációs kérdéshez tartoznak. A menekültkérelmek statáriális, irreálisan gyors elbírálása szintén jogot sért, ezeket Európa nem nézheti el.

Az MSZP természetesen tudja, hogy a bevándorlás Magyarországon és egész Európában nagy kihívás, valós probléma, a schengeni határ megvédése sem csak az ország, hanem az Unió érdeke, ezért ha a kormány visszavonja ezeket a törvényjavaslatokat, a szocialista párt akár kész lenne a helyzet megoldásáról tárgyalni - fogalmazott a bizottsági elnök. Ehhez viszont az ellenzéki politikus szerint az kell, hogy a jogállami keretek megőrzése mindenki számára fontos legyen.

A keddi együttes ülésen Molnár szerint a kormány mondta a magáét. Trócsányi László igazságügyi miniszter nem tudta megvédeni a kabinet és a Fidesz jogi álláspontját. Lázár János kancelláriaminiszter ott követett el hibát, hogy bár többé-kevésbé a valóságnak megfelelően mutatta be, mi történik Európában, azt viszont ebből nem tudta levezetni, miért kell a honvédséget tankokkal, fegyverrel a határra vezényelni, miért utasítják a katonákat arra, hogy házkutassanak, forgalmat irányítsanak. Csúsztat, hisztériakeltésre használja a menekültügyet és megint egypárti megoldást akar a Fidesz, összegezte Molnár, hozzátéve, a kormánypárt ismét a "saját feje után megy", az ellenzék semmilyen nyitottságot nem tapasztal.

Az országnak tartósan fennálló népvándorlási krízisre kell felkészülnie - ecsetelte Lázár az együttes ülésen, aminek összehívását maga javasolta. A Miniszterelnökség vezetője arra figyelmeztetett, hogy további milliók indulhatnak még útnak Európa felé, amire Magyarországnak és az európai közösségnek is fel kell készülnie. A helyzetért az Európai Bizottság baloldali politikáját vádolta, amely szerint bárkit be lehet engedni az unió területére. Közölte, az Európai Unió csődöt mondott a helyzet kezelésében, maga jelenti a problémát, képtelen megvédeni saját határait. Ezzel szemben a magyar kormány álláspontja, hogy mindenki csak szabályozott, ellenőrzött keretek között léphet be az országba, ez nem választható, ez kötelezettség. Lázár szerint Magyarország korábban is hősiesen helytállt a politikai vagy vallási üldözöttek segítésében. Hozzátette, hogy aki azonban visszaél ezzel, politikai menekültként, de az európai és a magyar jogot nem tisztelve akar átjutni a magyar határon, "azoknak itt nincs helye". Beszélt arról, hogy a kormány hármas védelmet épít ki, az első, a fizikai védelem, a kerítés, a második a határőrizet megerősítése a rendőrséggel, katonasággal, a harmadik pedig a jogi védelem. Az első kettő részben már teljesült, a jogiról pedig pénteken dönt a Ház. A miniszter szerint a törvénymódosításokkal nem sértenek uniós, illetve nemzetközi jogot. Ha Magyarország nem védi meg határait, kiszorulunk a schengeni övezetből, mert az osztrákok meg fogják védeni a magukét. Egy bizalmas, de nem titkos osztrák intézkedési tervre hivatkozva Lázár azt mondta: nyugati szomszédunknál arra készülnek, hogy visszaállítják a határellenőrzést, az osztrák hadsereget a határhoz vezényelhetik, illetve lassíthatják vagy akár teljesen fel is függeszthetik a menekültügyi eljárásokat. A vs.hu osztrák forrása nem cáfolta a dokumentum létét, és azt sem, hogy az osztrák kormány valóban tárgyal a hadsereg bevetésének lehetőségéről valamint a menekültkérelmek befogadásának lassításáról.

Fegyvertelen tömeg fegyverrel való oszlatását a honvédelmi törvény módosítása sem fogja megengedni. Ezt már Hende Csaba honvédelmi miniszter üzente a közvéleménynek az együttes ülésről. A tárcavezető szerint, ha a helyzet úgy kívánja, és a kormány, illetve az Országgyűlés jóváhagyja, számos pluszfeladatot vállalnak a katonák a déli határszakasz védelmében, így őrzés-védelmi, logisztikai, egészségügyi-járványügyi feladatok ellátására is be lehet őket vetni. Emellett bevethetnek pilóta nélküli légi felderítő eszközöket, segíthetik a migránsok nyilvántartásba vételét, vállalhatnak légtér-ellenőrzési és humanitárius feladatokat, és ha szükséges, tolmácsokkal is közreműködnek.

Az ülésen több mint húsz állami vezető jelent meg, mások mellett ott volt Kontrát Károly és Tasnádi László, a Belügyminisztérium államtitkára, Papp Károly országos rendőrfőkapitány, Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök, Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója, Hajdu János, a TEK főigazgatója, valamint a katonai és polgári titkosszolgálatok vezetői.

