Túléléséért küzd Ciprasz kormánya

Publikálás dátuma
2016.01.08. 06:33
A 2015-ben két választást nyerő Ciprasz alól kezd kicsúszni a talaj FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI
Nehéz lesz túlélnie a 2016-os évet Alekszisz Ciprasz kormányának. A görög kabinetnek ugyanis egy sor népszerűtlen intézkedést kell elfogadnia, miközben már csak 153 mandátuma van a 300 tagú törvényhozásban. Athén mintha nem tudna kikecmeregni a belpolitikai káoszból.

A menekültválság 2015-ös kitörése előtt az Európai Unió számára a görög ügyek jelentették a legnagyobb fejtörést. Sokáig nem tudtak szót érteni a 2015 januárjában megválasztott, Alekszisz Ciprasz által irányított kormánnyal, kivált annak pénzügyminiszterével, Janisz Varufakisszal. A kabinet csak akkor volt hajlandó beadni a derekát, s elfogadni az euróövezet pénzügyminisztereinek kemény feltételeit, amikor már csak két alternatíva maradt: a megegyezés, ezzel együtt az újabb hitelcsomag és az ezzel járó megszorítások elfogadása, vagy a csőd, s az euróövezetből való kilépés, ami a lakosság még nagyobb elszegényedéséhez vezetett volna.

Görögországban szeptemberben új választást rendeztek. Bár az időközben kezesbáránnyá vált Alekszisz Ciprasz alakíthatott ismét kormányt, az új kabinet összetételét nagy csalódással fogadták az Európai Unióban, mert a Sziriza ismét a populista független görögökkel lépett koalícióra, s a két párt mindössze 154 mandátummal rendelkezett a 300 tagú törvényhozásban. Mivel az új parlamentnek egy sor megszorítást kell elfogadnia ahhoz, hogy Athén megkapja teljes egészében a neki megszavazott 85 milliárd eurós hitelt, amely nemcsak a költségvetés, hanem a bankrendszer stabilitását is szolgálja, ezért már akkor sokan figyelmeztettek arra: ez a csekély többség újabb belpolitikai káoszt idézhet elő. Hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban: azóta egy kényes szavazás után máris egy fővel csökkent a kormánytöbbség, amely már csak kettővel több a minimálisnál. S mivel a megszorításoknak még nincs vége, ezért nem nehéz megjósolni: folytatódik a belpolitikai instabilitás időszaka.

Túlzott derűlátásra a görög gazdaság állapota most sem ad okot. A gazdaságra rendkívül súlyos hatást gyakorolt a bankok bezárása, illetve az, hogy a lakosság csak egy bizonyos összeget vehetett fel bankkártyával. Ennek következményeit még most is érzik, hiszen a tőkekorlátozások több tized százalékkal vetették vissza a gazdasági teljesítményt. A görög statisztikai hivatal november végén nyilvánosságra hozott becslése szerint a GDP a júliustól szeptember végéig tartó három hónapban 0,9 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, éves összehasonlításban pedig 1,1 százalékkal esett vissza. Az első becslésben még 0,5 százalékos havi, illetve 0,4 százalékos éves zsugorodás szerepelt. A tőkeberuházások 7,0 százalékkal, az export pedig 7,1 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest. A fogyasztás 1,0 százalékkal mérséklődött.

A görög kormány abból indul ki, hogy 2016-ban 0,6 százalékkal csökken a GDP. Egyelőre azonban a 2015-ös adatok sem ismertek, hiszen az utolsó negyedéves előrejelzést csak később teszik közzé. A becslések között azonban igen nagyok az eltérések. Miközben a kormány stagnálásból, a görög statisztikai hivatal 0,7 százalékos csökkenésből indul ki az elmúlt évre, az Európai Bizottság, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nem ennyire optimista, hiszen ennek több mint a dupláját, 1,4 százalékos visszaesést valószínűsít, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) pedig 1,5 százalékos mínuszt jövendöl.

