Bioritmus;bárányhimlő;

Fotó: Thinkstock

- Rekordokat dönt idén a bárányhimlő

Az Országos Epidemiológiai Központ legfrissebb adatai alapján október közepéig mintegy 34,5 ezer bárányhimlő-fertőzést regisztráltak Magyarországon, ami 35 %-kal magasabb, mint 2014 hasonló időszakában. Gyermekgyógyász szakértők szerint nem meglepő, hogy az orvoshoz forduló betegek 2- 6 %-ánál szövődményeket okozó, rendkívül virulens betegség elleni vakcina több uniós országban a kötelező oltások között szerepel. Magyarországon a védőoltás még nem része a nemzeti védőoltási rendnek, ezért több önkormányzat tervezi saját finanszírozású oltási program elindítását. 

A bárányhimlő a leggyakoribb bejelentett hazai fertőző betegség, amely az esetek többségében enyhe lefolyású, de a háziorvoshoz forduló betegek mintegy 2-6 %-ánál különböző szövődményeket – bakteriális fertőzést, agyvelőgyulladást, tüdőgyulladást, neurológiai elváltozásokat – okozhat, sőt – igaz, ritkán – akár halálos kimenetelű is lehet. A regisztrált bárányhimlős esetek száma Magyarországon évente 30-35 ezer körüli; a szövődményes megbetegedések közül 300-400 végződik kórházi kezeléssel.

A magas lázzal és viszkető kiütésekkel járó, akár 2-3 hétig elhúzódó betegségen a gyermekek 90 százaléka általában még óvodás korában átesik: a megbetegedések kétharmada a 6 éven aluliakat érinti, de megjelenése a 3–5 évesek között a leggyakoribb. Legismertebb szövődménye a hólyagos bőr felülfertőződése a test különböző részein, ez pedig még az enyhe lefolyású betegségnél is gyakran életre szóló hegeket hagyhat. A kórházi ápolásra szoruló betegek közül a legsúlyosabbak gyakran az Egyesített Szent István Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályára kerülnek.

„A betegség akár szívizom-, máj- vagy ízületi gyulladást, csontvelőgyulladást és vérmérgezést is okozhat, az egyik leggyakoribb idegrendszeri komplikáció pedig a kisagyat érintő jóindulatú gyulladás, mely mozgáskoordinációs zavarral járhat – hangsúlyozta Dr. Ujhelyi Enikő, az Egyesített Szent István Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályának osztályvezető főorvosa. – Ritkább, de veszélyesebb szövődmény az agyvelőgyulladás, ami fejfájást, hányást, bizonytalan járást, zavartságot és görcsöket okoz, sőt késői idegrendszeri maradványtünetei is lehetnek.”

Hozzátette: a bárányhimlő nem csak immunhiányos gyermekekre veszélyes; a teljesen egészséges gyermekeknél is felléphet szövődmény, ezért érdemes a megelőzést választani. Különösen igaz ez a többgyermekes családokra, ahol a második, illetve a harmadik családtag bárányhimlő-fertőzése rendszerint jóval több kiütéssel jár, súlyosabb lefolyású és hosszabb ideig tart.

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének ajánlása szerint lehetőleg egyéves kor után, de közösségbe kerülés előtt mindenképpen ajánlott beoltatni a gyermekeket, hiszen bölcsődébe vagy óvodába kerülve szinte mindegyik gyermek, aki nem kapta meg az oltást, elkapja a betegséget, ez pedig gyorsan járványok kialakulásához vezethet. A két adagból álló oltás már 9 hónapos kortól elérhető, de az OEK ajánlása szerint– minimum 4 hét különbséggel – a gyermek 16-18 hónapos korában a legideálisabb beadatni.

Fontos megjegyezni, hogy a bárányhimlő nem csak gyermekbetegség. Akik gyermekkorukban nem estek át rajta, azok felnőttkorukban – a magyar felnőtt lakosság 10 %-a – fogékonyak maradnak a betegségre. A felnőttkorban, esetleg várandósan elkapott bárányhimlő-fertőzés rendszerint súlyosabb lefolyású, és több kockázattal jár. A felnőtteknek számolniuk kell a varicellavírus okozta ideg- és bőrgyulladással, az övsömörrel is, amelyet a korábbi bárányhimlő-fertőzéskor az idegdúcokban megmaradt vírusok reaktivációja, „felébredése” okoz.

Megelőzés itthon és külföldön

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos adatai szerint a világon évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 eset a beteg halálával végződik, ezért a WHO vakcinációs ajánlásában a bárányhimlő elleni védőoltás is szerepel. Az EU-ban Németországban, Ausztriában, Cipruson, Luxemburgban, Lettországban, Görögországban, illetve Olaszország és Spanyolország számos régiójában már a nemzeti oltási program, azaz a kötelező oltási sor része a varicellavakcina.

Az Egyesült Államokban 1996-ban vezették be a bárányhimlő elleni védőoltást az oltási programba kezdetben egy, majd – az oltott populációban változatlanul jelentkező kisebb járványok miatt – a jelenleg is ajánlott, 2 adagos oltási renddel. Az USA 49 államában az általános iskolai felvétel alapkövetelménye, hogy a gyermek két adag bárányhimlő elleni oltást kapjon. A szigorú intézkedések eredménye, hogy az érintett korosztályban gyorsan 80 %-ot ért el a bárányhimlő elleni átoltottság aránya az Egyesült Államokban, ami a bárányhimlő miatti kórházi kezelések több mint 90 %-os csökkenését eredményezte.

Bár Magyarországon is szó van arról, hogy a vakcinát a nemzeti oltási rendbe emelik, a bárányhimlő elleni térítésmentes védekezés egyelőre csak az önkormányzati finanszírozású programok segítségével elérhető. A megyei jogú városok közül elsőként idén októberben Hódmezővásárhely képviselő-testülete döntött egy átfogó védőoltási program elindításáról: az önkormányzat ingyenessé teszi a bárányhimlő elleni vakcinát a településen élő 9 hónap és 6 év közötti gyermekek számára.

A Föld hőmérséklet-emelkedésének korlátozása, a terhek nemzetek közti elosztása, a kitűzött célok finanszírozása mind olyan kérdések és témák, amelyek a ma elkezdődött párizsi klímakonferencián megvitatásra várnak. Francois Hollande francia államfő drámai bejelentése szerinti: a Föld jövője dől el a rendezvényen.