Koalíciós feszültség Németországban

Egy időre sikerült elsimítani a német nagykoalícióban felmerült feszültségeket 2015-ben a menekültválság kapcsán, ez a béke csak ideig-óráig tartott. A Horst Seehofer által fémjelzett keresztényszocialisták ismét kiásták a csatabárdot, s egyre hangosabban követelik az ellenőrzés visszaállítását a határszakaszokon a szilveszteri kölni események hatására.

Kérdőjelek

Kérdés azonban, folytatható-e a kormány menekültpolitikája, s amennyiben igen, meddig? A kölni támadások után Angela Merkelt óriási nyomás alá helyezik, változtasson eddigi attitűdjén. Egyes politikusok, elemzők, s polgárok már a CDU kormányzásra való rátermettségét kezdik pedzegetni. S ez komoly megrázkódtatás a menekültválság miatt amúgy is elbizonytalanodott CDU számára. A kancellár úgy érezte, ebben a helyzetben bizonyos keménységet kell mutatnia, ezért megvizsgálja a lehetőségét annak, miként érhetnék el azon személyeknek Németországból való gyorsabb kiutasítását, akiknek nem adták meg a letelepedési engedélyt.

Merkel azonban a kölni események hatására sem kíván gyökeresen változtatni menekültpolitikáján, nem akarja feltartóztatni a menekülteket már a határon, amint ezt Horst Seehofer CSU-elnök nem is egy ízben követelte. A kancellár továbbra is úgy véli, hogy a menekültválság megoldása csak közös európai politikával érhető el, ehhez azonban időre van szükség. A CDU igyekszik a nyugodt erő pártjának benyomását kelteni, ezért továbbra is védi a kancellárt, s – mivel felmérések is megerősítik, hogy a németek úgy vélik, nincs alternatívája – kiáll politikája mellett. Ez azonban változhat. Amennyiben az említett tartományi választásokon leszerepelne a CDU, akkor Merkel pozíciója is megkérdőjelezhetővé válna, s előkerülnek a semmiből az utódjelöltek.

Sőt, a CDU-n belül már most akadnak erőteljesen kételkedő hangok a kurzus fenntartását illetően. A tartományi vezetők mintha próbálnának elhatárolódni a Merkel-féle menekültpolitikáról. Guido Wolf, a CDU Baden-Württemberg-i listavezetője szerint Köln „korszakváltást” jelent, ezt azonban a kancellár visszautasította. Csakhogy mások is osztják Wolf véleményét. A kancellárt nem hagyják hidegen ezek a bírálatok. A „Németország jövőjének terve” című munkadokumentumba szinte naponta vontak bele szigorító passzusokat. A kancellár szerint hiba lenne nem beszélni azokról a menekültekről, akik nem fogadják el a játékszabályokat. Ezért azon dolgozik, hogy egyre kevesebb menekült érkezzen Németországba – hangoztatta.

Mindenesetre mind többen vélik úgy az uniópártoknál is, közeledik az idő, amikor el kell gondolkodni egy B tervről a menekültpolitika kapcsán. A kancellárnak adott ultimátumról nincsen szó, ám egyes vélemények szerint nyárig kellene felmutatni valamilyen konkrét eredményt. Eredménynek pedig azt tartanák, ha ebben az évben már kevesebb menekült érkezne német területre. A kancellár alighanem kiegyezne Frank-Walter Weise, a menekültügyi hatóság vezetőjének jóslatával, aki erre az évre már „csak” félmillió menekülttel számol.

A legvalószínűbb forgatókönyvnek elemzők azt tartják, hogy a kormányzat még a márciusi tartományi választások előtt bejelent olyan szigorításokat, amelyek a menekültáradat megfékezését idézhetik elő. Válaszolva tehát a korábban feltett kérdésre: Angela Merkel menekültpolitikájának napjai meg vannak számlálva.

Politikai kultúrák találkozása

Németországban a második világháború után a pártok a politikai korrektségre törekedtek, ezzel is sikerült egy rendkívül fejlett politikai kultúrát felépíteniük. A német rendőrséget azonban az a vád érte, hogy a kölni események után napokig nem merte kimondani: bevándorlók voltak az elkövetők. Thomas de Maiziere belügyminiszter figyelmeztetett arra, hogy a politikai korrektséghez hozzátartozik az, hogy ezt az esetet is ugyanúgy kezeljék, mintha németek követték volna el, s ki kell mondani, ha külföldiek álltak a bűnesetek mögött.

A lapok számára is fontos a hitelesség, ezért csak azután írtak arról, hogy konkrétan menedékkérőkről volt szó, amikor ezt hivatalosan is megerősítették. Ezt az óvatosságot itthon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy értékelte, hogy lám, a magyar sajtó szabadabb a németnél, „Jól látható, hogy egyes nyugati politikusok és médiumok továbbra is maszatolnak, még mindig nem arról beszélnek, amit már mindenki lát. Pedig világos, hogy az illegális bevándorlás növeli a terrorveszélyt és a bűnözést Európában.”