Előfizetés

Tehetetlenek a taxisok Uber- ügyben

Publikálás dátuma
2016.01.19. 06:14
A tervek szerint ma reggel 8-ig folytatják a forgalomlassításnak beillő tüntetést FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A rendőrség tegnap délutáni felszólítására ismét járhatóvá vált a Bajcsy-Zsilinszky út, melyet az Uber ellen szerveződött taxisok bénítottak meg. A tüntetők még vasárnap éjszaka jelentek meg Bajcsy-Zsilinszky út, József Attila út és Andrássy út kereszteződésénél követelve az Uber alkalmazás elérhetőségének megszüntetését. Miután sehonnan nem kaptak érdemi válaszokat, a taxisok ma reggel 8-ig tovább demonstrálnak.

Tüntetésbe kezdtek kezdtek a fővárosi taxisok az Uber ellen. Vasárnap éjszaka, váratlanul a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky út, József Attila út és Andrássy út kereszteződésénél jelentek meg a taxisofőrök mintegy 140 autóval és zárták el az utat, majd egy részük később, délelőtt 11 órakor a Városház utcában egy bejelentett tüntetésen is részt vett. Céljuk, hogy érvényt szerezzenek követeléseiknek, és kiálljanak jogaikért mindennemű illegális személyszállítással szemben.

Álláspontjuk szerint:
  • az állam vezetőinek azonnali hatállyal fel kellene számolnia a jogtalan állapotokat
  • a mobilszolgáltatóknak törölniük kellene az Uber alkalmazást az applikációk sorából
  • Tarlós István főpolgármesternek meg kell értenie, hogy a jelen állapot tarthatatlan

A sárga áradaton végignézve zömmel nagy taxis cégek autói jelentek meg (Taxi 4, City Taxi), s akadtak, akik csupán szolidaritásból álltak a demonstrálók közé. A lapunk által megkérdezett sofőrök közül többen elmondták: az Uber hazai megjelenése előtt napi tíz fuvart is le tudtak bonyolítani átlagban, ami mára a felére esett vissza. A tavaly év eleji tüntetésük óta pedig nem történt semmi. Többen felelevenítették az 1990-es ,,nagy taxis blokádot", de most akkora megmozdulásra nem kell számítani az Uber-ügy kapcsán.

Eközben a Városház utcában is zajlottak az események. Itt a taxisok képviselői petíciót adtak át Tarlós István főpolgármesternek. Ez eredményhez nem vezetett, mint később a főváros által kiadott közleményből kiderült: az adófizető, jogszabályokat betartó magyar taxisok a továbbiakban is számíthatnak a főváros támogatására Uber-ügyben, de nekik nincs hatósági eszközük és fizikai lehetőségük arra, hogy az Ubert betiltsák. Mint ahogyan a mobilszolgáltatók sem tudnak mit tenni az alternatív személyszállítás ellen.

- A taxisok vélhető tájékozatlanságának köszönhető, hogy a mobilszolgáltatókon keresztül próbálják megoldani ezen problémájukat - nyilatkozta lapunknak Kutas István a Telenor Magyarország Zrt. egyik munkatársa. Tájékoztatása szerint az applikációt csak a különböző platformok (Microsoft, Google Play) vehetik ki kínálatukból, a mobilszolgáltatóknak erre nincs lehetősége.

Az Uberre szükség van?
A fővárosi eseményekkel párhuzamosan az Uber közleményt adott ki. Ebben úgy fogalmaztak: az Uber készpénzmentes szolgáltatást kínál azoknak a budapestieknek, akik el szeretnének jutni a városban egyik helyről a másikra, illetve annak az 1200 autós partnernek, akiknek rugalmas kereseti lehetősége múlik ezen a technológián.
A mostani demonstráció csak megerősíti, hogy szükség van egy olyan modern szabályozási keretre, amely figyelembe veszi az olyan új technológiák jelenlétét és pozitív hatását, amilyen az Uber platformja is. Erről tárgyalunk a döntéshozókkal, hiszen az Uberrel mindenki nyer: az utazni vágyók biztonságos, megbízható és megfizethető közlekedéshez, az autós partnerek rugalmas kereseti lehetőséghez, az állam pedig jelentős adóbevételekhez juthat.

