Szabadon folyó hazugságáradat

Publikálás dátuma
2016.01.04 06:50
A forró éjszaka után a szerető segít az igazgatónak gyakorolni az álságos ünnepi beszédet FOTÓK: NAGY DÁNIEL
Fotó: /
Egy nadrágon is múlhat a főnök hatalma, egy banánhéjon is elcsúszhat a megdönthetetlennek hitt hatalom. Erről regél Dunai Ferenc A nadrág című vígjátéka, ami még ma is élénk röhögést vált ki a Karinthy Színházban. Pedig 1962-ben mutatták be a Vígszínházban, akkor erősen harcolni kellett érte, hogy műsorra tűzhessék, és aztán idő előtt le kellett venni a repertoárról.

A hatvanas évek elején Aczél György - a kultúra akkori főkorifeusa - A nadrág végének megváltoztatására akarta késztetni a Vígszínházat. A szerző azonban megmakacsolta magát. Ő sem úszta meg a raportot. És bár nagy siker volt a vígjáték Feleki Kamill és Ruttkai Éva főszereplésével, Horvai István rendezésében, az 50-ik előadás előtt le kellett venni a repertoárról. Dunai következő darabját már nem engedték bemutatni, forgatókönyvéből nem készülhetett film. Megunva a packázást, a lehetetlenné tevést, a szerző disszidált.

Az ember azt gondolná, hogy egy úgynevezett szocialista vígjáték, ami az akkori rendszer visszásságait nevetteti ki, ma már tökéletesen idejétmúlt, hatástalan. Eléggé rémes, hogy nem így van. A basáskodó funkcionáriusról, a kiskirálykodó, vagy éppen nagykirálykodó senkikről szóló história igencsak aktuális ma is. Bizonyos dolgok archaikusan bájossá váltak, de a lényeg sajnos változatlan.

A műszaki rajzoló és az SZB-titkár (Dányi Krisztián, Martos Róbert)

A műszaki rajzoló és az SZB-titkár (Dányi Krisztián, Martos Róbert)

Jókora vállalat házas igazgatójáról, bizonyos Radó elvtársról regél a történet, aki hetente a csinos beosztottjánál tölti az éjszakát. Ő viszont kevesli a törődést, az együttléteket. A forró éjszaka után reggel ezt szóvá is teszi, de csukott fülekre talál, és ezért bosszúból, kicsit froclizósan ingerkedve, kimossa a férfi nadrágját. Amit a főnök-szerető kétségbeesetten próbál a gáz fölött megszárítani, de véletlenül megégeti a becses ruhadarabot. És így nem tud elmenni fennkölten hazug ünnepi beszédet tartani, pedig nagyon várják, hogy ecsetelje a nem létező pozitívumokat. Már gyakorolta is ezt az álságos beszédet, még az ágyban is, az egész karrierje múlhat azon, ha nem jelenik meg a fontos alkalomkor. Na, ebből aztán lesz haddelhadd!

Rohangászás, félreértések kavalkádja, véletlenül kikotyogott dolgok garmadája, orbitális hazugságok lelepleződése. Az első részben azért elég sokáig úgy érzem, hogy ennek se füle se farka, ez egy sima hálószoba komédia, aminél bőven van jobb, mi a fenének kellett ezt a marhaságot elővenni?!

A közönség gyakran nevet, amikor én nem, pedig ez fordítva inkább elő szokott fordulni, de most szerintem egy ideig megfáradt poénok sorjáznak. Aztán viszont kezd összeállni a kép. Karinthy Márton mind ritkábban vesz elő valamit ok nélkül. Pontosan kitapasztalta a publikuma ízlését. Nem akar becsapni senkit. Nyújtja, amit elvárnak tőle. Régi könnyedségekbe belelát fontos dolgokat, mint például a Nyitott ablak, A bolond lány,vagy akár még a Klotild néni esetében is. Nem megy fájdalmasan mélyre, alapvetően szórakoztat, de nem üresen, nem ízléstelenül, eltalálja a darab stílusát, felfedezi aktualitásait, megfelelő színészeket talál a szerepekre.

