Északi dallamok délen

Publikálás dátuma
2015.10.28. 06:48
Bjarke Mogensen és Demeniv Mihály egy pódiumon FOTÓ: HORVÁTH GÁBOR
Észak délen, ezzel a tematikával rendezték meg Pécsen az ötödik Zeneszüret Fesztivált. 150 évvel ezelőtt született a világhírű svéd zeneszerző, Jean Sibelius és a dán komponista, Carl August Nielsen. Ebből az alkalomból került középpontba többek között a két művész életműve, valamint az északi tematika a mediterrán őszi napfényben tündöklő baranyai városban.

Visszafogott rácsodálkozással hallgatta Pécs kertvárosában a dán zeneszerző Nielsen többnyire északi, kissé hűvös melankóliát sugárzó darabjait a főként idősebbekből álló közönség. Az Apáczai Nevelési Központ hatvanas-hetvenes éveket idéző művelődési házának dobogóján jellegzetes barna függönyök előtt a harminc éves jeles dán harmonikás, Bjarke Mogensen szólaltatta meg a három művet. A darabok visszafogott virtuozitást igényeltek, inkább elmélyültséget követeltek az előadótól, ennek az elvárásnak Mogensen tökéletesen meg is felelt.

A fiatal zeneművész hét évesen kezdett harmonikázni, nagyon korán, tizenhárom évesen debütált a Német Televízióban a Müncheni Szimfonikus Zenekarral, huszonhat évesen pedig a New York-i Carnegie Hallban is fellépett. Öt éve tanít a Királyi Zeneakadémián. Az est második részében aztán mások mellett Scarlatti és Piazzolla dallamait is megszólaltatta, a közönség pedig ezt a gesztusát kifejezetten jó néven vette. Sőt, még egy saját mű magyarországi premierjének is részese lehetett a publikum. A Párbaj című estnek volt egy másik előadója is, mégpedig a Virtuózok című tehetségkutatóban felfedezett huszonnégy éves Demeniv Mihály.

Kettejük igazi párbaja végül nem következett be, hiszen közösen nem játszottak. Egyébként nemcsak a hangszerük volt látszólag teljesen különböző, hanem előadásuk módja is. Demeniv Mihály látványosabb előadói eszközöket használt, szinte belerázkódott a zenélésbe, emellett maga alkotta az ütős szekciót is, ennek megfelelően néha dobolt is a hangszerén. Mihály családi körben ismerkedett meg a harmonikával, mivel édesanyja és édesapja is harmonikaművész. Négy évesen fel is háborodott, mert még nem volt saját hangszere, aztán kapott egy gyerekharmonikát. A tanárai is a szülei voltak. Tíz éves koráig a család Ukrajnában, Lemberg környékén élt, később költöztek át Magyarországra.

Mihály akkor tanult meg magyarul, ma már szinte akcentus nélkül beszéli a nyelvet. Most végzős a Zeneakadémián és áprilisban lesz a diplomahangversenye a Zeneakadémia nagytermében. A Virtuózok vetélkedőn feltűnt zenészek közül többen egy családi délutáni desszert koncerten, a Palatinus Hotel Bartók termében is felléptek. Közöttük a tizenkét éves Boros Misi zongorista, aki egyébként pécsi. A nyáron saját városában lépett fel Varnus Xavér orgonaművésszel, akivel decemberben a Művészetek Palotájában koncertezik közösen. Misi négy éves kora óta zongorázik.

Nyolc évesen már versenyt nyert. Hétköznap két órát, hétvégén öt- hat órát gyakorol naponta. Az általános iskolájának igazgatója hívta fel a figyelmét a Virtuózokra. Végül a kicsik korcsoportjában első lett. Nyáron Milánóban nyert meg egy nemzetközi versenyt. A Virtuózok turnéjának köszönhetően is szeptembertől januárig huszonhét koncert szerepel a naptárjában. Nemrégiben felvételi nélkül bekerült a különleges tehetségek osztályába. Egyelőre azonban Pécsen marad, azt azonban biztosan tudja, hogy zongoraművész szeretne lenni.