A taxisok szervezetlenségét jól jelezte, hogy a sajtó munkatársaival a helyszínen alig kommunikáltak. Tarlós Istvánnal való tárgyalásuk után teljes hallgatásba burkolóztak, s csak elejtett félmondataikból lehetett tudni mire készülnek. Így derült ki, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az Uber irodájának felkeresését tervezik, hogy megtudják, követeléseik teljesítése mennyi időt vesz majd igénybe. Miután egyetlen helyszínen sem kaptak pozitív választ vagy egy közeli határidőt az Uber beszüntetésére, lezárták a forgalom elől a teljes Bajcsy-Zsilinkszy út-Andrássy út-József Attila utcai kereszteződést.

A rendőrség hétfő délután felszólítást tett közzé, melyben kiemelte: a demonstráció résztvevői jelenlegi magatartásukkal jogsértést követnek el. A rendőrség felszólította a be nem jelentett demonstráció szervezőit és résztvevőit, hogy ,,állítsák vissza a rendezvény azon korábbi állapotát", amelynél a forgalom haladása egy-egy forgalmi sávon biztosított volt. A tiltakozók ennek hétfő kora este eleget is tettek. A kormány szerdai ülésén megtárgyalja a taxisok ügyét - mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy más témában tartott sajtótájékoztatón hétfőn a Parlamentben. A miniszter közölte: mindenkivel konzultálnak, és a közlekedési államtitkárság már több alkalommal is egyeztetett a taxisok képviselőjével. Mérlegelni fognak minden javaslatot - tette hozzá Lázár János.

Taxisblokád 1990
FOTÓ: NÉPSZAVA-ARCHÍV

FOTÓ: NÉPSZAVA-ARCHÍV

Miután a világgazdasági változások következtében 1990-ben az olaj világpiaci ára megduplázódott, az Antall-kormány október 25-én, 65 százalékos benzináremelést jelentett be, mely következtében 56 forintra emelkedett a normálbenzin ára literenként. Az áremelést az öbölháború miatti olajár-növekedés és a szovjet olajszállítás akadozása okozta. A kormány ezzel az intézkedéssel próbálta elrettenteni az embereket a nagymértékű felvásárlástól, mivel az országnak csak 3-4 napra volt elég olajtartaléka. A kormány képtelen volt kezelni a válságot, ezért a taxisok kivonultak a Országház elé és kérték, hogy vonják vissza a döntést,

mert így a megélhetésük kerül veszélybe. Siklós Csaba közlekedési miniszter azonban elutasította a követelésüket, mondván, nincs erre mód, az ország kényszerhelyzetben van. Erre a taxisok az utcára vonultak, és az ország több pontján megbénították a forgalmat. Végül Október 28-a, vasárnap este az érdekegyeztető tárgyalásokat követően elfogadták a 12 forintos literenkénti kompenzációt, ezután a taxisok megszüntették a blokádot, és az utak felszabadultak.


Sztrájk nélkül nincs demokrácia

Publikálás dátuma
2016.01.19. 06:12
Egymással is vitában állnak az egészségügyben és a szociális területen dolgozó szakszervezetek
A sztrájktörvény módosítása nélkül a közösségi szolgáltatások egyetlen területén sem lehet belátható időn belül munkabeszüntetést szervezni, pedig érik a kormánnyal szembeni elégedetlenség az oktatásban, az egészségügyben, a szociális ellátások területén és a közlekedési ágazatban is. 2016-ban választ kapunk, vajon hajlandó-e engedni a kormány és ha nem, a dolgozók bevállalják-e a jogellenes sztrájkokat, amivel állásukat kockáztatják.

Ígéretből van bőven

A kormány a sztrájktörvénnyel kapcsolatban a dolgozói csoportok egymással szembeni kijátszása és a közmunka rohamos bővítésének fenyegető eszköze mellett az ígérgetésekkel sem fukarkodik az utóbbi időben. 2014 szilvesztere előtt, a tavalyi bérajánlás záradékában már azt ígérte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a munkavállalói oldalnak, hogy a parlament tavaly tavaszi ülésszakán megszülethetnek a módosítások a sztrájktörvény, a munka törvénykönyve és a korhatár előtti nyugdíjak új feltételrendszeréről, vagyis a dolgozókat hátrányosan érintő a korábbi kormánydöntésekről. 2015 végéig azonban nem történt semmi, ha csak az nem, hogy változatlan szöveggel tavaly karácsony előtt is bekerült a terv a következő az egyezségbe.

Ezt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) nem írta alá, mert nem tartalmazott iránymutató bérajánlást a vállalkozói szféra munkaadóinak az idei béremelésekhez, csupán a minimálbér és a garantált bérminimum megemelésének mértékét rögzítette, azt is a kormány fél évvel korábban elfogadott költségvetésében már előre beárazott mértékben. Kordás László elnök ugyanakkor idén év elején levélben kérte a VKF összehívását, hogy végre kezdődjön érdemi párbeszéd a munkavállalóknak fontos három kérdésről. Tájékoztatása szerint január 27-ére a nemzetgazdasági tárca össze is hívta a tanácskozást, de nem tudni, milyen felhatalmazással érkezik oda Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár.

