Értelmezni vagy félreértelmezni?

Publikálás dátuma
2015.09.05 10:24
FOTÓ: Vajda József
Miért ellentétes a jogállami követelményekkel a T/5955. irományszámon 2015. augusztus 28-án, hét fideszes és egy KDNP-s képviselő által benyújtott - „2015. évi … törvény egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról” című - törvényjavaslat? Mivel - mire ez az írás megjelenik valószínűleg már elfogadott törvény - címében meghatározott cél és a módosítani szándékozott törvények között semmilyen kapcsolat nincs.

A jogszabályok értelmezése nem egyszerű dolog. Ahhoz, hogy alkalmazni lehessen, nélkülözhetetlen szövegének megértése. Ezért alkotmányos követelmény, hogy a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, közérthetően és ellentmondásmentesen fogalmazzák meg. A jogszabályt annak kell értelmeznie, megértenie, akire kötelezettséget állapít meg, illetve akinek valamely jogot biztosít. Régi szabály, hogy a jog nem tudása nem mentesít a következmények alól. A jogszabály szövegét, fogalmait úgy kell érteni, ahogy az egyes szavakat, fogalmakat a mindennapi életben érteni kell. Amennyiben szövege, egyes kifejezései sajátos értelmezést igényelnek, azt magának a jogszabálynak kell elvégeznie. Ezért is tartalmaznak úgynevezett értelmező rendelkezéseket. Erre a kis eszmefuttatásra azért van szükség, hogy meg lehessen érteni, miért ellentétes a jogállami követelményekkel a hét fideszes és egy KDNP-s képviselő javaslata.

Megtévesztő jogcímek

Tekintsünk el attól az egyszerű ténytől, hogy az Alkotmánybíróság - még az alaptörvény elfogadása előtt - több alkalommal is rámutatott arra, hogy az egyéni képviselői indítvánnyal benyújtott törvénymódosítás alkotmányossági szempontból aggályos, mivel a törvények előkészítéséért a kormány a felelős. Az egyéni képviselői indítvány kellő előkészítettség hiányában alkotmánysértő lehet. Az így benyújtott törvényjavaslat nem tartalmaz semmilyen hatástanulmányt, az intézkedések semmilyen várható vagy lehetséges következményeire történő utalást, illetve tájékoztatást arról, folyt-e, és ha igen előzetes egyeztetés a javaslat elkészítése során. Mellékesen sarkalatos törvényeket készül elfogadni a kormánytöbbség, amelyhez szükség van ellenzéki szavazatokra is.

Már a benyújtott törvényjavaslat címe is megtévesztő: „2015. évi … törvény egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról”. A címben meghatározott cél és a módosítani szándékozott törvények között azonban semmilyen kapcsolat nincs. A javaslat ugyanis a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényt, a Honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényt és a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvényt kívánja módosítani. Az államhatárok rendjének fenntartását biztosító szabályokat azonban az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény határozza meg. Az államhatár rendjének fenntartásában a rendőrség az e törvényben meghatározottak szerint közre is működik; például a rendőrség jogosult meghatározni a határátkelőhelyek rendjét. Vajon miért nem ezt a törvényt módosítják? A járványügyi helyzettel az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény foglalkozik. Ez tartalmazza a járványügyi intézkedések szabályait, részletesen meghatározva a járványügyi tevékenységet, a kötelező járványügyi intézkedések foganatosítását és az eljárásra, intézkedésre jogosult hatóságot. Vajon miért nem ezt a törvényt módosítják?

Azért, mert a törvényjavaslat nem a határok védelmével és nem a járványügyi helyzettel foglalkozik. Leglényegesebb eleme a rendőrségről szóló törvény kiegészítése egy új alcímmel: „Járványügyi intézkedések tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben”. A benyújtott szöveg a következő: „A rendőrség a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, a járványügyi intézkedések biztosítása céljából (…) magánlakásba – külön írásos utasítás birtokában – ellenőrzés, a helyszín megfigyelése és biztosítása céljából beléphet és ott tartózkodhat,”. Így már érthető a két - egyébként "illetékes" - jogszabály mellőzése. A rendőrségi törvény kiegészítésével ugyanis korlátlan felhatalmazás kap a rendőrség arra, hogy az ország bármelyik pontján, bármikor, bárkinek a lakásába belépjen és korlátlan ideig ott maradjon. Miért? Mert a szövegben alkalmazott fogalmak - "tömeges bevándorlás", "válsághelyzet" - nem világosak, félreértelmezhetők.

Miután a rendőrségi törvény címzettje maga a rendőrség, törvényi értelmezés hiányában szabad kezet kap a normaszöveg tartalmának feltárására és végrehajtására. Az államhatár rendjéről szóló törvény szabályai kötődnek a határ vonalához, ezért az egész ország területére vonatkozó jogosítványokat máshova kell beépíteni. Az államhatár rendjéről szóló törvény egyébként meghatározza az államhatár rendjének fenntartását biztosító szabályokat, amelyek - többek között - előírják, hogy a határvonalnál lévő ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy a rendőrség az ingatlanán elvégezze a feladatait. Járványügyi intézkedések léteznek, azok elrendelése, megtartatása azonban az egészségügyi államigazgatási szerv és nem a rendőrség hatáskörébe tartozik.

