Ellenzéki alkotmánybírók kerestetnek?

Publikálás dátuma
2016.01.15. 06:03
A legfőbb jogorvoslati fórum FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Tavasszal összesen négy tagot, köztük a testület elnökét is pótolni kellene az Alkotmánybíróságban, amiről a Fidesz, a kiszivárogtatások szerint legalábbis egyezkedne az ellenzékkel, hiszen nincs parlamenti kétharmada. Információink szerint ugyanakkor Orbán Viktor akár azt a forgatókönyvet is támogathatónak találná, ha egyáltalán nem töltenék be a megüresedő helyeket. Elnököt ugyanakkor, még ebben az esetben is a parlamentnek kellene választania a testület élére.

Az Alkotmánybíróság (Ab) tizennégy hivatalban lévő tagja közül háromnak, köztük az elnöknek (Kiss László, Lévay Miklós és Lenkovics Barnabás) hamarosan lejár a mandátuma, a múlt februárban távozott elnök, Paczolay Péter helyére pedig tavaly óta nem jelöltek új alkotmánybírót a kormánypártok, tehát egy negyedik hely is betöltetlen. Így most tavasszal összesen akár négy a Ab-tag megválasztása is esedékes lehet, elnököt a hatályos szabályok szerint mindenképpen az Országgyűlésnek kell "adnia" a testületnek.

A kétharmados többségét a tavalyi, veszprémi időközi országgyűlési választáson elvesztő, s a néhány héttel későbbi, a tapolcai voksoláson is mandátumot bukott Fidesz-KDNP bizonyos sajtótermékek, valamint az Eötvös Károly Intézet (Ekint) értesülései szerint háttéralkudozásba kezdett az ellenzéki pártokkal, illetve a Jobbikkal, hogy megszerezze a szükséges parlamenti támogatást. Az ajánlat úgy szól - mint az Ekint és az Index.hu is megírta -, hogy a Fidesz két tagot adna, míg a Jobbik és a baloldal is 1-1 embert vihetne a testületbe. A portál szerint ellenzéki oldalról a Jobbik együttműködő és részben az MSZP is, míg a DK elutasít minden ilyen tárgyalást (nem mintha utóbbi parlamenti frakcióval rendelkező párt lenne, s így bármilyen módon részt vehetne a jelölésben - a szerk.). Az LMP viszont nem zárkózik el, de nem akarja, hogy a pártok előre levajazva fogadják el egymás embereit, hanem közösen támogatható jelölteket szeretne.

Konkrét nevekről egyelőre nem esett szó - állítják a politikusok, miközben lapunk is többször írt már arról, hogy maga Orbán Viktor "nagyon nem bánná", ha egy hozzá igazán közelálló, "vele egy kurzust jelentő" alkotmánybírósági elnök kapna felhatalmazást - 12 évre. Miután a testület jelenlegi feje, az egy éve elnöklő Lenkovics Barnabás még kilencéves mandátummal, a régi jelölési-választási rendszerben került az Ab-be, a kormányoldalon ma is lebegtetik esetleges újraválasztását, s újabb elnöki megbízását. Erre ő maga is több ízben bejelentkezett. A Népszava ugyanakkor úgy tudja, Lenkovics újraválasztásának csak "sima" tagként van esélye, főként mert a Fidesz őt nemcsak a KDNP-vel, hanem a Jobbikkal is konszenzusos jelöltnek tartja - még úgy is, hogy a szélsőjobboldali párt képviselői 2014. decemberében a szavazólapot sem vették fel Lenkovics alkotmánybírósági elnökké választása során, mert "nem kívánták legitimálni a Fidesz által kialakított alkotmánybírósági rendszert". (Korábban persze a jobbikosok támogatták Pokol Béla és Juhász Imre alkotmánybíróvá választását is ebben a szisztémában - a szerk). Ma már, úgy tudjuk, a Jobbiknak nem volna problémája Lenkovics újraválasztásával, amennyiben ők is jelölhetnek egy vagy két alkotmánybírót, akit támogat a kormányoldal. Utóbbi esetben, információink szerint akár azt is támogatnák, hogy az alaptörvényt IPad-jén Brüsszel-Budapest repülőjáratokon megíró Szájer József ne csak alkotmánybíró, hanem a testület elnöke is legyen. A ma fideszes európai parlamenti képviselő egyelőre nem nyilatkozott arról, otthagyná-e Orbán kedvéért, na meg a 2028-ig biztosított alkotmánybírói javadalmazás, s akár az Ab-elnököknek járó többletjuttatások fényében az uniós parlamentet. A kérdés persze kissé komolytalannak tűnik, ahogyan a pártoknak tett, konszenzusos ajánlat is.

