Újabb Orbán-beszéd, újabb döbbenet

Publikálás dátuma
2015.12.03. 10:48
MTI Fotók: Koszticsák Szilárd
Magyarország ma beadja a "migránsok" kötelező kvóták szerinti szétosztásáról szóló EU-s döntést megtámadó keresetét az Európai Bíróságra - jelentette be Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XIV. plenáris ülésén, Budapesten, a Várkert Bazárban csütörtökön. A miniszterelnök szerint valójában puszta akarattal meg lehet állítani a "migránsáradatot."

A miniszterelnök  beszédében hangsúlyozta: a visegrádi együttműködés tagállamai - Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia - bebizonyították, hogy ha akarjuk, meg lehet állítani a migránsáradatot. Orbán szerint azonban , akik más észjárást követnek, nem örülnek ennek a sikernek. Ennek kapcsán megismételte: az elmúlt napokban Magyarországgal szemben indított jogi eljárásokat is bosszúnak tekinti, mert a magyar kormány szembe mert fordulni Brüsszel bevándorláspárti politikájával.

Segíteni siet az ombudsman
Az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordul az uniós kvótarendszer ügyében. Székely László, az alapvető jogok biztosa a menedékkérők tömeges áthelyezésével kapcsolatos jogi aggodalmakat tisztázná - közölte a biztos hivatala. Székely László a közleményben utal a magyar alaptörvényre, amely szerint a magyar intézmények és szervek nem hajthatnak végre olyan uniós rendelkezést, amely az alaptörvény emberi jogi rendelkezéseibe ütközik. Az ombudsman szerint továbbá a magyar államnak nem kötelessége végrehajtani olyan uniós jogi rendelkezést, amelyre a csatlakozásakor kötött szerződésekkel nem adott felhatalmazást.

A migrációs válság sem más, mint a nemzetek meggyengítésére tett kísérlet

Orbán Viktor hosszan szólt arról a magyar kormányzati álláspontról, amely szerint a nemzetek létezése Európában nem a problémák forrása - mint azt sokan hiszik, és éneklik a nemzetek felettivé válás indulóját Brüsszelben és a pénzügyi központok különböző európai fővárosaiban - hanem a megoldások előfeltétele. A miniszterelnök több kísérletet is említett a nemzetek létezése ellen. Ilyen volt szerinte az, amikor a készülő uniós alkotmányból kihúzták az utalást a keresztény gyökerekre, holott - szerinte - ez ténykérdés. A nemzetek elleni lépésként értékelte azt is, hogy egyre több tagállami hatáskört vontak el a nemzeti szuverenitás köréből, és adták az eurobürokraták kezébe.  Orbán szerint a migrációs válság sem más, mint a nemzetek meggyengítésére tett kísérlet. A conteó- ( összeesküvés elmélet) gyanús eszmefuttatását alátámasztva példaként azt mondta:  Európa elitje 2015-ben egy igazán veszélyes lépésre szánta el magát, amikor szélesre nyitotta az EU külső határait a tömegével beözönlő migránsok előtt. Majd megismételte a tegnap már elmondottakat: létrejött egy "bizarr koalíció" létre az embercsempészek és a jogvédők között, amit kívülről támogatnak vezető európai politikusok is.

Az oktatás, a tudás és gazdaság összekötése nemzetstratégiai kérdés

A miniszterelnök az értekezleten bejelentette, hogy külhoni fiatal magyar vállalkozókat segítő programok indulhatnak. Orbán Viktor ennek érdekében az erők mozgósítását kérte a hallgatóságától. Jelezte: a kormány elvi döntéseket hozott arról, hogy szakmai segítségnyújtással, valamint részben visszatérítendő, részben vissza nem térítendő támogatásokkal járuljanak hozzá ezekhez a programokhoz. A magyar nyelvű, jól képzett szakmunkások mellé szükség lesz külhoni magyar nyelvű és kultúrájú, sikeres fiatal vállalkozói rétegre is - emelte ki a miniszterelnök, aki kitért az egységes oktatási tér megvalósítására a Kárpát-medencében, és beszámolt a Kárpát-medencei ösztöndíjprogram elindításáról. A miniszterelnök azt is kijelentette, hogy az oktatás, a tudás és gazdaság összekötése Magyarország egyik legfontosabb nemzetstratégiai kérdése, ezért helyes, hogy a határon túli politikában is az oktatás és a gazdaság kapja a legnagyobb hangsúlyt.