Ami az adósság mértékét illeti, e téren sincs túl sok ok derűlátásra. Miközben még a korábbi előrejelzések arról szóltak, hogy a 2015-ben 170 százalékos GDP arányos hiány 2016-ban 159 százalékra emelkedik, a viharos múlt esztendő teljesen átírta ezeket a számokat. A hiány most már eléri a rekord mértékű 195 százalékot, s csökkenésre még 2017-ben sem számítanak, sőt azt sem zárják ki, hogy elérheti 199,7 százalékot (ezt sok szakértő finanszírozhatatlannak tartja). Ezek az adatok ráadásul csak arra az esetre vonatkoznak, ha Ciprasz második kormánya tartja magát vállalásaihoz. Ha nem, még ennél is drámaibb kilátások várnak az országra.

„Bár sokan azt gondolták, hogy a helyzet már nem lehet rosszabb, kiderült, hogy igenis lehet – mondta Tula Tanopulosz, a Hitelfelvevők és Fogyasztók Uniójának igazgatója a Guardiannek. "Pszichés szempontból különösen rossz helyzetben vannak az emberek. Attól félnek, a következő lépés az lesz, hogy a bankok elveszik otthonaikat. Bár a kormány azt állítja, minden a legnagyobb rendben lesz, ezt senki sem hiszi el” – tette hozzá.

Alekszisz Ciprasz kormányfő remek rétor, már két választás előtt is elhitette az emberekkel azt, hogy ő a gazdaság rendbetételének kulcsa. A gyakorlat azonban nem feltétlenül igazolta ezt az állítását. 2016-ra azt ígérte, hogy ez az év a gazdasági elrugaszkodás, a válsággal való végső szakítás, az újjászületés esztendeje lesz, ám mint a fent idézett számok is mutatják, erre vajmi kevés az esély. Sőt, a realitás inkább az, hogy az ország történetének legnehezebb telét kell túlélnie.

A mézesheteknek vége, már a görögök sem bíznak miniszterelnökük ígéreteiben. Egy a minap megjelent felmérés szerint 55 százalékuk tekint borúlátóan a jövőbe. A megkérdezettek 61 százaléka pedig úgy véli, hogy továbbra sem került le a napirendről a Grexit, Görögország kiesése, ha úgy tetszik, kizárása az euróövezetből. A megtakarítások például 25 százalékkal csökkentek. A hangulatot az sem javítja, hogy legalább a munkanélküliségről szóló adatok nem annyira siralmasak, mint korábban. 2015 harmadik negyedévében az állástalanok aránya 24,6 százalékos volt a görög statisztikai hivatal szerint. 73,7 százalékuk azonban már több mint egy éve nem talált magának munkát. A legmagasabb munkanélküliséget 2014 első negyedévében mérték, amikor ez az adat elérte a 27,8 százalékot.

A kormányra igen kemény intézkedések gyakorlatba ültetése vár a hitel további részleteinek folyósítása fejében. Véghez kell vinnie a nyugdíjreformot, magasabb adót kell kivetnie a gazdákra és fel kell gyorsítania a privatizációt, ami további elbocsátásokat vetíthet előre.

Ciprasz kormánya hivatalosan még nem tette közzé a nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó elképzeléseit, de hétfőn egyebek mellett annyi kiszivárgott, hogy emelni kívánja a nyugdíj-hozzájárulások összegét, az alkalmazottak számára egy százalékkal, a munkások esetében pedig az emelés fél százalékos lesz. A kabinet emellett csökkentené mindazok öregségi járulékát, akik 2016-tól mennek nyugdíjba. Szakértők szerint a magasabb nyugdíjat keresők járulékuk mintegy 30 százalékról lesznek kénytelenek lemondani. Átlagban 15 százalékos lehet a csökkenés mértéke. Azokat tehát, akik már korábban mentek nyugdíjba, ezek az intézkedéseket nem érintik ugyan, de 2018-ban ismét felülvizsgálják a helyzetet. A kabinet azt is tervezi, hogy egybeolvasztja az összes nyugdíjalapot. Az ellenzék egyöntetűen jelezte, nem támogatja a kormány előterjesztését. Hogy a hitelezők mit szólnak majd mindehhez, az a következő hetek folyamán derül majd ki. Szakértők azonban úgy látják, hogy nagyobb mértékű nyugdíjcsökkentést szorgalmaznak majd. Képviselőik január közepén térnek vissza Athénba.