Ekint: a demokraták mondjanak nemet

Egy biztos: az új Ab-tagok megválasztásához az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogató szavazata szükséges, amivel a Fidesz ma már nem rendelkezik. A Ekint szerint ezért a Fidesz által "kínált" konszenzusos javaslatra válaszul három lehetséges alternatíva látszik. Először, a magukat demokratikusnak nevező ellenzéki pártok elfogadják az ajánlatot. Másodszor, a baloldal elutasítja az ajánlatot, és a Fidesz a Jobbikkal állapodik meg az új tagokról. Harmadszor, nem választanak új tagokat, és ezzel az Ab működőképessége veszélybe kerül: a törvény szerint legalább tíz tag jelenléte szükséges a döntésekhez, s a most tavasszal távozó három alkotmánybíró pótlása nélkül 11 csökkenne a létszám.

Az Ekint szerint a magukat demokratikusnak nevező pártok nézőpontjából az ajánlat elutasítása melletti érvek elsöprőek. Felhívták a figyelmet arra, hogy az utóbbi években kialakított, Fidesznek elköteleződött, Ab helyzetén "egyetlen, a baloldal által jelölt, az alkotmányosság elveit esetleg elfogadó új tag megválasztása leheletnyit sem javítana. Ezzel szemben az alku elfogadásával járó károk számosak. Először, a megállapodás a többpárti konszenzus látszatát kölcsönözné a Fidesz által egyoldalúan kialakított helyzetnek. Másodszor, az orbáni gyakorlatot eddig kritizáló pártok elvesztenék alapjukat arra, hogy bírálják az Ab körül kialakult állapotokat. Harmadszor, a Jobbikkal közösen megvalósított alku szintén ellentétes korábbi állásfoglalásaikkal. Mindezeket, a külön-külön is vállalhatatlan engedményeket megtenni pusztán azért, hogy egyetlen, önmagában semmiféle befolyással nem bíró tagot jelölhessenek a tizenöt tagú Ab-ba, nemcsak morálisan, hanem politikailag is esztelenségnek tűnik" - írták. Kiemelték azt is: "meggyőződésünk, hogy az orbáni alku elutasításának egyetlen demokratikusan vállalható alternatívája volna: a magukat demokratikusnak tartó pártok az alku feltételeként szabhatják a 2010-ig érvényben lévő jelölési rend és a korábbi, csorbítatlan Ab-hatáskör visszaállítását, a 2010 óta egyoldalúan jelölt és megválasztott tagok lecserélését új, konszenzusos, az alkotmányosság iránt elkötelezett tagokra. Ezt Orbán természetesen sosem fogadná el, ezért az alku elutasításának nincs reális alternatívája."

Már elfoglalták, évtizedekre

A legutóbb, 2014 őszén megválasztott alkotmánybírákkal, Czine Ágnessel, Sulyok Tamással és Varga Zs. Andrással a Fidesz már bebiztosította abszolút többségét a testületben, úgy is, hogy a tavaly távozott Paczolay Péter helyére máig nem került új tag. Már a 2010-es kormányváltást követően ugyanis a Fidesz azonnal átalakította az alkotmánybírók jelölési rendjét; így teljesen egyedül képessé vált jelölni és megválasztani tagokat az Ab-be, és az utóbbi öt évben gyakorolta is ezt a jogát, s újabb és újabb, a kormánypártokhoz kötődő, elkötelezett bírákat választott, többüket 12 évre.