Ez történt most is. Kerekes József olyan alkalmatlan frátert játszik, aki az adott körülmények között nagyon is alkalmas. Pont rá van szükség. Olyan fickóra, aki vakon dicsőíti a rendszert, és kapásból elfojt minden ellenállást, ezért cserébe jól él. Ahogyan gyakorolja a szeretőjénél frázisokkal teli, gusztustalanul vonalas beszédét, nyilvánvaló, hogy maga sem hisz belőle sokat, csak rutinosan szajkózza, amit elvárnak tőle. Hogy ez azért kínos, az meg sem fordul a fejében, hiszen evidensen így tesz valamennyi sorstársa, ahogy ez sok tekintetben ma sincs másként. Gubík Ági Bertaként pedig eljátszik egy olyan jó nőt, akinek valószínűleg esze ágában sem lenne ezzel a pasassal bármit is kezdeni, ha nem tartozna az elitbe. Ha nem remélne tőle előmenetelt, jó életet, ezért is perpatvarozik vele annyit ezen a bizonyos reggelen is. Akaratosan követeli a magáét.

Nem lenne bohózat a bohózat, ha nem lenne benne szekrénybe bújás, félreérthető, vagy nagyon is egyértelmű helyzetben fürdőszobába zárkózás, és nem jelenne meg a gyanakodó feleség, Balázs Andrea játssza kellőképpen magából kikelve, hatalmas perpatvart csinálva. Betoppan egy kis lelkes műszaki rajzoló is, Dányi Krisztián megszemélyesítésében, aki Bertáért rajong, de a nő rá sem hederít, viszont leütik, lehúzzák róla a nadrágot, ami azonban cudarul szűk és rövid. Szóval áll a bál. Végül betoppan még az SZB-titkár is, aki már a rendőrséggel keresteti az igazgató elvtársat. Amikor rájön a tényállásra, nagy, nyilvános leleplezéssel fenyegetőzik. Marton Róbert alakításában úgy érzi, hogy most igazán nyeregbe került, és kiüti a pozíciójából azt, aki a fejére nőtt. Radó azonban miután megretten, hamar leszereli.

Érezhetően szinte mindenki múltjából vannak bármikor előhúzható kompromittáló információi. Megzsarolja, és ez rögtön hat. A feleség pedig beállít egy nadrággal. A Vertig Tímea által alakított, leskelődő, besúgó típusú szomszédasszonyt is sikerül leszerelni. Lehet rohanni, hogy még megtartható legyen az ünnepi beszéd, hogy visszaállhasson a kissé megingott, amúgy tarthatatlan, de nagyon is tartósított, elviselhetetlen világrend, és újra magabiztosan áradhasson a hazugság. Aki fent van, az fent maradjon, aki lent, az lent. Ismét szinte rendíthetetlenül működjön az a rendszer, aminek már régen nem lenne szabad működnie.

Karinthy nem csinál harcias színházat. Leginkább telivéren szórakoztat. Ha valaki a leírtakba nem gondol bele, akkor csak önfeledten nevet. De a darab, és a rendező lehetőséget kínál arra, hogy belegondoljunk. Csak nem tukmálja a közlendőjét, nem dugja erőszakosan a néző orra alá. A maga csendesen diszkrét, könnyed módján, azért elmondja a világról a véleményét. És közben hathatósan rehabilitálja a többször betiltott, a premier alkalmából itthon járt, már 94 esztendős Dunai Ferencet.