A legújabb megszorítások hatásai már most érzékelhetőek a görög társadalomban. Minden korábbinál nagyobb mértékű a szegények és a gazdagok közötti különbség. A szakszervezetek további tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba, a gazdák pedig tüntetni akarnak. Az is reális veszély, hogy a bankok elveszik azok lakását, akik nem tudják fizetni a törlesztő részletet, mert a görög bankrendszer talpra állításának ez is feltétele lehet.

Nehéz elképzelni ebben a helyzetben a jelenleg is gyenge lábakon álló kormány túlélését. A Sziriza már csak 18 százalékon áll a legutóbbi felmérések szerint, így ugyanarra a sorsra juthat, mint a korábban meghatározónak számító párt, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK), amelynek népszerűségi mutatója a gazdasági-pénzügyi válság során töredékére zsugorodott.

2016 a választások éve lesz

Publikálás dátuma
2016.01.08. 06:31
2016 egyik nagy kérdése, ki követi Obamát a Fehér Házban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHIP SOMODEVILLA
Fontos választási év lesz a 2016-os a világpolitikában. Az esztendő összes eseménye közül messze kiemelkedik a novemberben esedékes amerikai elnökválasztás, amelyen már nem indulhat újra Barack Obama. Parlamenti választást rendeznek két szomszédos országban is: márciusban Szlovákiában, novemberben pedig Romániában járulhatnak az urnákhoz.

Portugáliában elnökválasztással kezdődik a politikai év: január 24-én választhatják meg az ország új államfőjét, a hivatalban lévő Aníbal Cavaco Silva utódját. Várhatóan egyik jelölt sem szerzi meg a megválasztáshoz szükséges ötven százalék plusz egy voksot, így február 14-én második fordulót rendeznek. Eddig tíz jelöltet jegyeztek be, többségük független. A szocialisták színeiben a párt korábbi parlamenti képviselője, Henrique Neto indul, ugyanakkor rajthoz áll Maria de Belém, aki szocialista pártelnök volt 2011-2014 között. A jobboldali szociáldemokratákat Marcelo Rebelo de Sousa korábbi pártelnök képviseli.

Irán szempontjából több tekintetben is fontos év lesz az idei, hiszen a tavalyi nukleáris megállapodásnak köszönhetően, amelyben a perzsa állam garantálta, hogy atomprogramja békés célokat szolgál, fokozatosan feloldják az országgal szembeni büntetőintézkedéseket. Februárban parlamenti választást rendeznek: a 290 tagú törvényhozás 285 tagját választják meg közvetlenül.

Fico hatalmon marad

Szlovákiában a választók március 5-én járulhatnak az urnákhoz. Bár jó egy éve még látszott esély arra, hogy az ellenzéknek sikerül megdöntenie a Smer kormányzását a következő választáson, ez a remény mostanra rendkívül halovánnyá vált. A Smer népszerűsége azóta emelkedett, s a márciusi választás favoritja lett. Az sem kizárt, hogy 2012 után ismételten egyedül is képes lesz kormányt alakítani, ha hinni lehet a felméréseknek. A menekültválságban rejlő lehetőségeket Fico populista politikushoz „méltó” módon aknázta ki. Felmérések szerint valószínűsíthető a Bugár Béla által fémjelzett Híd újbóli bekerülése a pozsonyi parlamentbe, a Magyar Közösség Pártja (MKP) ezzel szemben ismételten kívül rekedhet. Több éves kimaradás után visszakerülhet a Nemzeti Tanácsba a szélsőségesen nacionalista, magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt (SNS).

Megoldás a balkáni válságra?