Nem volt ugyanis elég a Fidesz akaratérvényesítéséhez, hogy már az előző alkotmányban, majd pedig az alaptörvényben és az új alkotmánybírósági törvényben is jelentősen csorbította az Ab jogköreit, vagy hogy már 2010 júliusában delegálták a testületbe az első Orbán-kormány egykori kancelláriaminiszterét, Stumpf Istvánt, az azóta nyugdíjba vonult Bihari Mihállyal együtt. Az Ab még így is képes volt az érdemi döntéshozatalra, amit a 98 százalékos különadó, valamint az indoklás nélküli menesztések ügyében következetesen gyakorolt is. Épp ezért 2011 szeptemberétől a 11 fős testületet 15 fősre duzzasztották - a tagok mandátumát 12 évre emelték -, egyúttal öt új bírót ültettek a Ab-ba. A kormánypárti képviselő Balsai István mellett Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság volt tanácselnökét, Dienes-Oehm Egon volt nagykövetet, valamint a jogász Pokol Bélát tették alkotmánybíróvá.

2011 utolsó negyedéve az új tagokkal együtt is átmeneti időszak volt. Még nem léptek ugyanis hatályba azok az új alaptörvénnyel jött szabályok, amelyek erősen korlátozták az Ab-hoz fordulás jogát, és nem vesztek még el azok a beadványok sem, amelyek a testület előtt voltak a legsúlyosabb jogsérelmek ügyében. A testület működése az alaptörvény hatályba lépésével, 2012. január 1-jével alakult át gyökeresen, az állampolgári normakontroll-kérelmek korlátozása pedig azzal is együtt járt, hogy a folyamatban lévő ügyek döntő többsége megszűnt, 1600-ból csak mintegy 300 beadványt sikerült "átmenteni". Ráadásul az Ab ekkor már rendkívüli módon megosztottá is vált; a bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 62 évre csökkentését elutasító 2012 nyári Ab-döntést például 7:7 arányban fogadták el - csak 14 tag szavazott -, és végül az azóta távozott elnök, Paczolay Péter voksa döntött. A többségi határozattal szemben különvéleményt megfogalmazók közül hatan 2010-11-ben kerültek be a testületbe.

A megosztottság ellenére többször sikerült érdemi döntést hoznia a testületnek, ezért is volt "szüksége" a kétharmadnak arra, hogy a negyedik alaptörvény-módosítással tucatnyi ügyben reagáljon az Ab-határozataira: mérlegelés nélkül az alaptörvénybe írták az alkotmányellenes szabályokat, és újból korlátozták az Ab jogköreit. Ráadásul időközben alkotmánybíróvá választották Salamon László KDNP-s képviselőt, majd Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét, Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselőjének korábbi közvetlen munkatársát is.Így vált már akkor egyértelművé a kormánypárti többség a testületben, amelyet az azóta született döntések egyértelműen igazolnak is.

Az éles ellentét a korábbi és az "új" Ab-tagok között azok irományaiban is egyértelműen felfedezhető, szakértők színvonalbeli különbségekről is beszélnek. Ráadásul a Fidesz maga is elárulta, hogy mely alkotmánybírák munkájával "elégedett", amikor 2013-ban úgy módosította az Ab-törvényt, hogy eltörölte a testület tagjainak a 70. életévhez kötött felső korhatárát. A Fidesz által 2011 ősze óta megválasztott alkotmánybírák tehát nemcsak 12 évre kaptak felhatalmazást, de annak ellenére is kitölthetik meghosszabbított mandátumukat, hogy többen idő közben betöltik a 70 évüket. A korhatár eltörlése miatt lehet hosszabb ideig alkotmánybíró: Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária. Ráadásul a civil jogvédők szakmai kutatása szerint a fontos kérdésekben hat 2010 óta választott alkotmánybíró (Balsai, Dienes-Oehm, Juhász, Pokol, Salamon és Szívós) szinte mindig a Fidesz érdekeinek megfelelően döntött. Alkotmánybíráskodása alapján rajtuk kívül Lenkovics Barnabást lehet még nagy bizonyossággal a kormány emberének tekinteni. Erre amúgy ő maga is ráerősített: miután ugyanis kétharmaddal a testület elnökévé választották, az Ab egyik feladatának azt nevezte, hogy az ne akadályozza a kormányt. Hetükön túl eddigi tevékenysége alapján még a 2014. ősszel megválasztott Varga Zs. Andrást, Polt Péter korábbi helyettesét lehet biztos kormánypárti alkotmánybírónak tekinteni, de eddigi tevékenységét elemezve nem sokban különbözik tőle Czine Ágnes és Sulyok Tamás sem.

