elektromos cigaretta;nemzeti trafikok;Villanypára Egyesület;Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége;

2015-12-01 06:12:00

E-cigi: probléma vagy megoldás?

Egy kalap alá veszi az elektromos cigaretta használóit és a dohányosokat vonatkozó törvénytervezetében a kormány, várhatóan a jövő nyártól életbe lépő szigorítások értelmében e-cigit csak dohányzásra kijelölt helyeken lehetne használni, a hozzá tartozó eszközöket csak a nemzeti trafikokban lehetne árusítani. A szakma értetlenül áll a lépések előtt, a kormány a nem dohányzók egészségét védené. 

Sötét fellegek gyülekeznek az elektromos cigarettát előnybe részesítők feje fölött, és nem csak azért, mert a kormány a hagyományos cigarettát pöfékelők közé száműzné őket - vagyis ugyanazok a szabályok vonatkoznának rájuk, mint a "rendes" dohányosokra. Azaz: ha a tervek szerint az e-cigi használatát megrendszabályozó törvény jövő nyáron életbe lép, onnantól kezdve tömegközlekedési eszközökön és megállóikban, munkahelyen, aluljárókban, közintézmények nyilvános helységeiben is tilos lesz e-cigit szívni.

A kórházak bejáratainál pedig az eddigi öt méter helyett tíz méteren belül tilos lesz rágyújtani, a dohányzásra kijelölt helyek nem lehetnek a betegek, látogatók, kórházi dolgozók szokásos útvonalának közelében. A tilalmat táblákkal "szembetűnő módon" jelezni is kell majd. A szabályszegőket több százezer forintra büntethetik.

A vonatkozó egészségügyi salátatörvényben a használat mellett a forgalmazást szigorító rendelkezések is helyet kaptak. Ezek szerint e-cigiket és a hozzá tartozó eszközöket és kiegészítőket csak nemzeti dohányboltokban lehet majd árusítani, tévében, rádióban és nyilvános rendezvényeken tilos lesz azokat népszerűsíteni. A szigorításokkal kapcsolatban nem történt érdemi egyeztetés az érintett cégekkel és szakmai szervezetekkel, nem is csoda, hogy a törvénytervezet sokuknál kiverte a biztosítékot.

A Villanypára Egyesület, a Magyar E-cigaretta Forgalmazók Szövetsége és az Elektromos Cigaretta Platform nyílt levélben üzent az Országgyűlés Népjóléti bizottságának, melyben azt kérték, az e-cigit használók képviselőit is vonják be a törvényalkotási folyamatokba. Ez nem történt meg, s a parlament elé került tervezet a szakma szerint "sárba tiporja a felhasználók jogait".

A törvénytervezet ellen mások is kifogást emeltek: a Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége és az Orvostechnikai Szövetség is azon az állásponton van, hogy az elektromos cigaretta használata és a hagyományos cigizés közé nem szabad egyenlőségjelet tenni, s figyelembe kellene venni azt is, hogy az e-cigit használók nem szeretnének a dohányosok mellett passzív dohányzóvá válni. Az e-cigivel történő nikotinbevitel ugyanis nem károsabb, mint például a kávéval bevitt koffein.

A törvényjavaslatról múlt szerdán vitázott a Népjóléti bizottság, az ülésen azonban nem kaphattak szót a szakma megjelent képviselői, és a törvényt finomítani próbáló ellenzéki képviselők módosító javaslatait is leszavazta a Fidesz-KDNP-s többség. Heringes Anita szocialista képviselő szerint a kormány törvényi segítséggel terelné vissza a leszokni kívánó embereket - mivel közülük nagyon sokan használnak e-cigit - a dohányosok és a dohánytermékek közé; véleménye szerint az, hogy csak dohányboltban lehet e-cigit árulni olyan, mintha egy alkoholproblémákkal küzdő embert a kocsmába küldenének be üdítőért. Ráadásul - hangsúlyozta a képviselő - a Fidesz ebben az ügyben is a "trafikmutyis haverok" pártján áll, a törvénytervezet egyértelmű célja ugyanis az elektromos cigaretta piac nemzeti dohányboltokba irányítása.

A kormányzat a nem dohányzó lakosság egészségének védelmével érvel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint az elektromos cigaretta mind a használóra, mind pedig a passzív belélegzőkre nézve veszélyes, az pedig tévhit, hogy az e-cigi nem káros és segít a leszokásban. Beneda Attila helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kormány épp azért döntött a szabályozások szigorítása mellett, mert az eddig nyilvánosságra került kutatások is azt bizonyították, hogy az még károsabb is lehet, mint az égetett dohány füstje. Igaz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is azt hangsúlyozta, hogy az e-cigi használatakor keletkező légnemű anyag nem csupán "vízpára", hanem más elemeket is tartalmaz.