Április 24-én rendezik az előrehozott macedón parlamenti választást. Múlt év júliusában zárult le egy hónapokig tartó, rendkívül súlyos belpolitikai válság. A megállapodás az Európai Unió közvetítésével jött létre a két nagy párt, a Nikola Gruevszki miniszterelnök által fémjelzett, jobboldali VMRO-DPMNE és a baloldali szocialisták között. A válság mögött az áll, hogy a kormány mindenre ráteszi a kezét. Gruevszki 2006 augusztusa óta folyamatosan irányítja az országot. Sokan despotizmussal vádolják, s azzal, csak azért írt ki 2011-re előrehozott választást, hogy még tovább stabilizálja hatalmát. Ugyanakkor már a 2008-as választás után is hallani lehetett olyan hangokat, amelyek szerint szabálytalanságok sora történt. Februárban aztán Zoran Zaev, a Macedóniai Szociáldemokrata Unió (SDSM) elnöke azzal vádolta meg Gruevszkit, hogy újságírók, papok, ellenzéki politikusok lehallgatását rendelte el. Közölte, a miniszterelnök és a hírszerzés vezetője, Szaso Mijalkov irányították az aknamunkát (utóbbi időközben lemondott). Az ellenzéki vezető szerint „legalább” négy éven keresztül összesen 20 ezer embert hallgattak le. Mint mondta, ilyen kiterjedt lehallgatást csak a hivatalos hírszerzés szervezhet meg. Kis híján polgárháborús helyzet alakult ki, amit végül az EU-nak sikerült elsimítania.

Szintén áprilisban választják meg az új osztrák elnököt. Heinz Fischer mandátuma 2016. július 8-án jár le. S ugyanebben a hónapban választhatják meg Írországban az új törvényhozás összetételét.

Ezután nyugalmasabb időszak következik a világpolitikában, néhány afrikai országban rendeznek parlamenti, júniusban pedig Izlandon elnökválasztást. Szeptember 18-án aztán Oroszországban megválasztják az új parlamentet. Előre borítékolható, hogy az Egységes Oroszország ismét fölényesen nyer majd. Igaz, az országban másodlagos a parlament szerepe, a döntő szó Vlagyimir Putyin elnöké.

Októberben Grúziában és Montenegróban rendeznek parlamenti választást. Utóbbi országban 2015 utolsó hónapjaiban többször tüntettek Milo Djukanovic pártja ellen, valószínűtlen azonban, hogy Podgoricában kormányváltás történjen.

Kiderül az amerikai elnök személye

Az év kétségkívül legjelentősebb eseménye az amerikai elnökválasztás lesz. November második keddjén, 8-án döntenek az amerikaiak a következő elnök személyéről. Az idei voksolás nyitott, hisz két hivatali idő leteltével, az alkotmány előírásainak megfelelően leköszön az első afrikai-amerikai elnök, a demokrata Barack Obama. A választók előtt álló nagy kérdés így az, hogy a folytonosság mellett döntenek-e, tehát egy harmadik periódusra is demokrata politikusra bízzák-e a kormányzást, avagy váltást akarnak, s inkább republikánus elnököt küldenek a Fehér Házba.

Ritkán fordul elő, hogy két terminus után harmadszorra is ugyanaz a párt adhatja az elnököt, nyolc év után a közvélemény többnyire a változásban látja a helyzet javulásának garanciáját. Legutóbb Ronald Reagan alelnöke, George H. W. Bush kapta meg a folytatás lehetőségét, de ő maga csupán egy terminust szolgálhatott le. A demokrata Bill Clinton nyolc éve után, 2000-ben, ismét váltás következett, s – igaz, a legfelsőbb bíróság besegítésével – republikánus elnök győzött, Al Gore alelnök hiába szerzett összességében több szavazatot, az elektori kollégiumban alulmaradt. George W. Bush nyolc évének lejártával azonban egyértelmű volt, hogy határozott iránymódosítást akar a többség, nem utolsó sorban az egyik legkevésbé népszerű elnökként leköszönt ifjabb Bush két háborújának mielőbbi lezárását.

2016 nem tűnik ilyen egyértelmű vízválasztónak, még ha sokan bírálják is az idén utolsó évét a Fehér Házban töltő Obamát. A 44. elnök támogatottsága messze nincs mélyponton, a január eleji állás szerint 43 százalék elégedett vele, míg 52 százalék bírálja teljesítményét, így ha sikeres zárószakaszt teljesít, utolsó évével segítheti demokrata utódjelöltjének kampányát.

