Nehéz trükközni a focipálya méretével

Publikálás dátuma
2015.10.07. 07:54
A Camp Nou-ban tudnak a legtöbben egyszerre szurkolni Európában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAVID RAMOS
Különleges ajándékkal „kedveskedett” a svéd Malmö múlt héten a Real Madridnak a labdarúgó Bajnokok Ligája csoportkörében, a második fordulóban. A svéd csapat legalább egy méterrel csökkentette a pálya szélességét, kevesebb teret adva a királyi gárda támadóinak. Mennyire lehet játszani manapság a pálya méretével? Korábban jelentősebb anomáliák lehettek e téren, ma már azonban mind az UEFA, mind a FIFA szigorúan szabályozza, hogy mekkora lehet egy újonnan épült stadion mérete.

A malmöi trükközés a pálya méretével nem hozta meg a várt eredményt. Bár nem állíthatnánk, hogy a Real sztárjai majd megszakadtak azért, minél több gólt érhessenek el, Ronaldo két góljával végül így is győzött 2-0-ra.

A svédek úgy okoskodtak, hogy a kisebb pályaméret nyomán a gólok száma is kevesebb lesz. Megtehették, hiszen az UEFA, illetve a nemzeti labdarúgó szövetségek elvileg csak minimális és maximális méretet adnak meg egy pálya számára. A korábbi szabályozás szerint a legkisebb méretű pálya 45x90, a legnagyobb kiterjedésű viszont 90x120 méteres lehet. Ez azonban azt jelenti, hogy a legkisebb pálya kevesebb mint a fele a legnagyobb méretének, s a legkisebb és legnagyobb méret közötti eltérés 1350 négyzetméter lehet.

Ez azért nem jelenti még azt, hogy az egyes Bajnokok Ligája, Európa-liga, illetve Európa-bajnoki mérkőzéseken irreális körülmények között kell játszani az adott találkozót amiatt, mert a házigazda a minimális pályaméretre vonatkozó előírásokat léptette életbe az adott találkozón. Az esetleges káoszt az UEFA a 2010-ben közzétett stadionrekonstrukciós előírásaival kívánta megakadályozni. A dokumentumban rendkívüli részletességgel írnak a pályát érintő kérdésekről, például olyan épületes megjegyzések szerepelnek benne, hogy a gyepet gondozni kell, illetve a pálya természetes vagy mesterséges gyepből állhat, vízelvezetővel kell rendelkeznie, hová helyezzék el a kamerákat és így tovább.

Ami a pálya méretét illeti, itt is ad azért lehetőséget manőverre az UEFA, bár ezúttal már nem sokra. Ez esetben ugyanis a pálya hossza 100-105 méter lehet, szélessége pedig 64-68 méter. Tehát a legnagyobb és legkisebb pályaméret között legfeljebb 20 négyzetméter lehet az eltérés. Ez az előírás az újonnan épülő stadionokra is vonatkozik, manapság tehát már nem lehet sem túl nagy, sem túl kis pályát létrehozni. Az UEFA ajánlása 105x68 méter, a csapatok általában tartjuk is magukat ehhez.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnél nincsenek kőbe vésett előírások, a FIFA 2007-ben közzétett technikai ajánlásaiban 105x68 méteres pályaméretet határoz meg, ezt azonban csak a világbajnokságokon, illetve a kontinentális bajnokságokon kötelező tartani, a többi profimérkőzésen ez csak ajánlás. „Más találkozókat más méretű pályán lehet megrendezni” – hangzik a FIFA előírása hozzátéve, ha új pálya építéséről van szó, ez esetben kötelező már tartani a 105x68 méteres előírást. A FIFA előírja azt is, hogy az oldalvonal mellett, illetve az alapvonal alatt üres területet kell hagyni, s az erre vonatkozó előírásokhoz is igazodni kell az új stadionok esetében. A teljes méretnek így 125 méter hosszúságúnak és 85 méter szélességűnek kell lennie.

Mint összeállításunkból kiderül, manapság az egyes csapatok a 105x68-ös pályaméretet preferálják, de akadnak ettől eltérő méretű pályák is.

Santiago Bernabeu

Helszín: Madrid

Méret: 105x68

Befogadóképesség: 81 044

A Real Madrid pályájának építését 1944-ben kezdték meg, s 1947. december 14-én nyitotta meg kapuit. Első ízben 1982-ben, majd 2001-ben renoválták. Történelme során háromszor is kibővítették, 1953-ban, 1992-ben, 1994-ben, illetve legutóbb, 2011-ben. A stadiont Manuel Munoz Monasterio, Luis Alemany Soler, valamint Antonio Lamela tervezte. A Real Madrid mellett a spanyol válogatott is gyakran játssza itt mérkőzéseit.

