A magyarországi katolikus klérus kollaborációja az Orbán-rezsimmel mind szembetűnőbb. A papok eddig inkább informális megnyilatkozásaikban tettek hitet a kormánypárt mellett. Már-már blaszfémia viszont, ami a győri Szent Imre-templomban történt nemrégiben. Balázs Tamás plébános egy vasárnapi misén a Fidesz kvótaellenes petíciójának aláírására buzdította híveit, mivel csak így lehet megőrizni „Krisztus királyságát”. Mindezt hajmeresztően xenofób érveléssel támasztotta alá, hiszen szerinte a menekültkvóta bevezetésével az „idegenek embertelen és félelemtől teljes királysága fog eluralkodni hazánkban”.
Balázs Tamás akciója, amely tudomásom szerint nem találkozott felettesei rosszallásával, nem volt váratlan. Emlékszünk Kiss-Rigó László migránsellenes megnyilvánulásaira. Sőt, a kormány kerítésépítő buzgalmát védő szeged-csanádi megyéspüspök nyíltan vitába szállt a befogadás pártján álló Ferenc pápával is, mondván, az egyházfő nincs tisztában a Magyarországon kialakult helyzettel. Az, hogy a hazai klérus konfrontációt vállal Rómával Orbán Viktor kedvéért, annak ékes bizonyítéka, hogy Kelet-Közép-Európában a katolicizmus az ortodox egyházakhoz hasonlóan makacsul őrzi nemzeti jellegét. Abban semmi rendkívüli nincs, hogy ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész a Horthy-kultusz ápolása miatti fegyelmije kapcsán egyházszakadással fenyegette meg felekezetének vezetőit. A görög ’katholikosz’ szó azonban egyetemest jelent. Ha a Magyar Katolikus Egyház vezetői az egyetemes emberi értékek következetes képviselete helyett államegyházi ambícióiknak megfelelően a nemzeti bezárkózás hívéül szegődnek, olyan folyamatot indíthatnak el, melynek vége akár a Vatikánnal való nyílt szakítás is lehet.
Az ominózus győri misén elhangzottak rávilágítanak továbbá a trón és oltár szövetségének bűvöletében élő magyarországi klérus sajátos vallásfelfogására. A hazai papok számára a jelek szerint „Krisztus királysága” világi államot jelent, egyfajta cezaropapizmust, ahol az egyház tényleges vezetője egy autoriter politikai vezető, aki biztosítja a katolicizmus számára a dominanciát. Egy ilyen szisztémában a törvényhozás is arra szolgál, hogy a szekularizációt negligálva felülről kényszerítse rá a társadalomra a katolikus egyház értékrendjét; lásd a vasárnapi boltbezárást. Nem számít, hogy a rezsim korrupt, bűnösen elhanyagolja az ellátórendszereket, kegyeltjei pedig mesés vagyonokat halmoznak fel, miközben a felmérések szerint hazánkban gyermekek tízezrei éheznek. A lényeg, hogy a klérus anyagilag ki legyen stafírozva, ideológiáját pedig az államhatalom erővel érvényesítse többek között az alkotmányozásban vagy az oktatás területén.
Orbán Viktor kabinetjének teljes szakpolitikai csődjét ellensúlyozandó hergel Európa-szerte a menekültek ellen. E törekvésében bizton számíthat a hazai katolikus klérus segítségére, mely a multikulturalizmus esetleges megvalósulásától saját uralkodó szerepét érzi veszélyeztetve. A népszámlálási adatok azonban azt mutatják, Magyarországon mind kevesebb hívő tolerálja a papság részéről megnyilvánuló képmutatást és hataloméhséget, és választja inkább a felekezetenkívüliséget.