Az igazság pillanata még csak ezután következik el, hiszen az eddigi országos felmérések nem sokat jelentettek, legfeljebb az államonkénti szondázások. Az előválasztási kampány során várhatóan nyárra eldől, ki lesz a két nagy párt elnökjelöltje, s addigra az is kiderül, vajon feltűnik-e esélyesnek mutatkozó, harmadik párti, netán független jelölt a versenyben.

Idén meglepően későn kezdődik az előválasztási szezon: január eleje helyett február elsején tartják az iowai caucust, az ottani helyi választási gyűlések során adják le az első tényleges voksokat a demokrata és republikánus szavazók. Február 9-én következik a New Hampshire-i előválasztás, majd 20-án a republikánus, 27-én a demokrata előválasztás Dél-Karolinában. Március 1-re, a nevezetes „szuperkeddre” már körvonalazódhat, ki lesz a demokraták és a republikánusok elnökjelöltje.

A két kampány állását tekintve az előrejelzések többsége azt jósolja, hogy Hillary Clinton volt szenátor, Obama első külügyminisztere megszerzi a demokrata elnökjelöltséget, s a volt First Lady jövő januárban elnökként térhet vissza a Fehér Házba. A Financial Times brit napilap előrejelzése Clinton győzelmét jósolja (igaz, 2008-ban is így történt), a brit The Guardian 8/11 esélyt ad a volt külügyminiszter győzelmére. A The Economist hetilap 54 százalékra teszi Hillary győzelmi esélyét. Az indoklások szerint a 2016-os kampány fő kérdése az lesz, tovább erősödik-e az amerikai gazdaság, s ha igen, Clintontól nehéz lesz elvenni az elnökséget. A konzervatív William Cristol a The Weekly Standardban viszont arra mutat rá, hogy tavaly megfordult Clinton szerencséje, s míg 2015 elején 54 és 41 százalék volt támogatottsága, illetve elutasítottsága, év végére ez 42-51-re változott, bizakodásra adván okot a republikánusoknak.

Az előválasztások során megritkul majd a jelenleg még mindig népes republikánus mezőny, a magyar származású George Pataki után sokan mások is kénytelenek lesznek bedobni a törülközőt. Az elemzők még mindig kételkednek abban, hogy a vagdalkozó, tabukat sértő kampányt vívó milliárdos, Donald Trump lehet a republikánus elnökjelölt, az esélylatolgatások szerint Marco Rubio floridai szenátor tudná leginkább legyőzni Hillary Clintont. A vallásos konzervatív szavazótábor ugyanakkor inkább Ted Cruz texasi szenátorba vetné reményét. Arra azonban egyre kevesebben számítanak, hogy Jeb Bush volt floridai kormányzónak még beleszólása lehet a versenybe.

A republikánus kampány tehát tumultuózusabb lesz, mint a demokrata, a jóslatok szerint mégsem valószínű, hogy az utolsó pillanatra, a júliusi clevelandi elnökjelölő konvencióra hagynák a döntést. A Fortune magazin jóslata szerint végül Marco Rubio és alelnökaspiránsként a dél-karolinai kormányzónő, Nikki Haley lesz majd a revansra vágyó párt jelölt-párosa.

Vucic megerősíti hatalmát?

Bár Szerbiában újra és újra felmerül az esélye annak, hogy idő előtti választást rendeznek, egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy korábbi lapértesüléseknek megfelelően az ország polgárai tavasszal valóban az urnákhoz járulnak majd. Nincs is sok értelme választani, mivel Aleksandar Vucic miniszterelnök így is nagy többséggel kormányozhat. Egy új voksolás legfeljebb csak annyi változást hozna, hogy a Vucic által irányított Szerb Haladó Párt (SNS) még nagyobb többségre tenne szert a törvényhozásban. Szerbia sikeres évet tudhat maga mögött, hiszen hosszas várakozások után decemberben az Európai Unió megnyitotta az első tárgyalási fejezeteket Belgráddal, így Szerbia, ha egy nagyon apró lépéssel is, de közelebb került az unió kapujához.

