- Charles Gati: bagoly mondja verébnek...

"Várható volt. Pont egy évvel azután szólalt meg, hogy Szijjártó Péternek Washingtonban átadtak egy hosszú ún. non-papert, amelyben 29 pontban foglaltak össze aggályaikat. Egy egész évig vártak a válaszra..." - írta emailben lapunknak Charles Gati a kérdésre, miért éppen a múlt héten fogalmazott meg éles kritikákat a magyar kormány tevékenységével kapcsolatban Colleen Bell budapesti nagykövet. A Johns Hopkins Egyetem magyar származású politológus professzora szerint az amerikai kormány kritikái nem változtak az utóbbi egy évben, az amerikaiak ezt sosem állították, csak a magyar külügyi szervek nyilatkoztak erről. Gati egyértelművé tette azt is: "a nagykövetnek a nyilvánosság előtt nincs személyes véleménye. Ő az amerikai elnököt képviseli Magyarországon", amiről tehát Bell beszél, az az amerikai kormány hivatalos álláspontja.

Emlékeztetett arra is, az amerikai kormány nem általánosságban bírál: "Konkrétan 29 pontról volt szó egy éve, a szöveg pár héttel ezelőtt meg is jelent a magyar sajtóban. A nagykövet aggályai - itt a Corvinus Egyetemen elmondott beszédére utalok - szintén konkrétak voltak, de sietve hozzáteszem, hogy a beszéd első fele a kapcsolatok pozitív oldalát is bemutatta. Érthetetlen, hogy a magyar kormány ezt a részt miért nem akarja tudomásul venni" - fogalmazott Gati. A menekültügy magyar kezelését - amelyet Bell nagykövet szintén kritizált a múlt héten - a politológus úgy látja, abban "inkább belpolitikáról volt szó. A kormánynak joga volt és van a határokat megvédeni. Ezt azonban oly módon tette, amely joggal váltotta ki minden jóindulatú, humánus ember felháborodását. Családok ezreit kiállítani a Keleti pályaudvar előtti térre csupán azt a célt szolgálta, hogy még a Fidesznél jobboldalibb szavazók is lássák: a magyar kormány úgynevezett nemzetpolitikája megvédi az országot a külföldi 'hordáktól'. Ez az akció is az állandó ellenségkép fenntartásának a része. A civil szervezetek és magánszemélyek jóindulatát, és az emberi segítséget sajnos kevesen vették észre, s így a magyar kormány hírneve tovább romlott. Magyarország két legfontosabb szövetségese - Németország és az Egyesült Államok - tele van aggályokkal a magyar kül- és belpolitika iránt" - írta a professzor. Kérdésünkre, Amerika beavatkozik-e Magyarország belügyeibe azzal, hogy bírálatokat fogalmaz meg, Gati visszakérdezett: "Amikor a magyar miniszterelnök Németországba utazik és ott lázít Merkel kancellár ellen, az mi? Amikor vezető magyar politikusok a román kormányt kritizálják, az mi? Amikor lehordják Amerikát, az mi? Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű."

Tegnap ugyanis a kormánypárti Magyar Idők címlapsztoriban kezdte ki az Egyesült Államok budapesti nagykövetét, és arról írt: amerikai forrásból származó információjuk szerint Colleen Bell tegnap konzultációra utazott Washingtonba, mert "főnöke", Victoria Nuland európai ügyekért felelős külügyi helyettes államtitkár elégedetlen vele, nem tartja elég keménynek, túl "puha", nem elég konfrontatív. A "Le kell rohanni Magyarországot, az USA csak most kezdi" címmel közölt cikk azonban hamisnak bizonyult, hiszen az amerikai nagykövetség több hírportállal közölte: "Bell nagykövet egy régóta tervezett személyes látogatásra utazik az Egyesült Államokba, és kihasználja az alkalmat, hogy Budapestre való visszatérése előtt az amerikai kormányzatban dolgozó kollégáival is találkozzon."

