Többen több útdíjat fizettek

Összességében az év első 8 hónapjában nagyobb bevételre tett szert az állam a tavalyi hasonló időszakhoz képest az úthasználati díjakból a vártnál. A díjbevétel tovább emelkedhet, ha valóban több száz kilométernyi autóút épült 2018-ig, és újabb megyéket kapcsolnak be az útdíjfizetésbe. Nagy kérdés, hogy lesz-e rá elegendő költségvetési forrás és megfelelő kivitelező az építéshez.

Imponáló matricaeladási adatokat produkált a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ). Idén az első 8 hónapban összesen 8,69 millió e-matricát értékesített 45,4 milliárd forintért az állami társaság. Ez mintegy 10 milliárd forinttal haladja meg a 2014-es hasonló időszak bevételeit, amikor 35,5 milliárd forintnyi e-matricát értékesítettek. A számokból az is kiderült, hogy visszaesett a 30 napos matricák iránti kereslet, 20 százalékkal kevesebbet adtak el belőle mint egy évvel korábban január-augusztus között, viszont az éves matricákból 27 százalékkal többet vásároltak az autósok - derül ki az Origo.hu összeállításából. A heti matricák forgalma érdemben nem változott. A Népszavának nyilatkozó közlekedési szakember szerint kétségtelenül bejött a kormány számítása, hogy sokan az 5 ezer forintos megyei matricák mellett döntenek majd az éves 42 980 forintos helyett. A kevés híján 1,3 millió megyei matrica 6,5 milliárd forintos bevételt hozott a költségvetésnek.

Az olcsóbb matricák ellenére megnövekedett bevétel okai között szerepel a fizetős útszakaszok kiterjesztése, illetve az is, hogy olyanok is kénytelenek voltak megyei matricát vásárolni, akik korábban például díjmentesen használhatták az autópályák városba bevezető szakaszait. Van ahol szinte lehetetlen kikerülni az ilyen fizetőssé vált szakaszt, de van ahol jelentősen megnőne az utazásra fordított idő, ha elkerülő szakaszt választana az autós.

Mégis sokan döntöttek, döntenek úgy, hogy az "időhúzás" ellenére kikerülik a fizetős szakaszokat. Ezt támasztja alá az egyik kárvallott település, a talán legforgalmasabb autópálya szakasznál fekvő Budaörs példája. Wittinghoff Tamás, a város polgármestere a Népszavának megerősítette, visszatértek a nyári szezon előtti elviselhetetlen dugók. Az új e-matrica rendszer januári bevezetését követően Budaörsön rövid időn belül szinte megbénult a közlekedés. Előfordult, hogy a mellékutakról 10 perces várakozás után tudott a főútra kikanyarodni az autós. Ez a helyzet nyáron valamelyest enyhült, de az iskolakezdés után visszaállt a korábbi "rend".

A budaörsi polgármester továbbra is azt szorgalmazta, hogy legalább az autópályák bevezető, illetve a városon áthaladó szakaszain szüntessék meg a kötelező úthasználati díjat. Wittinghoff Tamás amúgy egyáltalán nincs ellene az úthasználattal arányos díjfizetésnek, de kételyei vannak, hogy ennek a megyei matrica bevezetése volt-e a legjobb módja. Az elkerülő utak fizetőssé tétele viszont szerinte ostobaság. A polgármester megjegyezte, mivel Budaörsöt gyakorlatilag kettévágja az M1-M7-es bevezető szakasza, sokan megveszik a megyei matricát, hogy ne kelljen jókora kerülőt tenniük és ne büntessék meg őket, ha a saját városuk egyik feléből a másikba autóznak.

Az állam e-matrica bevételei tovább növekedhetnek, hiszen Orbán Viktor tavaszi országos road show-ján minden megyei jogú városnak kétszer két sávos autóutat ígért 2018-ig, ezzel újabb megyék lakosai és az átutazók kényszerülnek erre az utakra is megvenni a megyei, vagy más matricákat. A szakemberek becslése szerint az útépítés nagyjából 500-600 milliárd forintot emésztene föl és erre uniós támogatás szinte biztos, hogy nem lesz. Jelenleg csaknem 1244 kilométer a fizetős útszakaszok hossza Magyarországon, ebből 102 kilométernyi az autóút és valamivel több, mint 1141 kilométer az autópálya.

A napokban pedig Tasó László a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára jelentette be, hogy még ebben az évben legalább hatvan kilométernyi gyorsforgalmi utat adnak át. Szerinte az elmúlt időszakban 110 kilométernyi gyorsforgalmi utat avattak és 2020-ig összesen 515 kilométernyi fog megépülni. Hogy miből és kik építik, arra egyelőre senki nem tudja a választ. A Népszavának nyilatkozó építőipari szakember szerint a Közgép kigolyózásával a néhány nagy hazai autópálya, autóút építő cégének egyikét távolították el és az új kedvenceknek egyelőre nem látni sem a megfelelő szakembergárdáját, sem a milliárdos értékű technikai eszköztárát, amivel alig 3 év alatt félezer kilométernél is hosszabb, legalább kétszer két sávos utat lehetne építeni.

Októberben döntenek a Közgépről

Október 1-jén a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tárgyalja a Közgép beadványát, amelynek során arról kell döntenie: a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) jogszerűen zárta-e ki a társaságot három évre a közbeszerzésekből. A KDB arra hivatkozva tiltotta ki a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó vállalatot a tenderezésből, hogy a Győr-Gönyű kikötő építésénél hamis adatokat nyújtott be. Ezek az állítólagos hamis adatok az építkezésen használt uszályok mérteire vonatkoztak.

A dolog szépséghibája, hogy a kizárt cég az illetékes szerb hatóság és a gyártó számait használta fel. A Közgép adta egyébként a legalacsonyabb árajánlatot, amely 250 millió forinttal maradt el a következő pályázóétól. A KDB azóta egy, már az eltiltást megelőzően elnyert pályázat megkötését is megakadályozta a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. és a Közgép között.

A Népszavának nyilatkozó iparági szakértő azt is megjegyezte, az sem kizárt, hogy a Közgép keresetének helyt adva, a bíróság felfüggeszti a KDB tiltó határozatát.Az is furcsa, hogy a döntőbizottság éppen arra a három évre zárta ki a Közgépet a pályázatokról, amikor -legalábbis a kormányfő ígérete szerint - több száz kilométernyi autóút épülhet tette hozzá a szakember.

Az adófizetőknek eddig 60 milliárd forintjába kerülő M4-es torzót még mindig nem vette át az állam, az állagmegóvást havi több tízmillió forint értékben továbbra is a korábbi kivitelezők végzik.