Orbán mégsem döntene?

Ezek alapján ma a tizenöt fős testületben összesen tizenegy bíró a Fidesznek köszönheti megbízását, s ezt többségük "figyelembe is veszi" munkája során. Egy tag pedig Paczolay távozása óta hiányzik, hiszen a Fidesz-KDNP már nem volt képes alkalmazni a 2010 utáni gyakorlatot, azaz hogy az ellenzékkel való egyeztetés nélkül tudott jelölni és megválasztani bírákat. Miután pedig az alkotmánybírókkal épp az a "baj", hogy mozdíthatatlanok, a megválasztásuk után már nemigen köti őket semmi, és - miként azt Stumpf István példája mutathatja -, így a kormánypártok ma még bizalminak tűnő emberei is okozhatnak "csalódást". Ma nemcsak az a kérdés, milyen kompromisszumra képes az ellenzéki pártokkal a Fidesz-KDNP az alkotmánybíró-jelölés és -választás ügyében, hanem az is, hogy egyáltalán érdemes-e kockáztatnia. Kormánypárti forrásaink szerint Orbán Viktor a jelenlegi helyzetben akkor járhat a legjobban, ha sem Paczolayt nem pótolja továbbra sem, de a heteken, hónapokon belül távozó másik három bíró helyére sem próbál meg új embert találni, hiszen úgy 11 taggal működne tovább a testület, és lényegében csak egyhangú, esetenként egy-egy ellenszavazattal továbbra is a Fidesz-álláspontot képviselné a legfőbb jogorvoslati fórum. Így a kompromisszumra nem hajlandó ellenzékre mutogatva a Fidesz a demokratikus intézményrendszer leépítését érintő nemzetközi kritikákra is visszavághatna, s fenntarthatná a neki kényelmes, teljesen "egyszínű" Ab-t is. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a testület elnökét miként választanák meg, hiszen ha nem jelölnek új tagot, a parlamentnek akkor is az összes képviselő kétharmados támogatásával kell Ab-elnököt választani, akár a hivatalban lévő tagokból - mandátumuk lejártáig. A mai alkotmánybírák között márpedig van olyan, aki a Jobbik szívesen támogatna az elnöki poszt megszerzésében.

Szerző

Kormánykézen a Pest környéki járatok

Publikálás dátuma
2016.01.15. 06:00
A kancelláriaminiszter szerint rendezték a vitákat FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Átveszi az agglomerációs közlekedés működtetését az állam és ha kell, a HÉV átvételére, illetve a HÉV és a MÁV integrációjának megvalósítására is készen állnak. Ezt a tegnapi Kormányinfón jelentette be Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője szerint a parlament és a kormány rendezte a főváros ügyét, méghozzá Budapest javára. Amíg kerítés van Magyarország határán, addig féken tartható az illegális bevándorlás - fogalmazott a miniszter.

Tarlós István győzött, az állam ugyanis átveszi az agglomerációs közlekedés működtetését és kész a HÉV átvételére, a HÉV és a MÁV integrációjával. is. Ezt tegnap az idei első Kormányinfón jelentette be a Miniszterelnökség vezetője. Lázár János szerint sértettség nincs, a kormánytól nem kell megvédeni Budapestet, a kormány Budapest legnagyobb támogatója, fejlesztője. Orbán Viktor állítólag arról tájékoztatta a kormányt, hogy jó hangulatú, előremutató tárgyalás zajlott a főváros és a kormány között az elmúlt egy hónapban és a tárgyalások megegyezéssel lezárhatók. Meghallgatták a főpolgármester érveit, így Budapestnek csak azt kell finanszíroznia, ami törvényi kötelezettsége. A miniszterelnök utasította a fejlesztési és a nemzetgazdasági minisztert, a jövő heti kormányülésen adjanak tájékoztatást arról, mennyibe fog kerülni az agglomerációs tömegközlekedés működtetése. Az Index úgy tudja, Habony Árpád közvetített a kormányfő és a főpolgármester között.

