Tarlóst mégis időben tájékoztatták?

Másfél éve tartanak az egyeztetések a fővárossal a helyi adók elosztásáról, a kormányfő pedig bármikor meghallgatja Tarlós Istvánt - közölte Lázár János a Kormányinfón. Ezzel szemben forrásaink szerint a főpolgármestert senki nem értesítette, hogy a kedden elfogadott salátatörvény módosítja a vonatkozó jogszabályt. A szokásos heti sajtótájékoztatón a kancelláriaminiszter fontosnak nevezte az orvosképzés fejlesztését, és azt sem tarja kizártnak, hogy egyes orvostudományi karok leváljanak az egyetemekről. Lázár bejelentette azt is, hogy az Altus EU-s megbízása miatt feljelentést tesz az OLAF-nál, mivel burkolt pártfinanszírozást sejt.

A kormány másfélévnyi egyeztetés után terjesztette elő a törvényjavaslatot, Tarlós István pedig mindig szívesen látott vendég a Házban, és Orbán Viktor is bármikor rendelkezésére áll - válaszolta a Népszava kérdésére Lázár János, hogy tájékoztatták-e a főpolgármestert arról, módosítják a helyi adókról szóló jogszabályt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem először fordult elő, hogy a kormány külön feladathoz köti az iparűzési adóból származó bevételek elköltését, "a '90-es években már volt ilyen". Hozzátette: az adóbevételek megoszlásában is a fővárosi önkormányzat felé billent a mérleg nyelve.

Ezzel szemben forrásaink szerint Tarlós nem tudott arról, hogy a hétfőn benyújtott és kedden el is fogadott salátatörvény részeként módosítják a helyi adókról szóló jogszabályt. Állítólag a Fidesz vasárnapi kongresszusán sem szóltak a főpolgármesternek arról, hogy a kerületek rovására ugyan másfél százalékkal többet kap jövőre Budapest az iparűzési adóból, de azt kötelezően a BKV-ra kell fordítania, így másra nagyon nem marad pénz.

A törvényt Tarlós még nem látta, ezekben a napokban Szentpéterváron tárgyal, így a végleges álláspontját csak a 21-i miniszterelnökkel folytatandó tárgyalás után alakítja ki. Lapunknak telefonon arról beszélt, ha igazak a módosításra vonatkozó hírek, a fővárosi tömegközlekedés helyzete még rosszabb lesz, mint amilyen ma. Jövőre ugyanis az ideinél 6 milliárd forinttal kevesebbet akar adni a kormány a BKV finanszírozására, a másfél százalékos többlet viszont csak 3 milliárdot jelent, így az államkasszából az ideihez képest is kevesebb jut majd a közösségi közlekedésre. Ez a főpolgármester számítása szerint mínusz 3 milliárd. Tarlós arra figyelmeztetett, miközben a látszat az, hogy adtak pénzt a BKV-nak, a valóság az, hogy elvettek tőle. Lázár ezt úgy kommentálta, hogy nem érti milyen 3 és 6 milliárdokról beszél a főpolgármester, hiszen Budapestnek százmilliárdos bevétele van az iparűzési adóból.

A BKV büdzséjéből évente évi 31 milliárd forint hiányzik, ennyit költ a főváros az agglomerációs közlekedésre, holott ez nem a feladata. Emellett a kedvezmények, egyebek mellett a kicsik és a 65 felettiek ingyen utazása, a diák és a nyugdíjas-bérletek miatt kieső összegeket sem kapja meg a BKV, Tarlós ezért kért már hónapokkal ezelőtt találkozót a miniszterelnöktől és fideszes kerületi polgármesterekkel közösen ezért írt levelet, amire máig nem érkezett válasz. A főpolgármester szerint a módosítás az agglomerációs tömegközlekedés megszüntetésével fenyeget. Ezzel kapcsolatban Lázár a Kormányinfón közölte, ha a főváros úgy látja, a kormány kész tárgyalni az agglomerációs közlekedés átvételéről.

