Botrány a Szent Imre Kórházban - Vallott a távozó orvos

Publikálás dátuma
2015.12.05. 06:03
Korábbi felvétel. FOTÓ: Népszava
Betegek után már egy távozó orvos is cáfolja, hogy rendben mennek a dolgok a fővárosi Szent Imre Kórházban. A héten az Index híre nyomán bombaként robbant, hogy hét altatóorvos, köztük az osztályvezető is távozik az intézményből, amit néhány órás gondolkodás után a kórház vezetése azzal próbált elkenni, hogy a hiányzó létszámot négyre csökkentette és kijelentette, emiatt nem marad el tervezett műtét.

Először ez utóbbi kijelentést cáfolta egy hozzátartozó, aki értesítést kapott rokona műtétének halasztásáról, a hét közepén pedig nem bírta tovább a félretájékoztatást az egyik érintett orvos sem és részletesen elmagyarázta, mi történik a kórház falain belül.

Az ATV Esti Start című műsorában Csurgai Annamária, az egyik távozó altatóorvos mondta el, hogy munkájukat nem tudják biztonságosan végezni, mert nincs elég szakképzett nővér, a létszámhiány miatt akár heti hat napot is ügyelniük kell, de a fiataloknál nem ritka, hogy 7-8 nap folyik egybe. Az aneszteziológusok akár 240-260 órát is dolgoznak havonta, amit nem lehet bírni – fogalmazott a szakember, aki szerint hét főállású és három részmunkaidős orvos maradt a kórháznak ezen az osztályán, ha a rezidenseket nem számolják, nem igaz tehát az intézmény vezetésének az a kijelentése, hogy 15 orvos látja el a munkát. Csurgai doktornő határozottan visszautasította a Szent Imre vezetőinek azt az állítását is, hogy kétszeri béremelés után, ősszel „az osztály orvosainak bruttó bére valamivel több, mint százezer forinttal, mintegy 980 ezer forintra emelkedett”. Az biztos legalábbis, hogy neki két éve nem emelték a bérét, bruttó 509 ezer forintért, nettó havi 325 ezerért dolgozott a Szent Imrében, amihez az ügyeletekért kapott pénz jött csak pluszban.

A kórház közleménye szerint a november elején távozott Fejér Csaba osztályvezető főorvos helyére január elsejétől új főorvos érkezik, csakhogy az intézmény honlapján tegnap még ott szerepelt a pályázati felhívás, ami szerint osztályvezető főorvost keresnek az aneszteziológiai osztály élére csakúgy, mint a Képalkotó Diagnosztikai Osztályra, de sürgősségi szakorvosra, érsebészre, pszichiáterre, altatóorvosra, kardiológusra, röntgen szakorvosra, onkológusra, belgyógyászra és gyógyszerészre is szükségük lenne.

A kórházfenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ és az egészségügyért felelős államtitkárság szerint nincs szükség beavatkozásra, hogy a kórházban rendeződjenek a viszonyok.

Szerző

Orbán: van némi puskapor a levegőben

Publikálás dátuma
2015.12.05. 06:02
„Ez őrült gondolat, de komolyan gondolják, ez a megfejtés” FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Van némi puskapor a levegőben – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 percben című reggeli műsorában, amikor arról beszélt: hat-hét ország, zömmel az EU alapító tagjai azt a következtetést vonták le a „menekültválságból és a legújabb kori népvándorlásból” , hogy vissza kellene állítani az EU belső határain az ellenőrzést. Ezzel leválasztanák magukat Közép-Európáról, amelyen keresztül érkeztek a menekültek.

Orbán bízik abban, hogy a most csak négytagú Schengen barátai csoport szélesedni fog, és sikerül megakadályozni Schengen feldarabolódását. „Csak mi hozhatjuk meg a döntést, hogy kikkel akarunk együtt élni. Nem mondhatják meg ezt Brüsszelben, és nem teheti meg Brüsszel, hogy idetelepítsen embereket, akikkel nem akarunk együtt élni” – mondta Orbán a kötelező betelepítési kvóta kapcsán, amelyet állítása szerint Brüsszel szorgalmazna a menekültek elosztására.