Old Trafford

Helyszín: Manchester

Méret: 105x68

Befogadóképesség: 75 635

A Manchester United stadionjának érdekessége, hogy az átépítés előtt ez volt az egyik legnagyobb Európában. Hossza 116 méter volt, szélessége pedig 76 méter, így nemigen szerettek itt játszani a kontinentális együttesek. A pályát 1910. február 19-én adták át, Archibald Leitch tervei alapján építették. Az akkori építési költség 90 ezer font volt.

Allianz Arena

Helyszín: München

Méret: 105x68

Befogadóképesség: 75 ezer a hazai,

70 ezer a nemzetközi meccseken

Európában a legszebbek és legmodernebben közé tartozik a Bayern München stadionja. A pálya rendkívül fiatal, 2002 októberében kezdték építeni, s 2005. május 30-án adták át. Az építés összköltsége 340 millió euró volt. A Bayern mellett itt játssza találkozóit a Bundesliga második vonalában szereplő 1860 München is. A stadiont egyébként 2005 óta háromszor is bővítették.

Camp Nou

Helyszín: Barcelona

Méret: 105x68

Befogadóképesség: 99 354

Európa legnagyobb stadionja, már ami a férőhelyeket illeti az FC Barcelona otthona. A katalán aréna egyébként a világviszonylatban sem szerénykedhet a kapacitást illetően. Csupán az észak-koreai Reungrado Mayday stadion nagyobb a Camp Nou-nál. A Phenjanban található építményben százötvenezren tudnak egyszerre szurkolni. De térjünk vissza a Barca otthonára. A létesítmény alapkövét 1953. március 28-án rakták le, mintegy hatvanezer néző előtt. A terveket Francesc Mitjans Miró, Josep Soteras Mauri és Lorenzo García Barbón építészek készítették és az INGAR SA cég lett a kivitelező. A munkálatok 1954-től 1957-ig tartottak, az arénát pedig 1957. szept. 24-én adták át. Azóta nemcsak a Barcelona mérkőzéseinek adott otthon. A Camp Nou-ban rendezték az 1982-es világbajnokság egyik elődöntőjét, de kétszer Bajnokok Ligája döntőt is rendeztek, emellett pedig ebben a stadionban játszották az 1992-es olimpia, labdarúgó fináléját is.

Groupama Aréna

Helyszín: Budapest

Méret: 105x68

Befogadóképesség: 23700 a hazai,

22 ezer a nemzetközi meccseken

Magyarország sem maradhat ki összeállításunkból. A Groupama Aréna Európa egyik legmodernebb multifunkciós létesítménye, amely alkalmas sport-, kulturális, üzleti és magánrendezvények lebonyolítására is. A Ferencváros új arénájának alapkövét 2013. március 28-án tették le, ekkor kezdődött a régi, Albert Flórián Stadion lebontása. A Grupama Arénát 2014. április 10. a Chelsea-Ferencváros mérkőzés nyitotta meg. Nemcsak a zöld-fehér együttes játssza itt a találkozóit, hanem a magyar válogatott is. Itt rendezték többek között az hazai Eb-selejtező mérkőzéseinket

FK Crvena Zvezda

Helyszín: Belgrád

Méret: 110x73

Befogadóképesség: 55 538

Az FK Crvena zvezda pályája a leghosszabb Európában FOTÓ: YOUTUBE

Az FK Crvena zvezda pályája a leghosszabb Európában FOTÓ: YOUTUBE

A belgrádi együttes stadionja a Tito-éra építészetének egyik gyöngyszeme, hiszen 1960-tól 1968-tól építették. Belgrádban Marakanának is nevezik, mivel sokáig majdnem 120 ezres volt befogadóképessége. A legtöbb néző épp a belgrádiak Ferencváros elleni Kupagyőztesek Európa-kupája találkozóján szorongott a lelátón 1975. április 23-án: hivatalosan 96 070-en váltottak jegyet, de becslések szerint 117 ezren nézték a meccset a helyszínen. A találkozó 2-2-vel zárult, Dalnoki Jenő együttese a döntőig menetelt, ahol kikapott a Dinamo Kijevtől. A CZ új stadiont kíván építeni kínai kivitelezővel. A beruházást 450-600 millió euró értékűre becsülik. A jelenlegi pálya manapság az egyik legnagyobb kiterjedésű Európában.