Európa-kalifátust vizionál Rogán

Rogán Antal nem szeretné, hogy unokái az "Európai Egyesült Kalifátusban" éljenek. A Fidesz frakcióvezetője szerint mára egyértelművé vált, hogy megbukott az Unió bevándorláspolitikája, ha ugyanis az európai uniós határországok nem védik meg a határokat, akkor maga Schengen, az EU-n belüli szabad mozgás kerül veszélybe. Ezért kell felhatalmaznia az Országgyűlésnek a kormányt arra, hogy Magyarország minden szükséges eszközzel meg tudja védeni a határait. A kormánypárti politikus a Magyar Időknek, a volt Napi Gazdaságnak adott keddi interjújában arról beszélt, ha a kormány elrendeli, a honvédség is mozgósítható lesz. Csak "jogászkodás" az a vélemény (amit a honvédelmi miniszter a katonaság bevetésével kapcsolatban fogalmazott meg), miszerint szükség lenne az alaptörvény módosítására. Rogán azt is elmondta, Magyarország csak azoknak a kérelmeit fogadja el, akik erre valóban jogosultak. Aki olyan biztonságos országból érkezik, mint Szerbia, az nem számíthat rá, hogy átengedik.

„Orbán politikájának hibája az egész”
A budapesti Keleti pályaudvar bizonytalan ideig nem indít és nem fogad vonatokat - közölte a pályaudvari hangosbemondó kedden nem sokkal 9 óra után. Mindenkit felszólítottak, hogy hagyják el az épületet. A menekültek demonstrálni kezdtek a kiürítés miatt, jelszavakat skandálva azt követelték, hogy engedjék őket továbbutazni Németországba. Időközben a Bécsbe tartó RailJet migránsok nélkül indult el, a menekülteknek továbbra is csak annyit mondtak, hogy zárva a pályaudvar, csak azok mehetnek be a Keletibe, akik papírokkal igazolni tudják, hogy európai állampolgárok.
"We want to go" – skandálták a menekültek még kora délelőtt is a budapesti Keleti pályaudvaron. Nem csak ez volt a jelmondatuk, többek között „Merkel-Merkel” és „Germany-Germany” is szerepelt a repertoárban. Egy szír menekülttel való beszélgetésből kiderült: semmiféle atrocitást nem szeretnének, csupán a családjával megvették az érvényes jegyeket és nem engedik be őket a vonatokhoz. Azt azonban elismerte, hogy ha ez az állapot sokáig tart, sokan elveszthetik a fejüket.
A tüntetők az első pár órában még szervezetlennek tűntek, fájdalmas arccal emelték többen az égbe érvényes jegyüket, majd a tömeg élére vezéralakok álltak, akik szabályosan vezényelték a fent említett jelszavakat. A tranzitzónákban is kezdett kialakulni a káosz, hiszen láthatóan az itt rekedt békés menekültek teljesen megtöltötték azokat.
Késő délután se változott sokat a helyzet. A menekültek még mindig jelentős létszámban ültek a főbejárat előtt, amit teljesen lezártak a rendőrök. Még mindig hallatszott egy - egy „Germany-Germany” felkiáltás, de érezhetően egyre lankadt a lelkesedés.
Orbán politikájának hibája az egész – legalábbis egy civil segítő szerint, aki vizet osztogatott a tranzitzónában. Egyértelmű, miért nem akarják továbbengedni a szerencsétleneket, a főváros és a kormány nem szeretné, hogy boldogan továbbmehessenek hazánkból, mert akkor még többen jönnének, de láthatja ön is, semmi atrocitás nem történik – folytatta.
Sajnos a mi hazánkban szintén tapasztalható az, hogy a szélsőséges eszmék jelen vannak a kormányon is – mondta egy angol turista, aki nyaralását megszakítva jött ki a Keletihez, hogy segítsen. Azt is hozzátette, hogy ilyen állapotokat viszont Angliában még nem látott. Embertelennek nevezte, hogy a kormány hagyja, hogy pár éves kisgyermekek aludjanak a lépcsőkön.
Este is sokan tüntettek a pályaudvar előtt, a MÁV délutáni közleménye szerint már újraindult a vonatforgalom, viszont a hatóságok csak a megfelelő úti okmánnyal és - szükség esetén - vízummal rendelkezőket engedik felszállni a Nyugat-Európába közlekedő vonatokra.
MÁV: jegyet csak útlevéllel
Csak érvényes vízummal engedik felszállni a bevándorlókat, akik a Keletiből a Németországba tartó vonaton akarnak utazni. Ezt erősítette meg Lázár János az Országgyűlés nemzetbiztonsági, valamint honvédelmi és rendészeti bizottságának összevont ülésén. Hétfőn, amikor már tarthatatlanná vált a helyzet, vízum nélkül indulhattak el a Németországba tartó emberek. Akkor tömegjelenetek alakultak ki a RailJeten, de a vonatok befutottak Bécsbe, és az egyik elért Münchenbe is. Az kérdés, hogy mit tekinthetünk érvényes úti okmánynak. Ha nagyon megengedőek lennénk, azt is mondhatnánk, hogy egy vonatjegy, de inkább az valószínű, hogy útlevél és vízum is szükséges az utazáshoz. Az már másik kérdés, hogy Magyarországon egy, a zöldhatáron át érkezett bevándorló miképp kaphatna vízumot, hiszen a vízum kiadása azonnal legálissá tenné az országba való belépését.
Zoltai Ákos