Az ellenkezőjét kellene csinálni

Éppen az ellenkezőjét kellene csinálni annak, mint amire a kormány készül - így reagált a miniszterelnök oktatással foglalkozó szavaira Radó Péter pénteken a Klubrádióban. A szakértő úgy értelmezte a kormányfő szavait, hogy ezzel készíti elő a terepet a nagy oktatási átalakítás második hulláma számára, a szakiskolák és szakközépiskolák átalakítására, melyet továbbra is rossz iránynak tart. Radó szerint Orbán az életszerű képzésen azt érti, hogy folytatni kell az oktatási rendszer átalakítását és erősíteni kell a szakképzési rendszert, mert ezzel közvetlenül lehet a munkaerő-piacra képezni a diákokat. A szakértő úgy látja, a probléma nem a szakképzéssel, hanem a tanulók alapkészségeivel van. Az általános, közismereti tárgyak háttérbe szorítása pedig csak tovább ront a helyzeten.

Arra a kérdésre, ki a felelős a szíriai helyzetért, azt válaszolta: az, aki beavatkozott ott, bombákat dobott le, és meg akarta változtatni az ottani rendszert, aztán a szomszédos térség, majd a sor végén az egyetemes globális felelősség nevében mindenki más, köztük Magyarország is. „De mi elsősorban a magyarokért vagyunk felelősek, mert a Jóisten ezt jelölte ki számunkra” - tette hozzá. Orbán szerint hibás logikán alapul a török–uniós megállapodás, mert kiszolgáltatta magát Ankarának. Magyarország nem vétózott ugyan, de Orbán szerint „nem koldulhatunk biztonságot. Be kell mutatnunk, hogy saját erőnkből is képesek vagyunk a menekültkérdést, a migránskérdést vagy a legújabb kori népvándorlást rendezni. Bizonyítsuk be, hogy meg tudjuk állítani az áramlást, és utána tárgyaljunk a törökökkel” – mondta Orbán, mit tartott volna helyes sorrendnek. Most már szurkolni kell a nagyhatalmaknak, hogy az ő számításuk váljon be – mondta.

Olyan megállapodás azonban nem jöhet létre - folytatta -, amely alapján Törökországból százezerszám szállítanának be Európába újabb migránsokat, majd őket kötelező erővel szétosztanák az EU tagállamai között. "Volt ilyen gondolat, ezt a gondolatot meg kellett fékezni, ez szerintem lekerült a napirendről, de a kísérletek újra és újra fellobbannak. "Van itt valami, amit ön nem hisz el, és a rádióhallgatók sem. De rájöttem, hogy ez a megfejtés: korábban azt véltük, hogy van valami ravaszkodás abban, hogy a nyugat-európai vezetők támogatják a bevándorlást, azt állítva, hogy az hasznos lenne Európának. Azt gondoltuk, hogy ők is azt gondolják, amit mi, hogy ez veszéllyel jár, de valamilyen okból mást mondanak. De el kell hinnünk, hogy a nyugat-európai vezetők azért mondják azt, amit, mert azt is gondolják: hogy ez jobbá teszi Európát, a népvándorlás jó dolog. Szerintem ez őrült gondolat, de komolyan gondolják, ez a megfejtés.”

Orbán szerint bosszú a Magyarországgal szembeni civil kezdeményezés az EU-ban, mert sokaknak nem tetszik, hogy Közép-Európa bebizonyította, demokratikus módon meg lehet védeni a kontinenst, az európai állampolgárok akaratával összhangban” – mondta Orbán, kiemelve a V4-ek együttműködését. „Soros Györgyék, alapítványaik, az euróbürokraták és jó néhány vezető Európában, főként a balliberális világban, azt gondolják, hogy a nemzetek Európa rossz oldalához tartoznak. Szerintük, ha nem lennének nemzetek, akkor vidámabb lenne az élet. Szerintünk viszont Európa lényegét a nemzetek adják, amit mi erősíteni akarunk. A mi fejünkben az EU erre van, az övékében a gyengítésre. Ez a két gondolat feszül egymásnak.” Orbán arra is felhívta a figyelmet, hogy "nyílik az olló" az európai emberek és a vezetők akarata között, ami egy demokráciaprobléma. "Nem lehet szembemenni az emberekkel" - hangsúlyozta, a liberális helyett pedig egy "ismét demokratikus korszakot" sürgetett Európában.