Egyelőre nem ismert a kolumbiai békemegállapodásról szóló népszavazás időpontja, ami valóban történelmi esemény a dél-amerikai állam szempontjából, hiszen a FARC szélsőbaloldali gerillái 1964 óta folytattak fegyveres harcot a kormányerőkkel szemben. A több mint ötven éve tartó harcokban 220 ezren vesztették életüket.

Ismeretlen a koszovói elnökválasztás dátuma is, s egyelőre még az is talány, hogy Olaszországban mikor voksolnak az alkotmány reformjáról.

Saját kormánya lehet Johannisnak

Romániában várhatóan júniusban kerül sor a helyhatósági, decemberben a parlamenti választásokra. Keleti szomszédunknál új szabályok szerint voksolnak, az új választási törvény korrigálni próbálja azt a 2008 óta hatályban lévő, Traian Basescu volt államfő által a parlamenten áterőltetett jogszabályt, amely a jelenlegi abnormálisan magas, 588 fős törvényhozást eredményezte és totális káoszt a mandátumleosztásoknál. Ennek köszönhetően abszurd helyzetek álltak elő, volt olyan, hogy valaki 14 vokssal mandátumot nyert, míg más közel harmincezerrel nem. Az új törvény ilyen tekintetben visszahozza a normalitást, de bevezeti a levélben való szavazást, amely időzített bomba is lehet. Egyelőre az valószínűsíthető, hogy Klaus Johannis, 2014 decemberében megválasztott államfő kezdettől kinyilatkoztatott óhajának beteljesülését segíti majd. Johannis ugyanis Victor Ponta tavaly novemberi bukásáig kénytelen volt együttműködni a szocialista kabinettel, de többször egyértelművé tette, hogy „saját kormányt” szeretne. (Jelenleg technokrata kormánya van Romániának.) Ám, amennyiben nem történik radikális változás, nem lesz könnyű a kormányalakítás. A külföldön élő románok hagyományosan a jobboldalra szavaznak, de hogy mekkora lesz a szavazókedv, azt esetükben nem tudják mérni a közvéleménykutatók. Hivatalos adatok szerint 4,9 millió a külföldön élő román állampolgárok száma, és ha nagyarányban élnek szavazati jogukkal, gyakorlatilag ők döntik el, milyen kormány alakul Romániában.

Az országon belüli erőviszonyok ugyanis kiegyensúlyozottak –Johannis PNL-je 40 százalékon áll és decemberben 2 százalékot csökkent, a szocialista PSD 36,3 százalékos, ami 1,3 százalékos növekedést jelent novemberhez képest. Rajtuk kívül csak az RMDSZ mozog a parlamenti küszöb fölött, 5,2 százalékkal. Sokat erősödött Basescu új pártja (PMP), amely szeptemberben még 2,6, decemberben már 4,4 százalékon állt, és Calin Popescu Tariceanu ex-kormányfő szintén új liberális pártja, az ALDE, amely 2,6 százalékról javított 4-re. Ilyen erőviszonyok közepette precedens nélküli helyzet állhat elő – egyik nagy pártnak sem elég egy kis párt támogatása, több pedig nincs, önmagában pedig senki sem képes kormányt alakítani nagyarányú külföldi voksok nélkül.

Szerző

Terrormerénylet a tragikus évfordulón

Publikálás dátuma
2016.01.07. 19:45
Fotó: Thierry Chesnot/Getty Images
Terrortámadást kísérelt meg egy férfi Párizsban a Charlie Hebdo szatirikus hetilap ellen elkövetett tavaly januári merénylet évfordulóján. Az "Allah Akbar!" felkiáltással támadó, az Iszlám Állam zászlaját magánál tartó férfivel végeztek a biztonságiak. A kísérlet azonban bizonyítja, hogy Párizs továbbra is terrorcélpont, a terrorizmus pedig félelmetes fenyegetést jelent a francia, és európai társadalmakra.
FOTÓ: Antoine Antoniol/Getty Images

FOTÓ: Antoine Antoniol/Getty Images

A Charlie Hebdo elleni tavalyi terrortámadásra emlékezett Franciaország 2015. január 7-én a szerkesztőség elleni támadásban 12 emberrel végzett a Kouachi testvérpár, majd az ellenük indított országos hajtóvadászattal egyidőben Amedy Coulibaly először lelőtt egy rendőrt, majd túszokat ejtett egy kóser élelmiszerboltban, közülük négyet agyon is lőtt.