"Saláta" közé rejtve

Túllépve a szabályozás "formai" problémáin, nézzük meg mi a "tartalmi" probléma a benyújtott szöveggel? A leglényegesebb, hogy tökéletesen ellentmond az 1994-ben elfogadott rendőrségi törvény lényegének: rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, csak kivételesen, a rendőrségi törvényben pontosan, egyértelműen, félreérthetetlenül meghatározott esetekben. Ez a garanciális szabály szűnik meg, ha a benyújtott normaszöveggel kiegészül a rendőrségi törvény. Nincs ugyanis benne olyan szöveg, amely segítséget nyújtana az értelmezéshez, a rendőri intézkedés jogosságát meghatározó feltételek fennállásának egyértelmű megállapításához. A benyújtott javaslatból nem derül ki az sem, hogy milyen járványügyi intézkedések miatt kell belépnie és benntartózkodnia a rendőrségnek a magánlakásban. Az egészségügyi törvény rendelkezései alapján járvány esetén korlátozható vagy megtiltható minden olyan intézmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely a járvány terjedését elősegítheti; az egyes területek közötti személyforgalom, élőállat- vagy áruszállítás; az egyes területek lakosainak más területek lakosaival való érintkezése; a fekvőbeteg-gyógyintézetek látogatása; az egyes területek elhagyása; egyes élelmiszerek árusítása, fogyasztása; az ivóvíz fogyasztása, illetőleg; meghatározott állatok tartása. Ezek az intézkedések azonban nem igénylik a magánlakáshoz való alkotmányos jog "felfüggesztését". Az új alcím alapján még az sem zárható ki, hogy a rendőrség "állapít" meg olyan járványügyi intézkedéseket, amelyek megalapozzák a belépését.

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény hatályos szövege nem használja a bevándorló fogalmat. A törvény a menedékesek helyzetét rendezi. Kik ők? A jogszabály 19. §-hoz fűzött – nem hivatalos – indokolás kimondja: „A Törvény rendelkezései szerint menedékesként ideiglenes védelemben részesül az a külföldi, aki a Magyar Köztársaság területére tömegesen érkezők csoportjába tartozik. Az ideiglenes védelem alapulhat az Európai Unió Tanácsának az ideiglenes védelemről szóló irányelve szerinti eljárásban hozott határozatban foglaltakra, illetve az országgyűlés határozatán. Az Európai Unió Tanácsa által nyújtott ideiglenes védelem közös szolidaritáson alapuló segítségnyújtásként aposztrofálható, míg az országgyűlés által hozott határozatban a nemzeti szuverenitás fejeződik ki." Így a menedékjogról szóló törvény előírásai, rendelkezései alapján sem lehetne megállapítani, melyek azok a feltételek, amelyek fennállása esetén a rendőrség az ismertetett jogkörét gyakorolhatja. Ezen a hiányosságon "segít" egy másik T/5983. számon a kormány által benyújtott "salátatörvény"-javaslat amely - többek között - kiegészíti a menedékjogról szóló törvényt a "Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet" új alcímmel. Ez az értelmező rendelkezés azonban az adott jogszabály - vagyis a menedékjogról szóló törvény - alkalmazásában határozza meg mikor áll be a válsághelyzet. Így a rendőrségi törvényre nem alkalmazható ez a rendelkezés. Valószínűleg nem véletlenül.

Nem létező eljárás

A Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény tervezett módosítása ugyanis gyökeresen eltér a rendőrségi törvény módosításától: "A Honvédség fegyverhasználati joggal látja el a következő feladatokat: (...) a menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején közreműködés az államhatár őrzésében, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, valamint az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában.” Itt tehát alkalmazható a másik törvényben található értelmező rendelkezés.

Ez a helyzet a Honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CV. törvény módosításánál is: Az állomány tagja a menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején a meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot "akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy a testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti."

