menekültek;Kiss-Rigó László;Ferenc pápa;Rick Santorum;Olasz Katolikus Püspöki konferencia;

2015-09-10 07:34:00

Van, ahol számít a pápa intelme

Európában egyre több egyházmegye csatlakozik Ferenc pápa felhívásához, amely szerint minden plébániaközösség fogadjon be egy menekültcsaládot. Németországban a katolikus egyházmegyék példamutató összefogással próbálnak eleget tenni az egyházfői felhívásnak, de segítséget ajánlottak fel Olaszországból, Ausztriából és Csehországból is. Magyarországon egyes főpapok nem azzal vannak elfoglalva, hogyan tehetnek eleget a pápa felhívásának, hanem inkább az egyházfőt bírálják.

Korábban már lapunk is foglalkozott azzal, hogy Ferenc pápa egyre inkább szembekerül egyes jobboldali pártokkal a világban. Az amerikai republikánusok például egy sor nézetével nem értenek egyet. Egyebek mellett azzal az alapelvével, hogy a klímaváltozás emberi tevékenység eredménye, amiért Rick Santorum republikánus elnökjelölt „kedvesen” azt tanácsolta a szeptember végén az Egyesült Államokba látogató egyházfőnek, ne üsse bele az orrát ilyen kérdésekbe. Több republikánus honatya azt kifogásolta, hogy a pápa a kapitalizmust támadta.

Olaszországban a pápának a menekültek befogadását érintő nézeteit bírálta megdöbbentő hevességgel a bevándorlás ellenes Északi Liga. Miután az Olasz Katolikus Püspöki konferencia elnöke, Nunzio Galantino kiállt a pápa nézetei mellett, s utalt arra, hogy miközben a 6,5 milliós Jordánia kétmillió menekültet fogadott be, Olaszország, vagy legalábbis az észak-itáliai tartományok, nem hajlandóak menedéket nyújtani a közel-keleti és afrikai menedékkérőknek, akik véres háborúk miatt kénytelenek elhagyni hazájukat. Ezt követően valóságos szócsata alakult ki a főpapok és az Északi Liga illetékesei között.

Manapság nem népszerűek azok az eszmék, amelyeket a pápa képvisel. Pedig ő nem tesz mást, az Evangéliumot hirdeti, ám a „felebaráti szeretet” üzenetét, a peremre szorultak megsegítésére vonatkozó intelmeit sok katolikus sem szívesen fogadja meg. Ezt pedig az egyházfő is pontosan tudja. Ferenc pápa azonban nagyon nem kedveli a képmutatást. Egyik a Szent Márta Házban elmondott prédikációjában az egyház nagy veszélyének a „hiú és képmutató” papokat nevezte. Az különösen nincs az ínyére, ha valaki kereszténynek nevezi magát, de nem aszerint él.

A pápa egyre erősödő politikai támadásokra számíthat Európában. Olyanok is szembefordulhatnak vele, akik hívőnek mondják magukat, pedig valójában erősebb kötelékek fűzik őket egy politikushoz, vagy egy politikai párthoz, mint a keresztény gyökerekhez. A pápát azonban ez a legkevésbé sem zavarja, következetesen kiáll az elesettek, a rászorulók, a társadalom kirekesztettjei mellett. Tudja, az „igazság” mellette van, az Evangélium szellemiségét képviseli, ezért senki sem térítheti le az általa kijelölt útról, egy párt vagy egy politikus különösen nem.

Az azonban mégiscsak példátlan, hogy egy főpap a saját kormánya mellett álljon ki, nyíltan szembemenve a pápa intelmeivel, s azzal a felhívásával, hogy a plébániák (pontosabban plébánia-közösségek) fogadjanak be egy menekültcsaládot. Nem fordult még elő a világegyházban olyan, amilyet Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök tett, nevezetesen bírálja a pápát, azzal vádolva, hogy nincs tisztában a magyar viszonyokkal, s közben Orbán Viktor miniszterelnöknek ad igazat.

A magyar főpap szerint téved a pápa, amikor arról beszél, hogy a katolikusok erkölcsi kötelessége segíteni a menekülteket. „Ők nem menekültek. Ez egy invázió” — fogalmazott a lapnak a püspök, aki szerint ezek az emberek úgy jönnek ide, hogy közben „Allah akbar”-t kiabálnak. „Teljesen egyetértek a miniszterelnökkel” — mondta Kiss-Rigó a The Washington Postnak, majd hozzátette: a pápa nem ismeri a magyarországi helyzetet. Azért furcsa és megmagyarázhatatlan ez a kijelentés, mert Olaszországnak már két év óta szinte példátlan menekültáradattal kell megküzdenie, s a pápa pontosan tudja, miről beszél, akár tetszik ez a szeged-csanádi püspöknek, akár nem.