Súlyos hatása lehet annak, ha az iparűzési adóból származó bevételt a szükséges mértékig a közösségi közlekedésre kell költeni. Ez akár azt is jelentheti, hogy a teljes összeget a BKV finanszírozására kell fordítani, akkor viszont másra nem marad pénz - fogalmazott lapunknak Tarlós. Beruházásokra sem - tette hozzá. Megismételte, maga 2019-ben nem indul újra a főpolgármesteri posztért, de a 17 fideszes kerületi polgármester nyilván a helyén maradna. A Rogán Antal, Varga Mihály páros által fogalmazott törvény viszont a kerületek vezetőit nagyon kellemetlen helyzetbe hozhatja.

Budapest különböző adókból naponta 15 milliárd forintot fizet be az ellenzék szerint az államkasszába. A szocialista Horváth Csaba ezért nevezi minden alkalommal megalázónak a BKV finanszírozása körüli huzakodást. Tarlós pedig rendre arra figyelmeztet, a közösségi közlekedés működtetése állami feladat, amit a főváros ugyan kötelezően átvett, de ehhez pénz is jár. Az idén 24 milliárd forintot kapott erre a célra Budapest, ez az összeg jövőre a tervek szerint már csak 18 milliárd, 2017-ben 15, 2018-ban pedig csak 12 milliárd forint lesz.

Menekültek

Az idén 391 ezer ember lépte át illegálisan a magyar határt - közölte a miniszter, aki szerint a szerb-magyar határzár is sikeres volt, a horvát-magyar határon pedig a kerítés felépítése után nem is próbálkoztak átjutni a migránsok. "Európát megosztják a migrációs válság kérdései, ebben a vitában Magyarország releváns megoldásokkal állt elő, ami komoly dolog" - mondta Lázár. A miniszter arról is tájékoztatott, hogy jelenleg két kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen migrációs témában. A kormány a december 24-i határidőig minden brüsszeli kérdésre válaszolni fog: Brüsszelben úgy látszik változóban vannak a szokások, de 25-én és 26-án nem szeretnénk Brüsszel rendelkezésére állni, a kollégáink szeretnének karácsonyozni - jegyezte meg gúnyosan Lázár, aki a határvédelemben létrejött V4-es együttműködést évtizedes diplomáciai sikernek nevezte. A közös uniós határvédelemmel kapcsolatban még nincs magyar álláspont, de a holnapi brüsszeli EU-csúcson napirenden lesz.

Orvosok

Lázár szerint nem versenyezhetünk a nyugat-európai orvosfizetésekkel: nem lehet a különbségeket egy tollvonással megszüntetni, de amióta a kormány elindította a rezidensprogramot, egyre kevesebb rezidens hagyja el az országot. Emellett 6000 háziorvos és 6000 házi gyermekorvos kapott most jelentős támogatást, ezt szeretnék kiterjeszteni a szakellátásban dolgozókra is. A miniszter úgy vélekedett, a magyar orvosok az Unió legjobban képzett szakemberei, ezért javaslatot tesz az orvosegyetemi képzés megerősítésére: "ha ennyire jó az orvosképzés mentsük meg" - hangoztatta, s azt sem tartotta kizártnak, hogy egyes egyetemek orvosi karai leváljanak az anyaintézményekről. "Mi egy klasszikus, régi orvosképzési iskolát képviselünk, ami óriási érték. Szövetséget kell kötni az orvosokkal, hogy ez megmaradjon" - vélekedett.

Altus-ügy

A miniszter súlyos törvénysértésnek és nyílt párttámogatásnak nevezte az Altus Zrt. újabb Uniós megbízását. Mivel az Európai Bizottság csak bejelentés után indít vizsgálatot, meg fogja tenni a feljelentését az Európai Csalásellenes Hivatalnál (OLAF). Lázár azt is kifejtette: nem azért vizsgálták a magyarországi közbeszerzéseket, mert gond lett volna, hanem mert az ellenzék feljelentette azokat. "A Fidesz nem jelentette fel az NFÜ-t, amikor Dobrev Klára vezette, nem feltételezték, hogy ott mindent elloptak, pedig lehet, így volt" - jegyezte meg a kancelláriaminiszter.