Csak a rendőrség értelmezhet teljesen szabadon. A történethez hozzátartozik, hogy a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX törvény még ismerte a bevándorlási eljárást. A most hatályos jogszabály azonban nem. Bevándorlók tehát vannak az országban. Bevándorlási engedélyezési eljárás azonban nincs. A törvényt hatályon kívül helyező, a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény a letelepedési engedéllyel és engedélyezési eljárással "váltotta" fel a bevándorlási engedélyt és engedélyezési eljárást. Ez a törvény meghatározza az idegenrendészeti kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom szabályait az Európai Unió Tanácsának az illegális bevándorlás és az illegális munkavállalás elleni harc eszközeinek harmonizálására, és az ellenőrzési módszerek javítására kiadott 1995. december 22-i ajánlásának, valamint az Európai Gazdasági Közösség Tanácsának a külföldi állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó különleges közrendi, közbiztonsági, vagy közegészségügyi előírások összehangolásáról szóló 1964. február 25-i 64/221/EGK irányelvének megfelelően. A most hatályos menekültügyi törvény kiegészítése a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet értelmező rendelkezése ezért meglehetősen ellentmondásos. Különös tekintettel arra, hogy az értelmező rendelkezések is értelmezésre szorulnak. A válsághelyzet ugyanis nem csak akkor állhat be, ha az országba érkezők száma eléri a törvényben meghatározott "kritikus" mértéket, hanem akkor is, ha olyan, a migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson, vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el. Ennek a helyzetnek a megítélése pedig sok szubjektív elemet hordoz magában. Mikor lehet majd fegyvert használni? Mikor kell a honvédség állományába tartozónak az életét áldozni?

Nem lehet tudni, mi lesz a sorsa ennek a javaslatnak. Lehet, hogy mire ez az írás megjelenik, vissza is vonják. Nem valószínű! A Honvédelmi és rendészeti bizottság kijelölése a részletes vita lefolytatásár megtörtént. A szeptember 3-4-í rendkívüli ülés kezdeményezéséhez szükséges beadványt benyújtották. Így a javaslatból feltehetően ebben a formában törvény születik. Miután a benyújtók között megtalálható az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke is, akinek jogi végzettsége és jogi szakvizsgája is van, e javaslat benyújtásakor téves értelmezésről nem lehet szó. Sokkal inkább azt kell feltételezni, hogy az Országgyűlés a lehető legrövidebb idő alatt végrehajtja a magyar jogrend "dehumanizálását".

Műsorvezetőként tér vissza Juhász Péter

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:21
Fotó: Népszava
Újdonsült kollégáival nem kezdőként vágnak bele a feladatba, mindhárman készítettek már műsort a Tilos Rádióban.
Juhász Péter, a megszűnt Együtt párt volt társelnöke a közösségi oldalán tette közzé hogy ezentúl Sárosi Péterrel és Dj Dervissel készít műsort a Tilos Rádióban – írja a Magyar Narancs
„Nem most hordott minket össze a szél, mindhárman a Kendermag Egyesület tagjai voltunk, majd mindhárman készítettünk már műsort a Tiloson”
– idézte fel Juhász.  Sárosi sokáig a TASZ Drogpolitikai koordinátoraként volt ismert, egy ideje önállósult alapítványával készíti a Drogriporter cikkeit, videóit. Juhász szerint világlátását leginkább a Pendulum cikkein keresztül lehet megismerni.

Csaknem félmillióval emelték a közmédia vezetőjének fizetését

Publikálás dátuma
2019.04.24 08:36
Fotó: Népszava
Papp Dániel járandósága havi bruttó 2 millió forintról 2,4 millió forintra nőtt.
Az RTL Klub Híradója szerint az MTVA vezérigazgatói 2016 októberéig egységesen havi bruttó 2 millió forintot kerestek – így tehát Böröcz István, Szabó László Zsolt és Vaszily Miklós is. A kereskedelmi csatorna és a köztévé közötti másfél évig tartó per után megosztott adatokból az is kiderült, hogy akkor a még tartalomszolgáltatási igazgatóként dolgozó, később 
hírhamisítóként elhíresült Papp Dániel volt a második legjobban fizetett alkalmazott havi bruttó 1,85 millió forintos fizetésével.
HVG most közérdekű adatigénylést nyújtott be a vezetői fizetésekre vonatkozóan, amiből úgy tűnik, béremelés volt a közmédiánál, ugyanis a jelenlegi vezérigazgató, Papp most már bruttó 2,4 milliós fizetést tudhat magáénak. A vezérigazgató nemcsak a magas havi fizetésére számíthat: ha teljesít egy prémiumfeladatot, akkor,
további akár 12 millió forintot vihet haza.
„Egyéb juttatás jelenleg: vállalati gépjármű, mobilkommunikációs eszközök korlátlan használata, prémiumfeladat kitűzése (opcionális) esetén legfeljebb 5 havi alapbérnek megfelelő prémium/év” – írta a laphoz eljuttatott válaszában az MTVA. Ez is újdonság, ugyanis tavaly márciusban prémiumfeladatra vonatkozó pluszjuttatás még nem volt. Papp Dániel mellett kikérték Dobos Menyhért fizetését is, aki jelenleg a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója ( ő volt az, aki Hadházy Ákossal és Szél Bernadettel folytatott rövid beszélgetést, miután emlékezetes kidobásukat követően a képviselők újra bementek az MTVA-ba.)  Dobos  havi bruttó 2 millió forintot kap munkájáért - a DMSZ-nél jellemző vezérigazgatói fizetés nem emelkedett 2016 októbere óta.
Dobos prémiuma az éves fizetés 25 százaléka lehet, tehát 6 millió forint, ami már 2018 márciusában is így volt.
Témák
köztévé
Frissítve: 2019.04.24 08:50