A Népszavának nyilatkozó szakértők szerint is csak a kormányzat kommunikációs fogásáról van szó, méghozzá azért, hogy tovább gerjeszthessék az Amerika-ellenes hangulatot. Ahogy ugyanis a Népszava is beszámolt róla, Bell a Corvinus Egyetemen mondott beszédében élesen bírálta a magyar kormányt, és azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok politikája nem változott Magyarországgal kapcsolatosan, a korábbi aggályok fennmaradtak, a menekültválság magyar kezelése pedig újabb ok az aggodalomra. Ezt erősítette az is, hogy mikor Vera és Donald Blinken nevét kedden felvette a Közép-európai Egyetem Nyílt Társadalom Archívuma (OSA), a rendezvényen sorra hangzottak el az Orbán-kormányt, pontosabban annak menekültellenes intézkedéseit érő bírálatok. Utóbbiakra a kabinet ugyan nem reagált, ám a Bell múlt heti beszédét sem méltatták sokra. Szijjártó Péter például - szokásaitól eltérően - mindössze annyit közölt: "sokszor hallhattuk már a Bell egyetemi előadásán elmondott amerikai véleményeket, azok semmi újdonságot nem tartalmaztak" - mondta a külügyminiszter, és arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel Magyarország nem az Egyesült Államok, hanem az Európai Unió tagállama, a nagykövet által felvetett kérdéseket az Európai Unióval vitatjuk meg, vitattunk meg és rendeztük.

Csakhogy az EU-ra való hivatkozás sem jogi, sem diplomáciai szempontból nem helytálló. Valki László nemzetközi jogász szerint például az amerikai nagykövet beszéde semmiképpen nem beavatkozás egy másik ország belügyeibe, hiszen egyrészt az államok egy idő óta hozzászoktak ahhoz, hogy egymást bírálják. "Ezeket a kritikákat a nemzetközi szokásjog alapján el kell viselni. Különösen így van ez az emberi joggal kapcsolatban, mivel azokat univerzális nemzetközi szerződések rögzítik. Az Egyesült Államoknak - mint ahogyan más országoknak is - joga van arra, hogy olyan ügyekről is beszéljen, amelyek érintik a saját országának vagy vállalatainak gazdasági érdekeit. Ilyen például a korrupció, amit más országokban is szóvá tehet" - fogalmazott.

Hasonlóképp látja Ara-Kovács Attila is. A Demokratikus Koalíció - amerikai ügyekben szakértő - külügyi kabinetvezetője szerint, amit Bell nagykövet elmondott, 2011 nyarán fogalmazta meg először Hillary Clinton külügyminiszterként, amikor Budapesten járt. Az aggályok az évek során konkrét ügyekkel bővültek, a legújabb kritikákat nyilván a menekültügy kezelése váltotta ki, amelyben - mint sok más emberi jogi témában - egyáltalán nem csak az EU-val kell tárgyalnunk. Ara-Kovács ugyanis emlékeztetett, Magyarország egy szövetségesi rendszer tagja, ami nemcsak a NATO katonai szerepvállalásában, hanem kulturális és jogi értelemben is kötelezettségeket ró hazánkra, különösen igaz ez a nemzetközi szerződésekben rögzített demokratikus jogok érvényesülésére.

Az amerikai kritika eddig is komoly figyelmeztetés volt, amelynek hosszútávon bizony meglesznek a következményei, főként, hogy az Egyesült Államok aggályai egybevágnak az uniós kifogásokkal - fogalmazott. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Bell éppen akkor figyelmeztette ismét a magyar kormányt e kritikákkal, amikor az amerikai kitiltási botrány egyéves volt. Ilyen értelemben a corvinusos beszéd szimbolikus időpontban hangzott el, de nem szabad elfelejteni: már a kitiltási határozat is több volt, mint jelzés, inkább szankció, amelyre azóta sem reagált érdemben a magyar kormány. Ara-Kovács éppen ezért úgy fogalmazott: a demokráciáért aggódó emberként reméli, az ezernyi figyelmeztetés után az Egyesült Államok és az EU tovább is lép a magyarországi folyamatok ügyében.