Előfizetés

Egészségügy: ki érti itt a terveket?

G.E.
Publikálás dátuma
2015.12.29. 06:01
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Senki nem tudja pontosan, mit takar az Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár által javasolt kancellária-rendszer kialakítása az egészségügyi ellátóknál, csak annyi biztos, hogy át kell alakítani a kórházi struktúrát. Nemcsak azért, mert az intézmények tartozása változtatások nélkül rohamtempóban termelődik újra, és a nyári 60 milliárdos infúzió ellenére megint közelít az 50 milliárdhoz, hanem azért is, mert szakértői vélemények szerint ma egyetlen hazai fekvőbeteg-ellátó sem tudja teljesíteni az egészségügyi szolgáltatók működésének feltételeit meghatározó minimumrendelet elvárásait.

A vidéki kórházak többsége az uniós fejlesztések után ma valamivel jobb állapotban van, mint a főváros lepusztult kórházai, de orvos és nővér ott még annyi sincs, mint Budapesten. Szakmai konferenciákon rendszeresen figyelmeztetnek rá, hogy van olyan intézmény, ahol a minimumrendeletben szereplő feltételek negyede is alig teljesül, pedig két éve egyszer már le kellett faragni az elvárásokból, mert olyan szintet ért el az egészségügyi dolgozók elvándorlása, hogy az ország szinte valamennyi kórházi osztályát be kellett volna zárni. A dolgozók beszámolói szerint a feltételek teljesítését ellenőrző tisztiorvosi vizsgálatok előtt ide-oda hurcolják az eszközöket, tüntetik el az elégtelen működés nyomait, de még így is sokszor félre kell nézniük az ellenőröknek, hogy tovább engedjék dolgozni a részlegeket.

Nem véletlen, hogy az új államtitkár eltörölné a működés feltételeit statikusan felsoroló minimumrendeletet és helyette licences rendszert vezetne be, amely rugalmasabban alkalmazkodna az adott osztály lehetőségeihez. Kérdés, hogy ha ezzel hivatalossá válnának az ellátás színvonalában meglévő különbségek, az milyen betegmozgásokat indítana el országon belül?

Hasonlóan keveset tudni a tervezett kancellária rendszerről is, amelyről szakmai körökben is csak sejtik, hogy a gazdasági, műszaki, adminisztratív feladatok térségi szintű központosítását jelentheti, bár tippelnek egyes diagnosztikai vagy patológiai szolgáltatások összevonására is. A legvalószínűbbnek most azt tartják, hogy a megyehatárokon átnyúló, 8-10 kórházból álló holdingok adják majd az új struktúra alapját, arról viszont egyelőre semmit nem lehet tudni, mikor mernek hozzányúlni az ellátások elszámolásának alapdíjaihoz, ami nélkül nincs megújulás. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapzártáig nem válaszolt az átalakítással kapcsolatos kérdéseinkre, az egyre nyíltabban lázadó fiatal orvosok viszont arra figyelmeztetnek: nemcsak béremelésre van szükség, hanem teljesen új szemléletű struktúrára is, mert a világ a járóbeteg ellátás fejlesztése mellett a kórházi gyógyítás csökkentése felé halad, miközben Magyarországon a kiskirályok érdekharca még mindig nem engedi kitörni ebből a körből az orvoslást. Az államtitkár egy évet adott magának az eredmények felmutatására. Két és fél hónap már eltelt belőle.

Lejárnak Bartók és Szerb Antal szerzői jogai

Január 1-jétől szabadon felhasználhatók Bartók Béla, Szerb Antal és Pietro Mascagni művei is, mivel lejár a szerző halálától számított 70 éves szerzői jogi védelem.

Bartók művei 2016. január 1-jétől ugyan szabadon felhasználhatóvá válnak, de a jelenlegi szabályozásoknak megfelelően még marad két jelentős megkötés: az egyik, hogy az európai uniós szabályok szerint a többszerzős darabok esetében a hetven éves védelmi időt az utoljára elhunyt szerző halálától kell számítani (Bartók esetében ilyen a három színpadi műve), a másik pedig, hogy az amerikai jogi szabályozás az európaitól eltérő, ezért Bartók késői, Amerikában komponált művei ott továbbra is védettek maradnak - közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. Január 1-jétől szabadon lehet felhasználni Johan Huizinga holland történész és indológus, Pietro Mascagni olasz zeneszerző és karmester, Szerb Antal író, irodalomtörténész, valamint Fényes Adolf, festőművész műveit is.

A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy a fizikai tulajdontól eltérően csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotóművészeti vagy éppen képzőművészeti alkotásokat.

A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára valódi hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Egy friss tanulmány szerint ugyanakkor Európában minden 10 jogdíjkifizetésben részesülő személyből kilenc élő szerző, és csak egy örökös. Ennél is jóval kisebb azon művek aránya, amelyek még a szerző halála után 70 évvel is rendszeresen elhangoznak, kereskedelmi forgalomba kerülnek. Ezek a művek valóban a közös kultúrkincs részét képezik, és ezt a jogi szabályozás is elismeri a szerzői jogi védelem megszűntével.

A védelmi idő lejártának sajátos, kettős hatása van. A pozitív oldala, hogy a művek felhasználói könnyebben tudják kiadni, előadni a műveket, ugyanakkor a szerzői jog kizárólagosságának elveszésével a vállalkozók kevésbé ösztönzöttek a kiadásra, hiszen előfordulhat, hogy azonos című, gyengébb minőségű, de olcsóbb kiadványokkal kell majd versenyezniük. Bartók egy igazi klasszikus, ezért az ő esetében a jövőre induló, kiemelt minőségű magyar-német kottaösszkiadás-sorozat kivételt jelent. De az olcsóbb, egyszerűbb kivitelű kiadványokkal érdemes lesz vigyázni - idézi a közlemény Tóth Péter Benjamint, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatóját.

Egy hónappal tovább lesz nyitva a Csontváry-kiállítás

A nagy érdeklődés miatt egy hónappal meghosszabbították a Csontváry Kosztka Tivadar életművének nagy részét bemutató fővárosi kiállítás nyitva tartását. A tárlat így 2016. január 31-ig lesz látható a budai Várban.

A tárlat tematikus egységei figyelemmel kísérik többek között Csontváry utazásait is, kalandozásai követéséhez térkép installáció is készült. A patikussegédből lett festőzseni különösen vonzódott a mediterrán és közel-keleti tájakhoz, a Szentföldön végzett alkotómunka hangsúlyos szerepet tölt be az életművet bemutató tárlaton. Más művek mellett többek között olyan klasszikusok is láthatók a tárlaton, mint A taorminai görög színház romjai, a libanoni Baalbek városának romjait megörökítő alkotás, vagy a mindenki által ismert a Magányos cédrus című 1907-ből származó olajfestménye. A két emeletnyi termekben továbbá egyéb tájképek, valamint ember- és állatábrázolások, egy önarckép is helyet kapott. A festmények mellett a Münchenben készített korai szénrajzok, illetve a közel tizenöt évvel későbbről származó ceruzagrafikák is megtekinthetőek. A kiállított művek többsége a pécsi Janus Pannonius Múzeumból érkezett, de számtalan alkotást kölcsönöztek a Magyar Nemzeti Galériából és miskolci kiállítóterekből is. A Csontváry-tárlatot Mispál Attila rendezte kisfilmrészletek kísérik, amelyek Varga József színművész, a Nemzeti Színház társulati tagja főszereplésével készültek.