Lázár hosszan sorolta, hogy 2007 és 2013 között a fővárosba - budapesti önkormányzatokhoz, vállalkozásokhoz, szervezetekhez - 6600 projektre 2280 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett, ami a 9000 milliárd forintos kerethez képest jelentős összeg. A miniszterelnök csak a fővárosi önkormányzat számára közlekedés és infrastruktúra fejlesztésre 350 milliárd forint elkülönítésére tett javaslatot néhány hónappal ezelőtt. Megjegyezte, a kormány 270 milliárd forintnyi adósságot is átvállalt Budapesttől. A miniszter szerint a decemberben elfogadott forrásmegosztási törvény is a fővárosnak kedvez, az iparűzési adó megcímkézése pedig szokványos. Lázár arról biztosította a fővárost, hogy Orbán a jövőben is segíteni fog, ha baj lesz, azt viszont nem árulta el, ha a helyi iparűzési adóból csak a tömegközlekedést lehet finanszírozni, miből telik a kátyúk kijavítására, utcatakarításra, közvilágításra.

Amíg kerítés van Magyarország határán, addig féken tartható az illegális bevándorlás. Ha nem lenne a kerítés, a kölnihez hasonló események is bekövetkezhettek volna - fogalmazott a Miniszterelnökség vezetője, majd bejelentette, miután nem csökken az Európába érkező migránsok száma, a következő hetekben, hónapokban is minden kormányülésen foglalkoznak majd az illegális bevándorlás kérdésével. Kiderült, 45 ezer migránst akarnak visszatoloncolni Magyarországra, de az ország nem veszi vissza őket.

CSOK

A jövő szerdai kormányülésen részletesen tárgyalják azt a jelentést, amelyet a miniszterek állítanak össze a családi otthonteremtési kedvezmény megítélésével kapcsolatban. Lázár szerint meg kell várni, hogy az érintett csoportok jelezzék, ha gondjuk van a CSOK-kal és akkor átgondolhatják az esetleges módosításokat. Úgy értékelt, hogy az 1970-es évek óta ilyen volumenű családtámogatási és otthonteremtési kedvezmény nem volt, ezt csak az akkori OTP-hitelekhez lehet hasonlítani.

Uniós források

Ebben az évben 2048 milliárd forint európai uniós forrást kell kifizetni Magyarországon - ismertette az erre vonatkozó kormánydöntést a miniszter. A rendelet azt is rögzíti, hogy 2017. június 30-ig a 2014-2020-as uniós ciklus összes pályázatát ki kell írni, és legkésőbb 2019 elejére a teljes rendelkezésre álló összeget ki kell fizetni. Ha az idén sikerül az előírt 2048 milliárd forint kifizetése, az abban részt vevő munkatársak 12 havi célprémiumot kapnak.

Földügyek

Az Európai Bizottság korlátlanul lehetővé akarja tenni, hogy jogi személyek és külföldiek termőföldet vásárolhassanak Magyarországon - panaszolta Lázár. Ez nagy csata lesz - fogalmazott. Kiderült, a kormány február közepétől újabb állami földárverésekbe kezd, amelyek március 31-ig tartanak majd. A családi földvásárlásokról azt mondta, édesapja 40 éve folytat mezőgazdasági tevékenységet, minden törvényi feltételnek megfelelt a nyílt árverésen. Hitelt vesz majd föl, hogy ki tudja fizetni a vételárat.

Szerző

Kovács: egyetlen menekültet sem veszünk vissza

A kormányszóvivő kijelentette, hogy egyetlen visszatoloncolni kívánt migránst sem vesz vissza Magyarország, ezek az emberek ugyanis "nem ejtőernyővel érkeztek", hanem a szárazföldön tettek meg több ezer kilométert, nem Magyarországon léptek először az Európai Unió területére.

Kovács Zoltán úgy fogalmazott: elég ránézni a térképre ahhoz, hogy ezt belássuk.

A kormányszóvivő elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes országok csupán akkor alkalmazzák a menekültügyi szabályokat, ha az számukra kedvező. Magyarország ezzel szemben végig következetesen betartotta a nemzetközi jogot - tette hozzá.

Kovács Zoltán emlékeztetett Lázár Jánosnak az idei első Kormányinfón elhangzott szavaira, amelyek szerint amíg kerítés van Magyarország határán, addig féken tartható az illegális bevándorlás. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is mondta, hogy ha nem lenne a kerítés, a kölni molesztáláshoz hasonló események Magyarországon is bekövetkezhettek volna.

Szerző