A menekültkérdés, illetve a pápa múlt vasárnapi felhívása nagyon megosztotta a magyar püspököket. Komoly visszhangot keltett Erdő Péter azon múlt héten elhangzott kijelentése, amely szerint embercsempészek lennének, ha befogadnák a menekülteket. Később azonban az egyedüli magyar bíboros elhatárolódott ettől a mondattól, s azt közölte, hogy azt kiragadták az összefüggéseiből, ő ugyanis a menekültekkel való munka jogi környezetére utalt.

A magyar prímás Ferenc pápa vasárnapi intelmével kapcsolatban az egyházfőnek írt levelében kifejtette, „készséggel és örömmel” követi Ferenc pápának a menekültek befogadásáról és segítéséről szóló felhívását. A Veres András szombathelyi megyés püspökkel, az MKPK megválasztott elnökével aláírt levélben úgy foglalt állást, hogy a pápa előttük jár az Evangélium útján és “megjelöli a cselekvés helyes irányát”. “ Szavai nagy erősítést és bátorítást jelentenek a megkezdett munkában” – írták. Az MKPK sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a püspöki konferencia “illetékesei már vizsgálják, hogy milyen konkrét lépésekkel tudják követni a Szentatya szándékát és útmutatását”.

Hogy a magyar püspöki kar finoman szólva nem egységes ebben a kérdésben, az Beer Miklós váci püspöknek a német Deutschladfunk rádiónak augusztus végén adott interjújából is kiderül. Kifejtette, menekültkérdésben nagyon lassan reagál a magyar egyház „szemben Ferenc pápával”. Emlékeztetett arra, hogy a pápa már első apostoli látogatása során Lampedusa szigetére látogatott, s már azon a napon, amikor Magyarország bejelentette a kerítés építését, rögtön reagált azzal a felhívásával, hogy ne építsenek falat.

Hasonlóan reagált Dr. Székely János, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, aki az Olasz Katolikus Püspöki Konferencia televíziós csatornájának, a TV 2000-nek adott, szeptember 4-én sugárzott interjújában kijelentette, „ha nem tudunk segíteni a menekülteknek, az azt jelentené, hogy már elvesztettük keresztény gyökereinket.” Hozzátette ugyanakkor, hogy kontroll alatt kell tartani a menekültáradatot, s kifejtette, talán újfajta népvándorlásról lehet beszélni.

Ha a pápa menekültcsaládokkal kapcsolatos felhívását minden európai plébánia követné, akkor körülbelül 360 000-500 000 menekültet lehetne elszállásolni kiindulva abból, hogy az Európai Unió területén 122 ezer katolikus plébánia működik. Nyilvánvaló azonban, hogy ennek gyakorlati részleteit még ki kell dolgozni, hiszen a menekültek eloszlása nagyon egyenlőtlen, s valószínűtlen, hogy az egyházban olyan kvótarendszert vezetnének be, mint amilyet az Európai Bizottság javasolt. Németországban például 12 ezer plébánia található, amelyekben körülbelül 30 ezer menekültet lennének képesek befogadni, miközben az országban akár a 800 ezret is elérheti a menedékkérők száma.

Időnként olyan hangokat is hallani, amelyek szerint az egyház "semmit sem tesz a menekültekért”. Ha negatív példák tagadhatatlanul vannak is, ez szintén tévhit. Több olyan egyházmegye is létezik Európában, amelyek már a pápa felhívása előtt tudták, mi is a felebaráti kötelességük, mi az Evangélium üzenete. Szinte felsorolni sem lehet, hogy már múlt vasárnap előtt hány németországi egyházmegye, illetve plébánia nyújtott önzetlen segítséget a menekülteknek.

Példaértékű az is, hogy a német főpapok milyen eltökélten ítélik el a szélsőségeseket, a menekültek ellen fellépő neonácikat. Élen jár ebben Reinhard Marx bíboros, a Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, aki bírálta a magyar falépítését a szerbiai határra. Mint augusztus 31-én fogalmazott, ezek a kerítések csak hozzájárulhatnak ahhoz, hogy további drámai események történjenek a menekültekkel – utalván arra, hogy Parndorf közelében az autópályán több mint hetven személy holttestére bukkantak egy kamionban.

Ludwig Schick bambergi püspök augusztusban élesen elítélte az idegengyűlöletet és másfajta bánásmódot követelt a menekültek számára. „Szégyen az, hogy Németországban menekülteket befogadó otthonokat gyújtanak fel, s azt harsogják: ’Külföldiek kifelé’” – hangoztatta a főpap. Óva intett attól, hogy tömeges bevándorlásról vagy menekültáradatról tegyenek említést.

Magyarország megnevezése nélkül közvetetten Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek a magyar kormányt bírálta a német bíboroshoz hasonlóan. Szeptember elsején a TV 2000-ben botrányosnak nevezte, hogy „egyes országok nem hajlandóak menekülteket felvenni”. Ugyanakkor azt is hozzátette, nem kívánja bírálni a politikusokat, mert a katolikus egyház sem egységes a kérdésben. Úgy tűnik, minden korábbinál nagyobb megosztottsághoz vezetett az egyházon belül a menekültkérdés megítélése.