A magyar kormány visszarendeződést érzékel a kisebbségi jogok területén - Romániában 

Orbán Viktor a beszédben jelezte aggodalmát  az erdélyi magyar politikusok ellen indított romániai hatósági vizsgálatok miatt. Szavai szerint a magyar kormány visszarendeződést érzékel a kisebbségi jogok területén, a nyelvhasználat kérdésében pedig az európai jogok elvitatását tapasztalja a saját közösségeinktől. Kifogásolta továbbá, hogy nem gyorsult fel az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása, és szerinte az erdélyi magyar orvosképzés ügye sem a rendeződés irányába tart.

A román szenátus jóváhagyta Ponta feltételezett bűntársának letartóztatását
A román korrupcióellenes ügyészség (DNA) nemrég újabb ügyben indított bűnvádi eljárást Sova ellen, akit Victor Pontával együtt szeptemberben állítottak bíróság elé. Sovát most ismét befolyással való üzérkedéssel gyanúsítják: állítólag közbenjárt a govorai (Valcea megye) hőerőmű igazgatójánál, hogy az állami vállalat havi 10 ezer eurós jogi tanácsadói szerződést kössön egy ügyvédi irodával, amelytől minden hónapban megkapta a pénz felét. Az újabb ügyben a titkos szavazáson 95-en támogatták, 30-an ellenezték az előzetes letartóztatás engedélyezését. A DNA által kért kényszerintézkedést a bíróság rendelheti el.

A magyar politikusok ellen különböző indokokkal indított hatósági vizsgálatok is inkább aggodalommal töltenek el bennünket, semmint a jogállami szempontok győzedelmeskedésének diadalérzésével - fejtette ki Orbán Viktor, nehezményezve, hogy az elmúlt évek román politikája nem kereste az együttműködést Bukarest és Budapest között.

A felvidéki magyarság ügyében a miniszterelnök közölte: a budapesti kormány egy nagyon szoros szlovák-magyar gazdasági együttműködés mellett tette le a voksát, azt remélve, hogy ez a kooperáció kedvező lesz az ottani magyarságnak is. A felvidéki magyar pártnak azt kívánta, hogy a soron következő választáson legyen képviselete a magyarságnak a pozsonyi parlamentben. 

Délvidékkel kapcsolatban azt emelte ki  hogy évek óta jó irányba tartó építkezés halad, egyúttal jelezte: a magyar nemzetpolitikának nem érdeke, hogy az ott létrejött egység sérüljön. A horvátországi magyaroknak azt kívánta Orbán Viktor, hogy olyan kormány legyen Zágrábban, amely a nemzeti érzést, a nemzeti büszkeséget pozitív államalkotó tényezőnek tekinti.

Szlovéniáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország minden segítséget megad Ljubljanának az "újkori népvándorlásból" fakadó feladatokhoz.

A kormányfőnek vélhetőleg megtetszett a kifejezés, mert megismételte, hogy miközben  Nyugat-Európa elmeszesedik, az EU leggyorsabban fejlődő térsége Közép-Európa. Utalt az egyre izmosodó gazdasági mutatókra, és - itt megint ismételt - közölte: ha sikerül a munkát folytatni, a ciklus végére Magyarország egész elfogadható képet mutat majd.

Szerző
Frissítve: 2015.12.03. 12:42

Új horvát parlament - Nem sikerült elnököt választani

Kudarcba fulladt az új horvát parlament alakuló ülése, miután a jelen lévő képviselők többsége nem tudott dönteni az új házelnök személyét illetően.

 A parlament csütörtöki alakuló ülésén egyetlen jelöltre tettek javaslatot a képviselők. A szociáldemokrata pártszövetség 55 képviselője a Híd párt egyik képviselőjét, Robert Podolnjakot jelölte a posztra, akit azonban nem támogatott a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette választási szövetség, ezért maga a jelölt lépett vissza a jelöléstől. A házszabály szerint csak az a párt javasolhat házelnököt, amely rendelkezik a parlamenti mandátumok egyharmadával. 

Podolnjak, a zágrábi jogi egyetem alkotmányjogi professzora, közölte: csak abban az esetben vállalta volna a jelölést, ha azt mindkét vezető pártkoalíció támogatja, és konszenzussal választják meg. Josip Leko házelnök jelölt híján berekesztette az ülést, mondván: akkor folytatják, ha meglesz a szükséges többség a parlament megalakulásához. Azt még nem lehet tudni, hogy a következő ülést is Josip Leko vagy Kolinda Grabar-Kitarovic államfő hívhatja-e össze.