A fesztivál záróhangversenyét a neves ötvenkilenc éves berlini orgonaművész Wolfgang Seifen adta a pécsi Bazilikában. Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy teljes orgona koncert improvizációkra épül. Most viszont ez történt, a műsorban elhangzott improvizációk témáit Kovács Szilárd, a Bazilika orgonistája állította össze. Wolfgang Seifen Aachenben tanult, első zongoratanára XVI. Benedek pápa testvére volt. 2000 óta tanít a Berlini Művészeti Egyetemen, és mi mást, mint improvizációs és liturgikus orgonamuzsikát. 2009-ben nagy sikerrel lépett fel a Művészetek Palotájában. Mostani pécsi koncertjét többszörös házigazdaként Szamosi Szabolcs moderálta, aki egyrészt a Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója, másrészt a pécsi Bazilika korábbi orgonistája.

Wolfgang Seifen valóban bebizonyította, hogy hangszerének mestere, a legkülönbözőbb zenei stílusokat szólaltatta meg szinte egyedülálló biztonsággal, ráadásul ne feledjük el, hogy improvizációkat játszott. Az orgonának, mint hangszernek olyan titkait is megmutatta, amelyek eddig sokak számára rejtve maradtak. Aki jelen volt a záró koncerten, nagy valószínűséggel nagyon megkedvelte ezt a hangszert. A jövő évi Zeneszüretről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a szokásosnál előbb, szeptemberben rendezik majd és egy nagy dobásra is készülnek a szervezők, amit azonban csak később árulnak el.

Vágyakozás skandináv módra

A fesztivál kísérőprogramjai is követték az északi tematikát. A Park Kiadó gondozásában nemrégiben három skandináv írónő regénye is megjelent. Katarina Mazetti: Elváltak és válófélben lévők panaszai, Iselin C. Hermann: Dominó, valamint Hilde Østby: A vágyakozás enciklopédiája című művekből a Dollár Papa Gyermekei Társulat három tagja Kiss-Végh Emőke, Urbanovits Krisztina és Ördög Tamás olvasott fel a Király utcai Nappali Kávézóban.

„A szerelem nem választás kérdése, a szerelem szabadesés” - hangzott az egyik jellemző mondat, ugyanakkor ezeknek az írásoknak kissé fanyar a romantikájuk, sőt, olykor egyáltalán nem romantikusak. Inkább keresik a boldogságot a főhősök, miközben előre tudják, hogy ezt csak átmenetileg képesek megtalálni. A másik kísérőprogram viszont pár órára legalábbis biztosan garantálta a boldogságot. A Pécs belvárosában lévő Jókai Bisztró séfjét, Deák Lajost ugyanis megihlette a fesztivál tematikája és egy skandináv menüsorral állt elő a vendégek nem kis örömére.

Az előételként kínált Gravad-lax lazacos szendvics fürjtojással, a főételként tálalt rozmaringgal pirított húsgombóc, aszalt paradicsomos nokedlivel és kifejezetten az ínyenceknek szánt könnyed citromos házi joghurt, áfonya fagylalttal és karamellizált mandulával azt hiszem, nem okozott senkinek csalódást, aki közelebbről kíváncsi volt a skandináv ízekre. A skandináv menü egyelőre kizárólag a fesztivál idejére korlátozódott, csak remélni lehet, hogy a sikerre való tekintettel esetleg egyes elemei újra megjelennek majd a Jókai Bisztró étlapján.



Szerző

Nem azé lesz a föld, aki megműveli?

Publikálás dátuma
2015.10.28. 06:24
Illusztráció: Thinkstock
Nem csak azoké lesz az állam által árverésre kínált termőföld, aki megműveli, és nem is a kisgazdálkodók lesznek a privatizáció nyertesei. A kalapács alá kerülő területek majdnem felében jogi személyek a bérlők, amelyek azonban nem vásárolhatnak, vagyis a vevő nem tud majd gazdálkodni a földön – mondta Sallai R. Benedek, LMP-s országgyűlési képviselő tegnapi tájékoztatóján.