Stamford Bridge

Helyszín: London

Méret: 103x67 méter

Befogadóképesség: 41 798

A Chelsea stadionjának első változatát 1876-ban kezdték építeni, s 1877. április 28-án nyitották meg. Először 1904-1905-ben renoválták, majd a kilencvenes években, amikor még nem volt előírás a stadionrekonstrukció során a fent említett 105x68 méter. A stadionban egy ízben amerikai futballmérkőzést is rendeztek, 1997-ben.

Anfield

Helyszín: Liverpool

Méret: 101x68

Befogadóképesség: 61 905

Az egyik legrégebbi focipálya a világon. Az első kapavágás 1884-ben történt meg, s még ebben az évben át is adták. Kezdetben, 1892-ig az Everton használta, 1892-től pedig a mai időkig a Liverpool játssza itt mérkőzéseit hétről hétre. A nézőcsúcsot a Pools Wolverhampton elleni találkozója jelentette 1952. február 2-án, amikor 61 905 szurkoló volt kíváncsi a találkozóra.

Goodison Park

Helyszín: Liverpool

Befogadóképesség: 39 572

Méret: 100,48x68

Manapság Európában az Evertoné az egyik legrövidebb pálya. A Goodison Parkoz 1892. augusztus 24-én emelték a Kelly testvérek tevei alapján, később Henry Hartley és Archibald Leitch tervei alapján építették újra. Az Everton már 123 éve játssza mérkőzéseit ezen a pályán.

Frissítve: 2015.10.06. 21:34

Nobel-díj a szellemrészecske-kutatásért

Publikálás dátuma
2015.10.07. 07:17
Kadzsita Takaaki Fotó: Chris McGrath
A neutrínóoszcilláció felfedezéséért Kadzsita Takaaki japán és Arthur B. McDonald kanadai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. A felfedezés bizonyította, hogy a neutrínóknak van tömegük. 

Tadzsita Takaaki és Arthur B. McDonald kulcsszerepet játszott a neutrínóoszcilláció felfedezésében, és ezáltal annak bizonyításában, hogy a neutrínóknak van tömegük - fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság.

A neutrínó - a részecskék világában nem jelentős gravitációt kivéve - csak gyenge kölcsönhatásban vesz részt, erős kölcsönhatásban nem kimutatható. Elektromos töltése nincs, semleges, emiatt elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt. Ez a magyarázata annak, hogy a neutrínó közömbös az anyaggal szemben: egy fényév vastagságú ólomfalon a neutrínóknak mintegy fele haladna át úgy, hogy még egy atommal sem ütközne. Az emberi testen is másodpercenként több ezermilliárd neutrínó halad át, ezek a természetben a legillékonyabb részecskék, ezért is emlegetik őket szellemrészecskeként.

Kadzsita Takaaki
Az 1959-ben született Kadzsita Takaaki a Szaitamai Egyetemen 1981-ban diplomázott, doktori disszertációját 1986-ban védte meg Tokiói Egyetemen. A részecskefizikus 1988 óta dolgozik az egyetem kozmikussugár-kutató intézetében (ICRR), amelynek Kamiokande, majd Super-Kamiokande neutrínóobszervatóriumában végzett kutatások során fedezték fel a neutrínóoszcillációt. 1999 óta a Tokiói Egyetem professzora és az ICRR igazgatója.

A neutrínóoszcilláció kvantummechanikai jelenség, amely során a neutrínó három fajtája - az elektron-, a müon- és a tau-neutrínó - átalakul egymásba. Ez az átalakulás megköveteli, hogy a neutrínóknak legyen tömegük. A bizottság megítélése szerint a felfedezés megváltoztatta az anyag működéséről szóló ismereteket és alapvető fontosságúnak bizonyult a világegyetem felépítésének jobb megértésében. Kadzsita Takaaki az ezredforduló környékén ismertette a Super-Kamiokande detektorral tett felfedezést, hogy az atmoszférában keletkező neutrínók átalakulnak egymásba. Ezzel párhuzamosan az Arthur B. McDonald által vezetett kanadai tudóscsoport a Sadbury Neutrínóobszervatóriumban azt bizonyította, hogy a Napban születő neutrínók nem tűnnek el a Föld felé tartva, hanem ugyancsak átalakulnak.

A részecskefizika standard modellje - az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet - rendkívül sikeres volt, majd' húsz éve szinte minden kísérlet igazolta jóslatait. Az elmélet azonban megkövetelte, hogy a neutrínóknak ne legyen tömegük. A neutrínóoszcilláció felfedezése tehát azt is bizonyította, hogy a standard modell nem írja le teljesen a világegyetem működését. A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (266,3 millió forintos összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

A fizikai Nobel-díjat 1901 óta eddig 109 alkalommal ítélték oda 201 tudósnak, de a díjazottak száma 200, mert az amerikai John Bardeen - eddig egyedüliként - két alkalommal (1956, 1972) is megkapta a kitüntetést.