A WHO több javaslatot is tett az e-cigik használatának és árusításának szigorítására, ugyanakkor azt is elismerték, hogy vannak arra utaló jelek, hogy az e-cigaretta kevésbé káros, mint a hagyományos. Egy 53 tudósból álló csoport ekkor arra figyelmeztette a szervezetet, ne minősítse dohányterméknek az elektromos cigarettát, mert azzal veszélybe sodorja a dohányzás okozta halálozás és betegségek visszaszorításának esélyét - szerintük az e-cigik nem a "probléma részét" képezik a dohányzás elleni küzdelemben, hanem éppenséggel a megoldás részei.

Az e-cigi veszélyeiről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) is kiadott egy figyelmeztető közleményt, amelyben egyebek mellett leírják: az e-cigik kifújt gőze káros az egészségre, a patronokban, utántöltő flakonokban olyan vegyületek vannak, amelyek egészségkárosodást okoznak, ráadásul ez független attól, hogy az adott termék tartalmaz-e nikotint vagy sem. "A patronok, flakonok töltésére használt folyadékokban megtalálható propilén-glikol már rövid távon szem-, légcső- és torokirritációt okoz" - írták.

A Villanypára Egyesület később tételesen cáfolta az ÁNTSZ állításait, szerintük bizonyított, hogy az e-cigi által kibocsátott gőzből hiányzik a dohány elégetésekor felszabaduló több ezer vegyi anyag, így az a 400 közismerten rákkeltő vegyület is, amely a dohányfüst elválaszthatatlan eleme. Az e-cigiben található folyadék hevítésekor felszabaduló egészségre ártalmas vegyületek koncentrációja egészségügyi határértéken aluli, mennyiségük a hagyományos cigaretta füstjében található mennyiségekhez képest elenyésző. Az ÁNTSZ által megnevezett propilén-glikollal kapcsolatban pedig azt írták: az anyag "mind a kozmetikai-, mind az élelmiszeriparban előszeretettel alkalmazott adalékanyag, besorolása szerint az egészségre nem ártalmas".

Bár a kormány előszeretettel hivatkozik "friss kutatásokra" a szigorítások jogosságával kapcsolatban, a friss felmérések egyre inkább azt támasztják alá, hogy az e-cigi kevésbé káros, mint a hagyományos. Az angol közegészségügyi hatóság idén augusztusban publikált vizsgálatának eredményei szerint az e-cigi 95 százalékban kevésbé károsító, mint a hagyományos, s nagyjából ugyanezt állapította meg októberben a belga Legfelsőbb Egészségügyi Tanács is. November elején pedig az amerikai Járványügyi Hivatal is elismerte, hogy az e-cigitől való túlzott félelmeknek nincs valós alapjuk.

Brüsszel az egész dohányrendszert is vizsgálhatja
Az Európai Bizottságot már nemcsak az Országos Dohányboltellátó (ODBE) működése, hanem a teljes magyarországi cigaretta-kiskereskedelmi rendszer érdekli, a trafikok körül kialakult korábbi botrányokkal együtt – értesült a vg.hu. Mint megírtuk: miután Brüsszel a vártnál lassabban készíti elő a magyar dohányellátóval kapcsolatos esetleges vizsgálat döntését, mint azt a piac várta, így végül az elmúlt héten mindhárom dohánycég megkötötte a szerződést az ODB-val.
A Philip Morris, a Japan Tabacco és az Imperial ezt megelőzően az Európai Bizottsághoz fordult amiatt, hogy a kormány monopolhelyzetbe hozta a Tabán Trafik és a British American Tobacco közös nagykereskedő cégét, az ODBE-t, így minden kereskedőnek ezzel a céggel kell szerződnie. (November közepéig a trafikokat maguk a dohánygyárak látták el termékkel, ám 17-e óta a trafikos és a gyártó közé „a trafikosok védelmében” egy dohány-nagykereskedő ékelődött.) A kihagyott dohánycégek azonban nem akartak leszerződni az ODBE-vel, mert a dohány-nagykereskedelmi rendszer kialakítása – az, hogy saját versenytársai fogják kiszállítani a termékeiket - súlyosan sértette a három cég érdekeit.
A gyártók abban bíztak, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít majd a mutyigyanús monopólium miatt, így az új beszállítói rendszerből nem lesz semmi. Ám a brüsszeli döntés késik, és ha a gyártók termékeik nem kaphatók a trafikokban, az súlyos kiesést jelent a számukra. Így a multik kénytelenek voltak engedni a Fidesz-diktálta nagykereskedelmi rendszernek.