Az eddig kormányzó Szociáldemokrata Párt (SDP) és az ellenzéki jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette két választási szövetség egyaránt 56 mandátumot szerzett a november 8-i választásokon a 151 tagú törvényhozásban. A harmadik legtöbb mandátuma a Híd Függetlenek Listájának (Most) jutott, amely 19 képviselővel rendelkezik. Így sem a HDZ, sem az SDP vezette tömörülés nem tud önállóan kormányt alakítani, a kormányzóképes parlamenti többség kialakításához koalíciós partnerre van szükségük. Az elmúlt csaknem egy hónap alatt a HDZ és az SDP talált ugyan szövetségeseket, de a Híd nélkül egyiküknek sincs esélye a kormányalakításra.

A Híd az elmúlt időszakban folyamatosan tárgyalt a két vezető pártkoalícióval. Ugyanakkor Bozo Petrov, a párt elnöke továbbra is szakértői reformkormányt szorgalmaz. Kijelentette: sem a HDZ-vel, sem az SDP-vel nem kívánnak koalícióra lépni, és ha nem sikerül megállapodásra jutni a technokrata kormányról, új választások lesznek. Politikai szakértők szerint az új összetételű parlament sikertelen megalakulását követően egyre nagyobb esély van arra, hogy valóban új választásokat írjanak ki Horvátországban. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az új választásokkal a legtöbbet a Híd veszíthet, de abban is közös az álláspontjuk, hogy ismét hasonló helyzet alakulhat ki, vagyis egyik vezető pártkoalíció sem fog tudni egyedül kormányozni.

Szerző
Frissítve: 2015.12.03. 14:21

Új horvát parlament - Nem sikerült elnököt választani

Kudarcba fulladt az új horvát parlament alakuló ülése, miután a jelen lévő képviselők többsége nem tudott dönteni az új házelnök személyét illetően.

 A parlament csütörtöki alakuló ülésén egyetlen jelöltre tettek javaslatot a képviselők. A szociáldemokrata pártszövetség 55 képviselője a Híd párt egyik képviselőjét, Robert Podolnjakot jelölte a posztra, akit azonban nem támogatott a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette választási szövetség, ezért maga a jelölt lépett vissza a jelöléstől. A házszabály szerint csak az a párt javasolhat házelnököt, amely rendelkezik a parlamenti mandátumok egyharmadával. 

Podolnjak, a zágrábi jogi egyetem alkotmányjogi professzora, közölte: csak abban az esetben vállalta volna a jelölést, ha azt mindkét vezető pártkoalíció támogatja, és konszenzussal választják meg. Josip Leko házelnök jelölt híján berekesztette az ülést, mondván: akkor folytatják, ha meglesz a szükséges többség a parlament megalakulásához. Azt még nem lehet tudni, hogy a következő ülést is Josip Leko vagy Kolinda Grabar-Kitarovic államfő hívhatja-e össze.

Az eddig kormányzó Szociáldemokrata Párt (SDP) és az ellenzéki jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette két választási szövetség egyaránt 56 mandátumot szerzett a november 8-i választásokon a 151 tagú törvényhozásban. A harmadik legtöbb mandátuma a Híd Függetlenek Listájának (Most) jutott, amely 19 képviselővel rendelkezik. Így sem a HDZ, sem az SDP vezette tömörülés nem tud önállóan kormányt alakítani, a kormányzóképes parlamenti többség kialakításához koalíciós partnerre van szükségük. Az elmúlt csaknem egy hónap alatt a HDZ és az SDP talált ugyan szövetségeseket, de a Híd nélkül egyiküknek sincs esélye a kormányalakításra.

A Híd az elmúlt időszakban folyamatosan tárgyalt a két vezető pártkoalícióval. Ugyanakkor Bozo Petrov, a párt elnöke továbbra is szakértői reformkormányt szorgalmaz. Kijelentette: sem a HDZ-vel, sem az SDP-vel nem kívánnak koalícióra lépni, és ha nem sikerül megállapodásra jutni a technokrata kormányról, új választások lesznek. Politikai szakértők szerint az új összetételű parlament sikertelen megalakulását követően egyre nagyobb esély van arra, hogy valóban új választásokat írjanak ki Horvátországban. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az új választásokkal a legtöbbet a Híd veszíthet, de abban is közös az álláspontjuk, hogy ismét hasonló helyzet alakulhat ki, vagyis egyik vezető pártkoalíció sem fog tudni egyedül kormányozni.

Szerző
Frissítve: 2015.12.03. 14:21