Arthur B.McDonald

Arthur B.McDonald

Arthur B. McDonald

A 62 éves kanadai Arthur B. McDonald a pasadenai Kaliforniai Műszaki Egyetemen szerezte PhD tudományos fokozatát 1969-ben. A Princeton Egyetem professzora volt 1982 és 1989 között. A kanadai Sudbury Neutrínóobszervatóriumban folytatott tudományos kutatásai erősítették meg a kvantummechanikai jelenséget. A felfedezésért 2007-ben Benjamin Franklin-medált kapott. Jelenleg a kingstoni Queen's Egyetem professzora.

Eddigi magyar díjazottak

Magyar születésű tudósok közül eddig hárman kaptak fizikai Nobel-díjat. 1905-ben a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp "a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida)", 1963-ban az Egyesült Államokban élő Wigner Jenő "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért", 1971-ben pedig a Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes "a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért".

Nádas és Krasznahorkai is esélyes lehet az irodalmi díjra

Nádas Pétert évek óta a Nobel-esélyesek között emlegetik, két évvel ezelőtt például volt olyan német lap, amely egyenesen az ő győzelmét jósolta. Akárhogy is, aki most Nádas Nobel-díjára fogad, annak a Ladbrokes huszonötszörös pénzt fizet – és nincs ez másként Krasznahorkai László esetében sem. Krasznahorkai nagyot futott idén a nemzetközi színtéren, hiszen májusban első magyar íróként megnyerte a Nemzetközi Man Booker Díjat. A latolgatási versenybe szintén beszálló Literary Saloon azonban néhány napja még arról írt, hogy valószínűleg jó pár évet kell még várni, míg a Sátántangó íróját igazi esélyesként emlegetik majd, hozzátéve azt is, hogy a göteborgi magyar díszvendégség sem feltétlenül az ő malmára hajtja idén a vizet. Mindenesetre már csak csütörtökig kell várni, délután egykor minden kiderül.

Tavaly a kék LED volt a nyerő

2014-ben a világítást forradalmasító találmány, a LED-lámpák feltalálói kapták a fizikai Nobel-díjat. A technológia nem csak tudományosan, de környezetvédelmi szempontból is jelentős: a kék LED-ek fényesek, keveset fogyasztanak, minden lényeges szempontból maguk mögé utasítják a hagyományos izzókat és a fénycsöveket. Korábban csak piros és zöld LED-ek léteztek, amelyek világításra alkalmatlanok voltak. A kék színű fénykibocsátó diódák kifejlesztése volt szükséges ahhoz, hogy versenytársat kapjanak a fénycsövek és a hagyományos izzók. A kék LED ma már széleskörűen elterjedt mobileszközök, televíziók, számítógépek képernyőjének háttérvilágításában, de szobák és közterületek megvilágításában is.



Szerző

Nobel-díj a szellemrészecske-kutatásért

Publikálás dátuma
2015.10.07. 07:17
Kadzsita Takaaki Fotó: Chris McGrath
A neutrínóoszcilláció felfedezéséért Kadzsita Takaaki japán és Arthur B. McDonald kanadai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. A felfedezés bizonyította, hogy a neutrínóknak van tömegük. 

Tadzsita Takaaki és Arthur B. McDonald kulcsszerepet játszott a neutrínóoszcilláció felfedezésében, és ezáltal annak bizonyításában, hogy a neutrínóknak van tömegük - fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság.

A neutrínó - a részecskék világában nem jelentős gravitációt kivéve - csak gyenge kölcsönhatásban vesz részt, erős kölcsönhatásban nem kimutatható. Elektromos töltése nincs, semleges, emiatt elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt. Ez a magyarázata annak, hogy a neutrínó közömbös az anyaggal szemben: egy fényév vastagságú ólomfalon a neutrínóknak mintegy fele haladna át úgy, hogy még egy atommal sem ütközne. Az emberi testen is másodpercenként több ezermilliárd neutrínó halad át, ezek a természetben a legillékonyabb részecskék, ezért is emlegetik őket szellemrészecskeként.

Kadzsita Takaaki
Az 1959-ben született Kadzsita Takaaki a Szaitamai Egyetemen 1981-ban diplomázott, doktori disszertációját 1986-ban védte meg Tokiói Egyetemen. A részecskefizikus 1988 óta dolgozik az egyetem kozmikussugár-kutató intézetében (ICRR), amelynek Kamiokande, majd Super-Kamiokande neutrínóobszervatóriumában végzett kutatások során fedezték fel a neutrínóoszcillációt. 1999 óta a Tokiói Egyetem professzora és az ICRR igazgatója.