Hozzátette: az árveréssel nem megerősödnek, hanem eladósodnak a kisgazdaságok, már ha részt tudnak egyáltalán venni abban. A képviselő szerint ugyanis, aki 300 millió forintos hitellel akar termőterületet venni, az nem nevezhető kisgazdálkodónak. Az LMP politikusa azt is cáfolta, hogy egyenlő feltételekkel indulnának a gazdák a liciten, és kijelentette: elővásárlási joggal is jóval többen rendelkeznek a kormány által közölt 770-nél. A képviselő szerint ugyanazokhoz a haverokhoz kerül majd a föld, akik korábban is nyertesek voltak a földpályázatokon.

A politikus úgy látja, ez egy több év alatt felépített maffiarendszer. A hatalom jóvoltából elmúlt 3 évben sokan szereztek 10-20 évre földhaszonbérletet, majd most eladják ezeket a földeket ugyanazoknak a "haveroknak", akik eredetileg is nyertesei voltak ezeknek a pályázatoknak. Mindeközben az is kiderült, hogy Lázár anyai nagybátyjának a cége, a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. több mint 1300 hektár állami föld bérletét nyerte el 2014 januárjában. Most ennek hozzávetőleg harmada eladó az árverési hirdetmények szerint, és a főtulajdonos családtagjai is licitálhatnak majd. Csongrádban a kikiáltási ár hektáronként alig haladja meg az egymillió forintot.

A Lázár János támadásait jól viselő Hód Mezőgazda Zrt. tulajdonosainak pedig hiába van pénze, saját jogon magánszemélyként sem vásárolhatnak a jelenleg általuk Csongrád megyében bérelt, ám eladásra meghirdetett 300 hektárnyi állami földekből, mivel Baján van bejelentett lakcímük – és csak helyben lakó földműves pályázhat - írja a hvg.hu.

Szerző

Nem azé lesz a föld, aki megműveli?

Publikálás dátuma
2015.10.28. 06:24
Illusztráció: Thinkstock
Nem csak azoké lesz az állam által árverésre kínált termőföld, aki megműveli, és nem is a kisgazdálkodók lesznek a privatizáció nyertesei. A kalapács alá kerülő területek majdnem felében jogi személyek a bérlők, amelyek azonban nem vásárolhatnak, vagyis a vevő nem tud majd gazdálkodni a földön – mondta Sallai R. Benedek, LMP-s országgyűlési képviselő tegnapi tájékoztatóján.

Hozzátette: az árveréssel nem megerősödnek, hanem eladósodnak a kisgazdaságok, már ha részt tudnak egyáltalán venni abban. A képviselő szerint ugyanis, aki 300 millió forintos hitellel akar termőterületet venni, az nem nevezhető kisgazdálkodónak. Az LMP politikusa azt is cáfolta, hogy egyenlő feltételekkel indulnának a gazdák a liciten, és kijelentette: elővásárlási joggal is jóval többen rendelkeznek a kormány által közölt 770-nél. A képviselő szerint ugyanazokhoz a haverokhoz kerül majd a föld, akik korábban is nyertesek voltak a földpályázatokon.

A politikus úgy látja, ez egy több év alatt felépített maffiarendszer. A hatalom jóvoltából elmúlt 3 évben sokan szereztek 10-20 évre földhaszonbérletet, majd most eladják ezeket a földeket ugyanazoknak a "haveroknak", akik eredetileg is nyertesei voltak ezeknek a pályázatoknak. Mindeközben az is kiderült, hogy Lázár anyai nagybátyjának a cége, a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. több mint 1300 hektár állami föld bérletét nyerte el 2014 januárjában. Most ennek hozzávetőleg harmada eladó az árverési hirdetmények szerint, és a főtulajdonos családtagjai is licitálhatnak majd. Csongrádban a kikiáltási ár hektáronként alig haladja meg az egymillió forintot.

A Lázár János támadásait jól viselő Hód Mezőgazda Zrt. tulajdonosainak pedig hiába van pénze, saját jogon magánszemélyként sem vásárolhatnak a jelenleg általuk Csongrád megyében bérelt, ám eladásra meghirdetett 300 hektárnyi állami földekből, mivel Baján van bejelentett lakcímük – és csak helyben lakó földműves pályázhat - írja a hvg.hu.

Szerző