Verdun várától keletre, az Aire- és az Aisne-folyók közé ékelve terül el az Argonnes-i nagy erdőség mintegy tizenöt kilométernyi szélességben és vagy harminc-öt kilométernyi hosszúságban. Számos véres csata színhelye ez az erdőség. Hosszú hónapok óta itt állóharcok folytak. A franciák makacsul védekeztek, hogy megakadályozzák a németeknek az erdőben való előrenyomulását. Verdun várát félkörben veszik körül a német csapatok. Minél előrébb haladnak az erdőben, a kör annál jobban összecsukódik a vár körül. De egyelőre nem is a vár körülzárásának a veszedelme fenyegeti a franciákat, mint inkább az, hogy a németek mindjobban megközelítik a Chalons—Verdun-i fontos vasúti vonalat. Csak akkor értékelhetjük kellőképpen a németek legújabb sikeres támadásának jelentőségét, ha ezeket szem előtt tartjuk.
A német csapatok az argonnes-i erdőben az eddigi állásharchoz mérten tekintélyes lépést tettek előre. Két kilométernyi fronton 300—500 méter mélységben elfoglalták a franciák állásait több erődítménnyel egyetemben, miközben kétezernél több foglyot, köztük harminc tisztet, ejtettek és es tekintélyes mennyiségű hadiszert zsákmányoltak. A németeknek ez a sikere valószínűleg meglepetés lesz azok számára, akik a francia offenzívát oly régóta ígérgetik, de egyre halogatják.
Anglia az egyetlen ország a mai világháborúban résztvevő államok között, amelynek területén még nem volt idegen invázió, a háború tüze nem perzselte föl az emberi javaknak rengeteg tömegét. A világháború súlypontja a szárazföldre esik és innen Anglia természeti fekvésénél fogva — lévén szigetország — teljesen kikapcsolódik. Anglia hajóival, pénzével es zsoldos hadseregével vesz részt a háborúban, amely a többi háborúskodó országok területén folyik. Ilyeténképpen Anglia lakossága abban a szerencsés helyzetben volt, hogy meglehetős távolságból nézhette a véres színjátékot.
A német hadvezetőség gondoskodik róla, hogy Anglia nyugalmát és biztosságérzését megzavarja. Tengerészeti léghajói sűrűn látogatnak át Angliába, hogy bombáikkal elpusztítsanak minden olyant, ami a hadsereg fölszerelésével összefügg. Rövid egy hónapon belül intéztek támadást Harvich északtengeri kikötőváros, Harrington Ír tengerparti város, Ipswich, Wordbridge gyárai és a londoni City ellen. London belső városát, az úgynevezett Cityt, ahol Angliának legtöbb ipari, kereskedelmi és pénzügyi intézetei vannak, augusztus 18-án hajnalban bombázták legutóbb. A bombázás részleteiről, eredményéről az angol sajtó csak a legnagyobb tartózkodással írhatott. Mindamellett kétségtelen, hogy a hajók látogatása nagy riadalmat okozott abban a kapitalista fertályban, ahol a háborúban való résztvételt tisztára profitkérdésnek tartják.
Csütörtökre virradóra német léghajók ismét látogatást tettek Angliában. Megint bombázták a belső Londont. Ésszel egyidejűen megtámadták Norwich nagy gyártelepeit, amelyek Londontól északkeletre kilométerre esnek. E támadás jelentősége kitűnik abból, hogy Norvei című nagy textil- és gépgyárai vannak és a városnak százezernél több a lakosa. Ugyancsak bombázták Middlesborough kikötőit és vasműveit. Ez a város is Anglia keleti partján, a Tee-folyó torkolatánál fekszik. Vas-, sín-, acél- és vegyészeti gyárai vannak, lakosainak száma mintegy százezer. A német tengerészeti vezérkar jelentése szerint a bombák robbanásokat és tüzeket idéztek elő, tehát kétségtelenül károkat okoztak.
Népszava 1915. szeptember 10.