Orbán kitért a Magyar Állandó Értekezlet tegnapi ülésén általa elmondottakra az oktatás jövőjét illetően. „Az első világháború után elveszítettük a területeinket, ahol a természeti erőforrásaink nagy része található, maradt, ami most van. Szerencsére a magyar agyas nép, csábítást érez a gondolkodásra. Ez nincs minden nemzet fiaiban így.” Ezért is híve a munkaalapú gazdaságnak, amelynek lényege, hogy a gazdasággal össze kell kapcsolni az oktatást és a tudományt. Orbán szerint azonban, ha a nemzetközi felmérésekben látható, hogy „a diákok teljesítménye romlik, akkor baj van.” A magyar gazdaság lehetőségeit aknázza alá, ha romlik az oktatás szintje, „mert buta, műveletlen emberekkel nem lehet sikeresen magyar gazdaságot működtetni. Életszerű, jó képzés kell, amely használható a gazdaságnak. Ez nincs rendben Magyarországon, nem rossz minden, de vannak aggasztó jelek, ez lesz a nagy kihívás a következő évtized számára.”

Valóra válhat egy régi álom

"A kormány célja, hogy a végrehajtó hatalom első számú vezetője a Sándor-palotában legyen, ahogy volt 1867 és 1945 között" – így tudatta a magyar néppel a csütörtöki Kormányinfón Lázár János kancelláriaminiszter, hogy a jövőben a mindenkori miniszterelnöknek kell az államfő helyére költözni a Sándor palotába. Lázár hozzátette, ez nem a 2018-ban kezdődő ciklusban történne meg. Mint a miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatott, a Karmelita kolostorba költözik a Miniszterelnökség, a mindenkori államfő székhelye pedig a Budavári Palotába kerül majd, ám mint mondta, „ez egy 20 éves terv, messze vagyunk még ettől”.

Így amennyiben Orbán Viktor huzamosabb ideig kormányon marad, valóra válhat régi álma, és a Sándor-palotába költözhet. Az első Orbán-kormány 1998–2002 között 2,2 milliárd forintot költött az épület felújítására, korszerűsítésére, berendezésére. A miniszterelnök szívügyének tekintette a projektet, az ő ízlése szerint rendezték be a termeket, választották ki a bútorokat. A terv az volt, hogy Orbán a 2002-es választások után beköltözik a Sándor-palotába, ám a Fidesz elvesztette a választásokat, az új kormányfő, Medgyessy Péter pedig nem volt hajlandó az Orbán ízlésére szabott épületbe hircolkodni, így azt a mindenkori államfő rendelkezésére bocsátotta. A Fidesz 2010-es választási győzelme után ismét előkerült a terv, a kormány programot indított a budai Várnegyed és a Budavári Palota újjáépítésére a 2014–2024 közötti időszakra. Ennek keretében március 15-ig a Várba, a Sándor-palota mellett található Karmelita kolostorba költözik - ezek szerint ideiglenesen - a miniszterelnök, a Miniszterelnökség – emellett a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának is lesz helye az épületben. A Várba költözik a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági minisztérium is.

Szerző

Tarlós visszaüzent Lázárnak

Publikálás dátuma
2015.12.05. 06:01
Még nem tudni, mi lesz a Bálna sorsa, eladják-e a Magyar Nemzeti Banknak FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Csekély az esélye annak, hogy az államhoz kerüljön a BKV, a miniszterelnöknek és a nemzetgazdasági miniszternek ugyanis pontosabbak az információi a fővárosról, mint Lázár Jánosnak. Ez a történet "nem racionális vitáról szól", aki pedig kitalálta, hogy a főpolgármestert ezzel lehet büntetni, az várhatóan nem kap meghívást a "Tudományos Akadémia rendes tagjai közé". Tarlós István lapunknak így reagált a kancelláriaminiszter kijelentésére, miszerint a kormány átvenné a BKV üzemeltetését.

Ha nem sikerül megállapodni a BKV hosszú távú finanszírozásáról, a főpolgármester átadná a BKV üzemeltetését az államnak és ezt a fideszes kerületi polgármesterek is támogatják. Annak viszont csekély az esélye, hogy a cég a kormányhoz kerüljön, a miniszterelnöknek, illetve a nemzetgazdasági miniszternek ugyanis pontosabbak az információi a fővárosról, mint a kancelláriaminiszternek. Tarlós István tegnap így reagált lapunknak Lázár János csütörtöki kijelentésére, miszerint a kormány készen áll a BKV átvételére.

