EU;EP;Ausztria;menekültek;Juncker;kvóták;menekültválság;
2015-09-11 07:03:00
Európa nélkülünk lép együtt?
Új, állandó mechanizmussal váltsák fel a dublini szabályokat, amelyek meghatározzák, mely tagállam felel egy adott menedékkérelem elbírálásáért - tette le a voksát tegnap elfogadott, kötelező jogi erővel nem bíró politikai állásfoglalásában az Európai Parlament (EP). A határozat előre üdvözli azt a tervet, hogy - a szerdán megszavazott, 40 ezer menekült befogadásáról szóló döntésen túl - további 120 ezer menedékkérőt osszanak szét a tagállamok között, immár Magyarországról is, kötelező kvóták alapján. Az EP ráadásul méltányos, kötelező elosztási kulcsokat vár az Európai Bizottságtól (EB), valamint azt, hogy az integrációs kilátásokat, az egyedi eseteket és a menedékkérők saját igényeit is vegyék figyelembe.
Az EP a maga részéről mindent megtesz a jogszabályjavaslatokkal kapcsolatos feladatai terén, hogy a tagállamok ne késleltethessék az állandó áttelepítési programot - áll a határozatban, amely szerint emellett a parlament arra kéri a tagállamokat, hogy azok kötelező érvényű letelepítési program keretében vállalják az EU-n kívüli országokból származó menekültek befogadását. A képviselők a biztonságos és jogszerű belépést segítő más intézkedéseket, például a humanitárius vízumok vagy folyosók lehetőségét is kiemelten fontosnak tartják, a menedékeljárás szabályzásával kapcsolatban pedig sürgetik: a közös európai menekültügyi rendszert minden abban részt vevő tagállam ténylegesen hajtsa végre, hogy következetes és humánus normákat alkalmazzanak az EU egész területén.
Az EP határozata egyértelmű: az uniós parlament elkötelezett a schengeni térségen belüli nyitott határok iránt, de biztosítani kell a külső határok hatékony ellenőrzését is. A migráció kiváltó okaival is foglalkozni kell, ezért az EP azt is javasolta, legyen ez a fő témája a november 11-12-i vallettai (Málta) uniós csúcsnak. A parlament tegnap felkérte az EB-t és az unió külpolitikáját vezető Federica Mogherini főképviselőt, hívjanak össze menekültválsággal foglalkozó konferenciát az EU, annak tagállamai, ENSZ-szervezetek, az Egyesült Államok, az érintett civil szervezetek és az arab államok részvételével.
Miközben, úgy tűnik, az EU politikai erői elkötelezettek a menekültválság azonnali, átfogó kezelésében tett közös lépésekben, valamint a Jean-Claude Juncker EB-elnök által benyújtott javaslat mellett, addig a magyar kormány hallani sem akar az uniós intézkedésekről, s állandóan támadást vizionál szövetségeseink részéről. Tegnap például Szijjártó Péter rontott rá az Orbán-kormány kerítésépítő, hadseregbevető, idegen- és muszlimellenes retorikáját kritizáló nemzetközi partnerekre, a külügyminiszter ugyanis közölte: Magyarország ellen lejárató "hazugságkampány zajlik", pedig csak betartja az uniós szabályokat. Azt is megismételte, Magyarország nem támogatja a migránsok befogadására vonatkozó kvótarendszert, mert a kormány szerint az bukásra van ítélve.
Eközben újabb mélypontra süllyedtek a német-magyar kapcsolatok, amit jelez: Michael Roth német külügyi államminiszter szerint "Magyarország fontos partnere Németországnak, de az Orbán-kormány nagyon nehézzé teszi a helyzetet". A Figyelőnek adott interjúban visszautasította és cinikusnak nevezte a menekültügyben Németországot érintő magyar kritikákat. Kijelentette: Németország a közös, uniós válságkezelésben érdekelt, abban ugyanis rendíthetetlenek, hogy "ha valakik keresztény országként tekintenek magukra, akkor viselkedjenek is úgy". Nemcsak a németekkel, az osztrákokkal, hanem a franciákkal és más, vezető uniós tagállamokkal is szembekerülhet hazánk, ha a kormány továbbra sem mutat készséget a közös válságkezelésben való részvételre.
Brüsszeli forrásaink szerint könnyedén meglehet a Juncker-javaslat támogatása, ám egyelőre várják, hogy a kvótarendszert élesen elutasító Orbán-kormány pontosan mit tesz majd a jövő héten, amikor az Európai Tanács tárgyal a Juncker-féle javaslatról. Ha ugyanis az átmegy a Tanács rostáján, akkor Magyarország sem tagadhatja meg az együttműködést. Márpedig a javaslat végrehajtási tervére rálátó forrásaink szerint ebben az esetben bukik a kormány eddigi kommunikációja is, hiszen az uniós tagállamok csak akkor tagadhatnák meg a kvótákban vállalt számú menekült befogadását, ha arra objektív okaik vannak. Ilyen lehet egy előre nem látható természeti katasztrófa vagy gazdasági probléma, válság, de politikai állásfoglalás nem. Ráadásul ez a mentesség is csupán egy évre szólna, s a kvóta helyett fizetni kellene az uniós költségvetésbe, miközben Magyarország számára kifejezetten előnyös lehetne a menekültek szétosztása, valamint az új szabályok alkalmazása.