2016.01.04 06:50

Tiszteletet és megértést kér a csípőből csepült kütyügeneráció

Publikálás dátuma
2018.11.12 12:01
A Z generációs előadás szülőknek, nagyszülőknek és kortársaknak is szól
Fotó: /
A sokat kritizált fiatalok mesélnek a velük kapcsolatos előítéletek megéléséről a Müpa színpadán.
„A fiatalok a szerelmet is lelazsálják”- hangzott el nemrég egy rádióműsorban. Miközben ilyen és hasonló kritikákkal gyakran találkozni, az érintett, azaz a Z generáció véleménye még alig kap nyilvánosságot. A kidsnews.hu ifjúsági hírportál csapata most a TEDx Danubia segítségével hallathatja a hangját. - Nem olvasunk, telefonfüggők vagyunk, nincsenek offline kapcsolataink, nem érdekel minket a világ - halljuk a felnőttektől – kezdi a hattagú csapat, amikor a fél év alatt létrehozott produkciójukról beszélnek. - Elmondjuk, hogy mi hogy látjuk azokat a dolgokat, amelyekkel vádolnak minket. Nem csak összehasonlítunk, hanem megpróbáljuk bebizonyítani, hogy ezek nem feltétlen negatív dolgok, és amit mi csinálunk, az akár működhet is. Kicsit a felnőttek orrára kötjük, hogy mi tőlünk tanulunk, ha az ő kezükben telefon van, nem várhatják el, hogy a miénkben ne legyen, és ha ők káromkodnak, ne zavarja őket a mi csúnya beszédünk. És ha azt szeretnéd, hogy a gyerek olvasson, akkor te is olvass neki, a Kőszívű ember fiai helyett pedig lehet, hogy Harry Potterrel kellene kezdeni inkább - folytatják. Az 1996 után született nemzedékkel kapcsolatos sztereotípiákról készíti TEDx előadását az öt, 13-19 év közötti fiatal újságíró: Borsodi Eszter, Juhász Gréta, Papp Júlia, Orbok Réka és Solymosi Máté. Hatodikként a szerkesztőség alapító-vezetője, Braczkó Szilvia csatlakozik hozzájuk. Felosztották az előítéleteket egymás között, mindenkinek van egy egy-másfél perces része, egy grafikon és egy hangszóróból elhangzott idézet egészíti majd ki az előadást. A TEDx műfaja ugyan nem minden felnőtt előtt ismert, de azért sokan tudhatják, miről van szó. - Vecsei Miklós Valóságelmélet című, YouTube-on látható TEDx produkcióját rengetegen megosztották a szüleink ismerősei közül, főleg az X-esek (az 1960-as - 70-es években születettek) – reagálnak. - Ha csak egy ember gondolkodik ezután másképp, ha legalább máshogy nézne ránk egyetlen ember, az már eredmény lenne. A saját generációnkat pedig erősíteni és biztatni szeretnénk, bátorságot adhatunk nekik ahhoz, hogy vállaljanak konfliktust akár a szüleikkel is – fogalmazzák meg a világmegváltó célt. A kérdésre, hogy ők vajon végighallgatják-e a szüleiket, és adnak-e negyedórát nekik, az időt, az együttműködést és a kölcsönös tiszteletet említik öntudatosan. - Kritikája válogatja. Ha valaki odaülne mellém és azt mondaná, hogy szeretném, hogy végighallgass, akkor nyilván, de amikor egy anya negyedórán keresztül papol, akkor biztosan nem. Nagyon sokszor nincs indok a kioktatáshoz, „csak azért, mert azt mondtam!” - halljuk. Ha megkapnánk azt a tiszteletet, hogy meghallgatnak minket, akkor inkább hatnának ránk – válaszolják.  - Az a titka, hogyha te nyitott vagy, akkor megértenek – ad segítséget Braczkó Szilvia, aki nem mellesleg maga is szülő, és a harminc tizenévessel együtt dolgozó felnőtt tapasztalatait jeleníti meg az előadásban. - Az a tizenöt perc alapvetően arról szól majd, hogy hogyan lehet együttműködő kapcsolatot fenntartani ezzel a generációval – fejezi be.

Gyerekek irányítanak

Figyeljünk a gyerekekre! Hallgassuk meg a véleményüket, adjunk nekik elég információt a világról, vonjuk be őket az életüket érintő döntésekbe! Ezek a fő üzenetei az UNICEF nemzetközi kampányának, amelyben Magyarország tavaly vett részt először. November 20-án, a Gyermekek Világnapján, az ENSZ gyermekjogi egyezménye elfogadásának évfordulóján évről évre a gyerekek veszik át egy napra az irányítást, és az élet majdnem minden területén hallatják a hangjukat. Ezen a napon a Népszava 11. oldalán is gyerekek írásai, gyerekek szerkesztésében jelennek majd meg.  