A neutrínóoszcilláció kvantummechanikai jelenség, amely során a neutrínó három fajtája - az elektron-, a müon- és a tau-neutrínó - átalakul egymásba. Ez az átalakulás megköveteli, hogy a neutrínóknak legyen tömegük. A bizottság megítélése szerint a felfedezés megváltoztatta az anyag működéséről szóló ismereteket és alapvető fontosságúnak bizonyult a világegyetem felépítésének jobb megértésében. Kadzsita Takaaki az ezredforduló környékén ismertette a Super-Kamiokande detektorral tett felfedezést, hogy az atmoszférában keletkező neutrínók átalakulnak egymásba. Ezzel párhuzamosan az Arthur B. McDonald által vezetett kanadai tudóscsoport a Sadbury Neutrínóobszervatóriumban azt bizonyította, hogy a Napban születő neutrínók nem tűnnek el a Föld felé tartva, hanem ugyancsak átalakulnak.

A részecskefizika standard modellje - az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet - rendkívül sikeres volt, majd' húsz éve szinte minden kísérlet igazolta jóslatait. Az elmélet azonban megkövetelte, hogy a neutrínóknak ne legyen tömegük. A neutrínóoszcilláció felfedezése tehát azt is bizonyította, hogy a standard modell nem írja le teljesen a világegyetem működését. A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (266,3 millió forintos összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

A fizikai Nobel-díjat 1901 óta eddig 109 alkalommal ítélték oda 201 tudósnak, de a díjazottak száma 200, mert az amerikai John Bardeen - eddig egyedüliként - két alkalommal (1956, 1972) is megkapta a kitüntetést.

Arthur B.McDonald

Arthur B.McDonald

Arthur B. McDonald

A 62 éves kanadai Arthur B. McDonald a pasadenai Kaliforniai Műszaki Egyetemen szerezte PhD tudományos fokozatát 1969-ben. A Princeton Egyetem professzora volt 1982 és 1989 között. A kanadai Sudbury Neutrínóobszervatóriumban folytatott tudományos kutatásai erősítették meg a kvantummechanikai jelenséget. A felfedezésért 2007-ben Benjamin Franklin-medált kapott. Jelenleg a kingstoni Queen's Egyetem professzora.

Eddigi magyar díjazottak

Magyar születésű tudósok közül eddig hárman kaptak fizikai Nobel-díjat. 1905-ben a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp "a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida)", 1963-ban az Egyesült Államokban élő Wigner Jenő "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért", 1971-ben pedig a Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes "a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért".

Nádas és Krasznahorkai is esélyes lehet az irodalmi díjra

Nádas Pétert évek óta a Nobel-esélyesek között emlegetik, két évvel ezelőtt például volt olyan német lap, amely egyenesen az ő győzelmét jósolta. Akárhogy is, aki most Nádas Nobel-díjára fogad, annak a Ladbrokes huszonötszörös pénzt fizet – és nincs ez másként Krasznahorkai László esetében sem. Krasznahorkai nagyot futott idén a nemzetközi színtéren, hiszen májusban első magyar íróként megnyerte a Nemzetközi Man Booker Díjat. A latolgatási versenybe szintén beszálló Literary Saloon azonban néhány napja még arról írt, hogy valószínűleg jó pár évet kell még várni, míg a Sátántangó íróját igazi esélyesként emlegetik majd, hozzátéve azt is, hogy a göteborgi magyar díszvendégség sem feltétlenül az ő malmára hajtja idén a vizet. Mindenesetre már csak csütörtökig kell várni, délután egykor minden kiderül.

Tavaly a kék LED volt a nyerő

2014-ben a világítást forradalmasító találmány, a LED-lámpák feltalálói kapták a fizikai Nobel-díjat. A technológia nem csak tudományosan, de környezetvédelmi szempontból is jelentős: a kék LED-ek fényesek, keveset fogyasztanak, minden lényeges szempontból maguk mögé utasítják a hagyományos izzókat és a fénycsöveket. Korábban csak piros és zöld LED-ek léteztek, amelyek világításra alkalmatlanok voltak. A kék színű fénykibocsátó diódák kifejlesztése volt szükséges ahhoz, hogy versenytársat kapjanak a fénycsövek és a hagyományos izzók. A kék LED ma már széleskörűen elterjedt mobileszközök, televíziók, számítógépek képernyőjének háttérvilágításában, de szobák és közterületek megvilágításában is.



Szerző