Egyre nagyobb problémát jelent Magyarországon is a szakemberhiány, a ManpowerGroup 2015-ös felmérése szerint a hazai cégek 47 százalékának gondot jelent, hogy megfelelő munkaerőt találjon, a legnagyobb hiány szakmunkásokból van. Ez az arány rekordnak számít a korábbi felmérésekhez képest, s egyelőre úgy tűnik, nem várható javulás. Az egyik legnagyobb gondot a munkavállalók elvándorlása jelenti, akik a magasabb bérekért próbálnak szerencsét külföldön.
A cégek és a nagypolitika a probléma gyökerét és megoldását is a képzésben látják, így az élhetőbb fizetések garantálása helyett a 2010 utáni kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával karöltve belekezdett a szakképzési rendszer teljes átalakításába, s a csodafegyverként feltüntetett duális képzés német mintára történő bevezetését is célul tűzték ki. (A duális képzésben a tanulók a szakmai és az elméleti ismereteket a szakképző iskolában sajátítják el, gyakorlati oktatásuk pedig a gazdálkodó szervezeteknél zajlik.)
Az átalakítások idén nyáron csúcsosodtak ki, júliustól mintegy 300 szakképző intézmény került át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) irányítása alá, az ide besorozott iskolák szakképzési centrumokba szerveződtek, és új nevet is kaptak: a szakiskola szakközépiskola, a szakközépiskolák pedig szakgimnáziumok lettek.
Káosz és zűrzavar?
A Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiuma (MPT SZK) szerint az átnevezés "felesleges és megtévesztő, a magyar hagyományoktól idegen", ám ez csak a kisebbik gond, a szervezet emellett több jelentős problémára is felhívta a figyelmet. Álláspontjuk szerint aggályos, hogy még mindig nem készült el a centrumok működési szabályzata, s mivel az iskolák a centrumok égisze alatt tagintézményekké váltak, az intézményi autonómia is sérülhetett.
A társaság úgy véli, az új rendszerben a tanulókat és a szülőket is bizonytalanságban hagyják, a jelenleg 11. évfolyamon tanulók számára a szakmai érettségi vizsga követelményei - törvényellenes módon - még ma sem ismertek, így például nem tudni, kötelező lesz-e az emelt szint, illetve hogy a szakmai érettségi vizsgának milyen részei lesznek. A szakiskolából alakuló szakközépiskolákban pedig heti hat óra közismereti oktatás mellett két év alatt érettségi vizsgára történő felkészítést ígérnek, ami az MPT szerint nem megvalósítható.
Kifogásolták azt is, hogy az iskolák többsége leromlott eszközparkkal rendelkezik, új beszerzések azonban szinte nincsenek, a meglévő eszközök javítása, karbantartása forráshiány miatt gyakorlatilag kivitelezhetetlen. A kormánynyilatkozatokban sikertörténetként elkönyvelt duális képzést jelenlegi formájában azért nem tartják hatékonynak, mert - mint írták - "a kamara, kevés kivételtől eltekintve, nem tud gyakorlati képzőhelyeket biztosítani az évközi és az összefüggő nyári gyakorlatokhoz, pedig ez a jogszabályi kötelezettsége. (...) A gazdaság szereplői többségükben nem rendelkeznek a gyakorlati oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel". Emellett aggályosnak tartják azt is, hogy mostantól pedagógusvégzettség nélkül is lehet szakmai tantárgyakat oktatni.
Nincs káosz, nincs zűrzavar
Nem sokkal később az NGM hosszasan cáfolta az MPT SZK állításait. Szerintük az például nem igaz, hogy az érettségire csak két év felkészülési időt hagynak, "hiszen a kerettantervek alapján már évek óta egészen pontosan tudható, mi lehet az érettségi anyaga". Azt ugyanakkor nem cáfolják, hogy az átalakítások következtében a diákok kompetenciafejlesztésére szánt időt drasztikusan lecsökkentették, közismereti tárgyakat minimális óraszámban oktatnak a szakiskolásoknak, az informatikai oktatás pedig szinte teljesen háttérbe szorult.
Az NGM-ben ugyanakkor hangsúlyozzák: "a szakgimnáziumokban a közismereti tárgyak oktatása más struktúrában zajlik majd, ami bizonyos tantárgyak esetén kevesebb óraszámot fog jelenteni, más tantárgyaknál pedig többet. Nem változik azonban a kötelező érettségi vizsgatárgyak óraszáma". Hozzátették: az új szakközépiskolákban "a szakképesítés megszerzése utáni érettségire felkészítő két tanév kizárólag a 4 kötelező érettségi tárgyból teendő vizsgára készít fel, tekintettel arra, hogy a megszerzett szakképesítés ötödik vizsgatárgyként lesz elismerhető".
A lepusztult eszközparkkal kapcsolatban azt írták: "az új állami intézményi struktúra szélesebb, tartalmasabb kereteket nyújthat a fejlesztéseknek", s hatékonyabban lehet majd felhasználni a forrásokat is; a "szakképzési reform kiteljesítéséhez" 2020-ig 100 milliárd forintnyi EU-s támogatás áll rendelkezésre, a Kliktől pedig már átcsoportosítottak 50 milliárd forintot. Írtak arról is, hogy a tervek között továbbra is nagy hangsúlyt akarnak fektetni a diákok iskolai tanműhelyen kívüli gyakorlati képzésére, 2018-ig a különböző vállalatoknál zajló, jelenleg egyharmados gyakorlati képzési arányt 50 százalékra emelnék. Az intézményi autonómia miatt pedig nem kell aggódni az NGM szerint, úgy vélik, az most jóval magasabb, mint a Klik fennhatósága alatt.