Negyedóra tudomány

A nyolcvanas évek közepén Amerikában indult TED egy nonprofit szervezet és különleges konferenciasorozat, amely elkötelezett a „Terjesztésre érdemes gondolatok” eszméje mellett. Konferenciáin 18 perces vagy rövidebb, gondolatébresztő és szórakoztató előadások zajlanak. A jellemzően tudományos témájú, globális társadalmi problémákról szóló prezentációk angol nyelvűek, de számos önkéntes munkájának köszönhetően nagyon sok közülük magyar felirattal is elérhető. A TEDx az Egyesült Államokon kívüli, a független licensz-szel rendelkező TED szellemiségű rendezvényeket rendezvényeket jelöli. 

2018.11.12 12:01
Frissítve: 2018.11.12 12:19

DECODE – kiállítás arról, mégis mi lehet egy költő, kőfaragó vagy festő fejében

Publikálás dátuma
2018.11.12 10:15

Fotó: / ILLÉS ANNA
Építészek és képzőművészek mesélnek az alkotói munka mögött meghúzódó élményekről és gondolatokról
Mire gondolhatott a költő? – tesszük fel gyakran a kérdést egy-egy műalkotás előtt állva, s próbáljuk megfejteni a különös színek, s ismeretlen formák lebilincselő játékának mibenlétét, az ötlet alapját. Máskor eszünkbe sem jut, hogy rákérdezzünk a látottakra, pusztán magával ragad a mű ereje, és átadjuk magunkat a látványnak. Vélhetőleg e kettősség mentén valósul meg az alkotói folyamat is: míg egyeseknél ösztönös működésmódról, addig másoknál tudatos koncepcióról, átgondolt felépítésről lehet szó. A DECODE – The Space for ARTHITECTURE című kezdeményezés ez utóbbit kívánja megragadni. A projektet létrehozó BORD Építész Stúdió elképzelése szerint az átütő hatást kiváltó épületek, szobrok vagy más művészeti alkotások mögött mindig komoly koncepció áll, amely kötődhet akár hangulatokhoz, történetekhez, emlékekhez. Ennek megjelenítésére pályázatot írtak ki építészet, valamint vizuális és alkalmazott művészet témában, amelyre a beérkezett harmincöt videómunkából hat látható a Faur Zsófi Galéria terében. Míg az építészek korábban már megvalósult alkotással vagy tervvel pályázhattak, addig a művészeknek a BORD Stúdió három megadott projektjére kellett reagálniuk. A DECODE elnevezés főként a megfejtésre, s a körülöttünk lévő tárgyak mögött rejlő elképzelésekre, gondolatokra való rátalálásra utal. S bár a kiállított videók a művek hátterében meghúzódó történetekről mesélnek, magukban hordoznak valamit alkotóik látásmódjából is. Az építészet kategóriában díjazott nagyváradi Körös partján megalkotott vízi piac, a százéves Győri Kex-gyár romjain épülő közösségi hálózatok vagy a kolumbiai Bogota szegénynegyedében kialakított torony mind-mind az elképzelések határtalanságáról, a gondolati szabadságról árulkodnak. Nincs ez másként a vizuális és alkalmazott művészet kategória kiemelt munkáival sem, amelyek fotográfiai eljárásokkal való színes kísérletezésről, az identitás építéséről és lebontásáról, valamint az újrahasznosítás és a szobrászat kapcsolódási pontjairól adnak látképet egyedi megvilágításban. A kiállítás számos olyan dolgot tár a kíváncsi néző elé, amely tulajdonképpen ott van a szeme előtt: az újrahasznosítás, a közösségi hálózatok felfedezése, az összefogás ereje, vagy épp önmagunk megkérdőjelezése mindennapjaink részét képezik. Olyannyira, hogy a művészeti élet képviselői sem mennek el mellettük szó nélkül. Érdemes azonban olykor elmenni a falig, s mögé nézni, vagy épp lebontani azt, hogy az egyértelmű is láthatóvá váljon – üzenik az egyes pályamunkák. Ezzel a dekódolás új jelentését is kínálva, s fellebbentve a fátylat a költő gondolatairól.
2018.11.12 10:15
Frissítve: 2018.11.12 10:26