Norvég Alap - Jogszerűnek ítélték a Kehi ellenőrzését

Az Alkotmánybíróság (Ab) október 6-án közzétett határozatában megállapította, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jogállását és eljárásrendjét szabályozó jogszabályok összhangban vannak az Alaptörvénnyel - közölte a Miniszterelnökség.

A tájékoztatás szerint az Ab döntésével végleg megdőlt az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium azon véleménye, hogy a Kehi jogszerűtlen eljárásban, jogszerűtlenül igényelt iratok alapján alkalmazott szankciót velük szemben.

"Immáron tehát az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve is egyértelművé tette: a Kehi-re vonatkozó jogszabályok és így a Kehi által e jogszabályok alapján lefolytatott ellenőrzések is megfelelnek az alkotmányos követelményeknek" - mutattak rá.

A tájékoztatásban felidézték, hogy a Norvég Civil Támogatási Alapot kezelő és több milliárd forint közpénz sorsáról döntő konzorcium, az Ökotárs Alapítvány és társszervezetei a Kehi 2014-ben lefolytatott ellenőrzése során számos, a vizsgálathoz szükséges dokumentumot nem adtak át a hivatal részére. Emiatt a hivatal az adószámaik felfüggesztését kezdeményezte.

Ezt követően a Norvég Civil Támogatási Alapot működtető civil szervezetek egyike, a Kárpátok Alapítvány - Magyarország által indított perben az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája májusban a Kehi jogállására és eljárásrendjére vonatkozó jogszabályok megsemmisítését kezdeményezte, mert azok megítélése szerinte ellentétesek az Alaptörvénnyel.

Szerző

Szijjártó: a V4-ek megállapodtak a határvédelemről

Megállapodás született a visegrádi országok között arról, hogy Csehország, Szlovákia és Lengyelország is részt vesz Magyarország déli határán az Európai Unió és a schengeni övezet külső határának ellenőrzésében - közölte magyar újságírókkal csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban.

A miniszter a Törökország, Libanon, Jordánia és a nyugat-balkáni országok képviselőivel tartandó migrációs konferencián vett részt a többi uniós tagállam bel- és külügyi tárcavezetőjével közösen; a tanácskozást magyar kezdeményezésre szerveztek meg az uniós intézmények. A kormány eredetileg azt szerette volna, ha a konferenciát Budapesten tartják meg, de a miniszter elmondta, hogy ezt nem tekintik presztízskérdésnek, az a lényeg, hogy az unió foglalkozik a témával.

Megjegyezte, hogy ez EU a kelleténél jóval később kezdett foglalkozni a Nyugat-Balkánon keresztül érkező migrációval, felkészültebb lett volna, ha előbb felfigyel a problémára. "Hiába volt minden magyar figyelemfelhívás, az EU inkább a Földközi-tengerre összpontosított", a nyugat-balkáni helyzetre pedig továbbra sincs közös uniós megoldás - magyarázta Szijjártó Péter.

Elmondta, hogy a migrációs válság súlyos globális probléma, ezért komoly globális megoldást igényel. A miniszter sérelmezte, hogy a külső határok megvédését több európai vezető fontosnak nevezi a kommunikációban, de nem tesznek semmit ennek érdekében.

A tárcavezető szerint az EU viseli a globális probléma legnagyobb terheit, és a nyomás három okból is növekedni fog. Elmondta, hogy az Iszlám Állam elleni küzdelem egyelőre sikertelen, a terrorszervezet nem visszaszorul, hanem terjeszkedik; a Közel-Kelet és Észak-Afrika stabilizálásában nincs előrelépés, nőtt azok száma, akik potenciálisan útra kelhetnek; továbbá a Nyugat-Balkán államai nem képesek feltartóztatni az emberáradatot. Hozzátette, hogy ez nem bírálat, hanem ténymegállapítás, nem is várható el tőlük, ha az unió sem tudja megállítani az áramlást.

A miniszter arra is kitért, hogy télen jelentősen megnő a Nyugat-Balkánon át érkezők száma; tavaly az összes migráns fele az év utolsó negyedében lépte át a határt. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ha az EU nem cselekszik sürgősen, akkor hamarosan milliós nagyságrendű migrációs nyomás alá kerül. "Ezt el kell kerülni, ezt meg kell előzni. Ez Magyarország és Európa érdeke is" - húzta alá.

Elmondta, hogy le kell zárni az unió külső határait, valamint át kell vállalni a törökországi, jordániai, libanoni és kurdisztáni menekülttáborok finanszírozását, s azonnali segítséget kell nyújtani ezeknek az országoknak, hogy elláthassák az ott lévő menekülteket, hogy ne induljanak útnak Európa felé. Szijjártó Péter kiemelte, hogy 300 millió dolláros segítséget kell nyújtani az iraki Kurdisztánnak, mert a régió gazdasági, költségvetési helyzete romlik, és nem fogja tudni ellátni az ott lévő kétmillió menekültet, akik így szintén útra kelhetnek.

Kitért a miniszter a menekültek elosztását szolgáló uniós kvóták kérdésére is, ismertetve, hogy a kormány elfogadhatatlannak tartja a kötelező kvóták ráerőltetését a tagállamokra, ami tagállami jogokat von el, s sérti a nemzeti szuverenitást.

Szerző

"Felvidéki nap" az Európai Parlamentben

A szlovákiai magyarság helyzetéről, a kisebbségben élő közösségekről, a kisebbségi nyelvek jövőjéről tanácskozott Strasbourgban az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportja.

A másfél órás, közel száz érdeklődő részvételével megtartott tanácskozásról Gál Kinga, a munkacsoport fideszes társelnöke és Csáky Pál, a szlovákiai MKP EP-képviselője, a rendezvény kezdeményezője számolt be közleményben. Eszerint a munkacsoport a szerdai, összeurópai kihívásokkal foglalkozó politikai vitanap után tűzte napirendjére ezt a tanácskozást.

Csáky Pál beszédében röviden felvázolta a félmilliós szlovákiai magyarság történetét, kiemelve a felvidéki magyarság szerepét az elmúlt 25 év szlovákiai történéseiben. "Az MKP két szlovákiai kormányban is tanúságot tett arról, hogy képes a demokratikusabban gondolkodó szlovákokkal együttműködni az ország problémáinak megoldásán - amennyiben erre a szlovák oldalon is fogadókészség van" - hangsúlyozta.

Berényi József, az MKP elnöke a felvidéki magyarságot nyomasztó jelenlegi problémákról szólt. Tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy az MKP átfogó megoldási csomagot dolgozott ki a Szlovákiában élő kisebbségek problémáinak megoldására, amely dokumentumot az elmúlt hónapokban nyilvános vitára bocsátottak.

Gál Kinga elmondta: "Elfogadhatatlannak tartom, hogy az Európai Bizottság a felvidéki magyarságot ért bármelyik konkrét jogsértés esetén hallgatásba burkolózott. Az évek során feltett kérdéseinkre mindig semmitmondó szabványválaszok érkeznek. Ezzel asszisztálnak ahhoz, hogy a kisebbségben élő közösségek, nyelvek eltűnjenek egy-egy tagállamból. Ezért próbáljuk, szembe menve az árral, a hagyományos nemzeti közösségek problémáit, megoldási javaslatait napirenden tartani az Európai Parlamentben".

Szerző