A megemlékezést ezúttal is a terror zavarta meg, ugyanis egy fiatal férfi "Allah Akbar!" kiáltással próbált behatolni Párizs 18. kerületében a Goutte d'Or rendőrkapitányságra. A férfit azonnal agyonlőtték.

Fotó: Europress/Getty Images

Fotó: Europress/Getty Images

A lakónegyed multietnikus, az itt található rendőrkapitányság a La Défense üzleti negyeddel együtt a november 13-án támadó terroristáknak is egyik potenciális célpontja volt.

Kezdettől nyilvánvaló volt, hogy nem egyszerű bűncselekményről, hanem terrortámadásról van szó, hiszen a férfinél nem csak kés volt, hanem bombaöv is, amely ugyan hamisítványnak bizonyult. Ez azonban csak akkor derült ki, amikor a bejárat előtt elterülő holttestet a tűzszerészek robotokkal átvizsgálták. Megtaláltak nála egy, az Iszlám Állam zászlaját ábrázoló papírt valamint egy arab nyelven írt szöveget, amelyről kezdetben nem tudták mit tartalmaz. Később Francois Molins párizsi ügyész jelentette be, hogy a meghiúsult támadás elkövetését elismerő szöveg volt. A támadót egyelőre nem azonosították, s azt sem lehet még tudni, hogy magányos merénylőről van szó, vagy valamely terrorszervezet tagja volt.

Fotó: Aurelien Meunier/Getty Images

Fotó: Aurelien Meunier/Getty Images

A környéket lezárták, Bernard Cazeneuve belügyminiszter is a helyszínre sietett. Elővigyázatosságból a közelben található két iskola tanulóinak mindaddig nem engedték elhagyni az oktatási intézményt, míg a környéket nem ellenőrizték le a terrorellenes alakulat szakemberei. A kivizsgálást is a terrorellenes ügyekkel megbízott ügyészség végzi. Az egyik rendőrségi szakszervezet tisztviselője elmondta: a két rendőr életét is kioltó támadás évfordulóján nagy a feszültség a testületben és folyamatos a riadókészültség.

A rendőrkapitányság elleni támadás nem sokkal azután történt, hogy Francois Hollande francia elnök beszédet mondott a rendőrség, hadsereg, tűzoltóság közös megemlékezésén. Arról beszélt, hogy a terrorizmus továbbra is "félelmetes fenyegetést" jelent az országra, a rendőrök, csendőrök vagy tűzoltók ellen elkövetett támadások pedig nem hétköznapi bűncselekmények, hanem a köztársaság ellen elkövetett merényletek. „Rá kell kényszerítenünk ezekre az emberekre, hogy tegyenek eleget a kötelezettségeiknek, ha szükség van rá, akár házi őrizet alá kell őket helyezni... mert veszélyesek", mondta az elnök. Hollande jobb együttműködést sürgetett a rendvédelmi szervek között a terrorizmus elleni hatékony fellépés érdekében.

Megerősítette, hogy egy új törvénytervezetet készít elő a kormány a rendvédelmi szervek jogköreinek megerősítésére. Amint azt a novemberi terrortámadás után is jelezték, a készülő jogszabály rugalmasabbá teszi a rendőröknek a fegyverhasználat, a házkutatások és az előállítások feltételeit. Az elnöki hivatal szerint ennek az a célja, hogy a február végén véget érő rendkívüli állapot után is meglegyenek a rendvédelmi szervek jogi és adminisztratív eszközei a hatékony fellépésre a terrorgyanús esetekben. Novemberben 3 hónapos rendkívüli állapotot hirdettek Franciaországban.

Fotó: Aurelien Meunier/Getty Images

Fotó: Aurelien Meunier/Getty Images

Szerző