Példamutató egyházmegyék
Rottenburg-Stuttgart egyházmegyében menekültellátó központot állítottak fel, ahol mintegy száz embert tudnak ellátni. Főleg különböző arab országokból érkezetteknek nyújtanak segítséget, ám akadnak itt a Balkánról jöttek is. Menekülteket szállásoltak el a fuldai és a trieri egyházmegyében is. Mainzban is kidolgozzák, hogyan tehetnének eleget a pápa felhívásának. Eddig 500 ezer eurót bocsátottak a menekültek rendelkezésére.
Hans-Josef Becker paderborni érsek arra kérte az egyházmegyéjében lévő plébániákat, bocsássanak lakásokat, ingatlanokat a menekültek rendelkezésére. Hasonló tartalmú üzenetet küldött Münster püspöke is. A kölni érsekségeb már több menekültet fogadtak be, eddig 85 lakást biztosítottak számukra.Nikola Eterovic Németországban szolgáló apostoli nuncius elismeréssel illette a németek százezreit, akik segítséget nyújtottak a menekülteknek.Ausztriában is segít az egyház.
Folyamatosan érkeznek újabb és újabb felajánlások az egyes plébániák részéről. Maga a bécsi érsek is menekülteket vesz fel, egyházmegyéjének célja az, hogy ezer menekültnek nyújtson egészségügyi ellátást és jogsegélyt biztosít számukra, s mindezt a bécsi érseki palotában. Az osztrák egyház honlapot indított azzal a céllal, hogy felsorolják, milyen lehetőségeket biztosítanak a menekültek számára. Felsorolják a menekültügyi koordinátorok elérhetőségeit is.
Egy internetes térképpel elérhető az is, hogy az egyes egyházmegyékben hány menekültnek nyújtottak segítséget. Felszólították a plébániákat, minél több menekültnek nyújtsanak segítséget, illetve egyeztetéseket folytatnak a plébánosokkal, ki hány menekültnek tud menedéket felajánlani.Svájcban a Katolikus Püspöki Konferencia szeptember elején megrendezett ülésén arra hívták fel a figyelmet, hogy a menekültek megsegítése keresztényi kötelességünk.
„A katolikus egyház felgyorsítja a migránsoknak és menekülteknek nyújtott támogatását” – fejtették ki. „A szolidaritás túlmegy a nemzeti és európai határokon”.Olaszországban is átfogó kampány indult az egyházban a menekültek befogadásáért. Cesare Nosiglia torinói érsek 2015. augusztus 29-én közzétett pásztorlevelében a menekültek befogadására biztatja egyházmegyéje híveit és a helyi lakosságot – tájékoztatott a Vatikáni Rádió. Arra szólította fel egyházmegyéje Karitász-csoportjait, hogy átmeneti megoldásként, ha tudnak, fogadjanak be öt-öt menekültet, de kéri az egyes családokat is, hogy ahol lehetséges, ott lássanak vendégül egy-egy menekültet.
A torinói érsek körlevele először a fennálló helyzetet elemzi, kitérve a két szélsőséges válaszadás csapdájára, majd konkrét megoldásokat javasol"Ebben a nyári időszakban súlyosbodott a menekültek befogadásának problémája – a menekülteké, akik közül számosan érkeznek hazánkba is, miként más európai országba, hogy elmeneküljenek saját hazájukból az ottani tragikus harcok, erőszak és szegénység elől. Ebből számos keserű vita és ellentét született" – írta levelében az érsek.Nosiglia érsek hangsúlyozza, hogy a fölszított félelmek kihasználása és a riogatás az elutasítás magatartását eredményezi, ami bezárja a szívét és elaltatja a felelősségét azon erős kötelezettség felelősségével szemben, amelyet az Úr ajánl nekünk és amelynek visszhangot kell keltenie a hívek és a polgárok lelkiismeretében és szívében: „idegen voltam, és befogadtatok”.
Kész menekülteket befogadni plébániáiba a cseh katolikus egyház. Amennyiben a kormány vagy a belügyminisztérium erre felkéri, a katolikus egyház ismételten felszólítja plébániáit, hogy fogadjanak be menekülteket - közölte Frantisek Jemelka, a Cseh Püspöki Konferencia szóvivője hétfőn. A cseh- és morvaországi katolikus püspökök már július elején segítséget ajánlottak a kormánynak a bevándorlók problémájának megoldásában, amikor felhívást intéztek a plébániákhoz, hogy a helyi önkormányzatokkal való megállapodás alapján fogadjanak be keresztény menekültcsaládokat.
Jemelka szerint a katolikus püspökök júliusi ajánlata továbbra is érvényben van. A segélynyújtás konkrét formája annak függvénye, hogyan dönt a belügyminisztérium, amely jogi szempontból a menekültügyet kezeli. Csehországban több mint 2400 katolikus plébánia működik. Az egyház karitatív szervezetei már bekapcsolódtak a menekültek megsegítésébe, elsősorban különféle gyűjtésekkel. A gyűjtés során eddig több mint 10 ezer euró gyűlt már össze.