A főpolgármester szerint, ha mindenki egyetért a Miniszterelnökség vezetőjének "korszakalkotó ígéretével", akkor "az egyetlen, gyakorlatilag megoldhatatlanná deformált problémájától szabadul meg" a főváros. Ez a történet egyébként "nem racionális vitáról szól", amit az is mutat, hogy korábban valakik azt javasolták, az agglomeráció települései járuljanak hozzá a fővárosi közlekedés költségeihez, pedig erre nem lehet őket kötelezni. A BKV átadásáról lehet beszélni, a Budapesti Közlekedési Központról (BKK) viszont nem - üzente Tarlós, aki hosszú távra szóló megoldás híján, "szívvel-lélekkel" támogatni fogja, hogy a közgyűlés adja át az államnak a közlekedési céget.

Azonban attól tart, hogy a kormány nem akar élni ezzel a lehetőséggel, "pedig gyorsan kiderülne, igazat mondtunk-e vagy sem". Lázár pedig lehetőséget kapna, hogy bemutassa, mit tud, ugyanannyi forrásból, és akkor majd Tarlós is elmondhatja, hogy "ne tartsa a markát, produkáljon valamit". Lázár nem tudja, mit vállal, a főpolgármester szubjektív érzése, hogy "a kancelláriaminiszter Hódmezővásárhelynek túl nagy, Budapestnek túl kicsi."

Tarlós szerint a BKV kapcsán gyakran felmerül, hogy ezzel a Fidesz őt akarja büntetni, amit " több mint idétlenségnek" tart. 2019-ben ugyanis már nem indul a városvezetői posztért, utódának és az újrázni akaró fideszes kerületi polgármestereknek viszont meg kell majd küzdeniük ezzel a helyzettel. Így az, aki ezt kitalálta várhatóan nem kap meghívást a"Tudományos Akadémia rendes tagjai közé".

A tegnapi Budapestinfón kiderült, hogy Lázár csütörtöki bejelentése után Tarlós telefonon beszélt Varga Mihállyal, aki "nehezen birkózott az események által kiváltott nyomással". A BKV esetleges átvételéről szóló hír meglepte a nemzetgazdasági minisztert. Azt, hogy még az idén lesz-e megállapodás a BKV hosszú távú finanszírozásáról, a főpolgármester nem tudja. Kérdésünkre arra emlékeztetett, hogy a kerületi polgármesterek korábban levélben tettek javaslatot a megoldásra, amit támogatott. A Miniszterelnökség vezetőjének küldött levélre nem kaptak választ.

Számtalan előkészített fejlesztési projektje van a fővárosnak - a főpolgármester így reagált "az egyik, rendkívüli munkabírásával és terhelhetőségével nevet szerzett politikus, a kancelláriaminiszter" azon kijelentésére, hogy Budapestnek csak egy projektje van, az M3-as metró. A fejlesztési projektek között említette az 1-es villamos meghosszabbítását az Etele térig, a midibusz-beszerzéseket, az Örs vezér téri P+R parkolót, a fürdőfejlesztéseket. Beszélt arról, hogy lezárult a tervpályázat a rakpartok átépítésére és három ütemben, még ebben a ciklusban megújul a pesti, illetve a budai, I. és II. kerületi partszakasz. A 2024-es olimpiai rendezésről azért nem akar népszavazást, mert az "politikai szekértáborok veszekedésének tárgyává teheti" a játékokat, ám ha valaki összegyűjti a szükséges számú aláírást, ő nem akadályozza a referendumot.

A Margitszigeten az idén megkezdték a kamerarendszer és segélyhívó oszlopok kiépítését, a futókör mentén eddig 36 kamerát és 6 segélyhívó oszlopot telepítettek. A belső területeken 51 kamera és 10 segélyhívó oszlopot telepítenek, az elhelyezésük két héten belül befejeződik. A Bálna - korábban CET - eladásával kapcsolatos hírekkel kapcsolatban Tarlós közölte: még nem tudják, hogy eladják-e az épületet.

Az MSZP rossz lépésnek tartaná a BKV államosítását. Horváth Csaba szocialista fővárosi képviselő szerint a főpolgármesternek nem a Városligetről, a Dagályról, a Bálnáról, illetve a BKV-ról kell lemondani, hanem a tisztségéről.

Szerző