Valami elindult az összefogás irányába

A törvénymódosítás esélyeit firtató kérdésre Berki Erzsébet sem tud határozott választ adni, mert – mint mondja – nem kiszámítható, mennyire tartja veszélyesnek a mostani elégedetlenségi hullámot a kormány. Politikai döntés kérdése, hogy fenn akarja-e tartani a demokrácia látszatát, amelynek része, hogy a dolgozók akár sztrájkolhassanak is az érdekeik védelme érdekében. Egyelőre az látszik, hogy megkezdődött egy, az összefogás irányába mutató mozgás, a közlekedési dolgozók, a pedagógusok, a szociális szféra és az egészségügy kormánnyal szembeni elégedetlensége egyre erősödik.

Az már kérdéses a főiskolai tanár szerint, vajon a szakszervezetek képesek lesznek-e annyi energiát befektetni a most tervezett sztrájkok részletszabályainak kidolgozásába, hogy a bíróságokon érvényt tudjanak szerezni az akaratuknak. Nem tudni azt sem, vajon maradt-e még bennük annyi türelem, hogy végigviszik a ma kötelező eljárásokat, vagy esetleg felvállalják, hogy a bíróság jogellenesnek minősíti a munkabeszüntetésüket és a benne résztvevők utcára kerülhetnek. Egy vidéki közlekedési vállalat dolgozói a közelmúltban már meglépték ezt, ott azonban a munkaadó is annyi szabálytalanságot követett el, hogy végül az elbocsátás után vissza is vett munkavállalókat.

A szakszervezetek összefogása, minél több új érdekvédelmi szervezet létrehozása teremthet olyan helyzetet, amikor egyszerre, egy időben szervezett országos akciók már képesek lesznek elgondolkodtatni a kormányt, hogy veszélyes következményei lehetnek annak a munkavállalókat semmibe vevő politikának, amit évek óta folytat.

Hallatják a hangjukat a tanárok
Forrósodik a hangulat a közoktatásban: a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének kiállása után mind több iskola fejezi ki egyetértését a miskolci kollégáik nyílt levelében leírtakkal kapcsolatban, amely lassan két hete került a figyelem középpontjába. Ebben az oktatás rendszerszintű problémáiról, a mindennapi tanítói munkát ellehetetlenítő bürokratikus terhekről, finanszírozási problémákról írnak, úgy vélik, a kormány politikája miatt az egész oktatási rendszer veszélyben van. A nyílt levelet már több ezren írták alá, a miskolciak kezdeményezését a két nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is támogatja.A szakszervezetek már évek óta figyelmeztetnek a problémákra, s próbálják tárgyalóasztalhoz ültetni a kormányzat képviselőit - több kevesebb sikerrel. Mendrey László, a PDSZ elnöke elmondta: a kormány eddig sikerrel alkalmazta a tanárok megosztására, a gondok elhallgatására épülő taktikáját, ám úgy tűnik, ennek most vége szakad. "Ha itt most rövid időn belül nem történik valami, nem nyit felénk a kormány, el kell kezdeni egy nagy tiltakozó demonstráció megszervezését, aminek akár sztrájk is lehet a vége" - mondta.
A Pedagógusok Sztrájkbizottsága - amely a PSZ, az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet képviselőit foglalja magába - már tárgyal a kormánnyal, az eddigi egyeztetések során azonban érdemi megállapodás nem jött létre. A PSZ szerint újra kell gondolni a közoktatás jelenlegi áttekinthetetlen irányítási rendszerét, költségvetési fedezetet kell találni az ágazat biztonságos működéséhez, felül kell vizsgálni a Nemzeti alaptantervet, az intézmények és pedagógusok autonómiáját, a minősítési és tanfelügyeleti rendszert, a tanárok bér- és pótlékrendszerét, ezen belül az oktatást segítő munkatársak helyzetét. A PSZ jelezte: ha a tárgyalások eredménytelenül zárulnak, utcai demonstráció következhet, ha az sem ér célt, sztrájkra is sor kerülhet. A PSZ hónapok óta méri a tanárok készültségét, állításuk szerint a sztrájkhangulat rég volt olyan magas, mint most.

Elégedetlenek a közlekedési dolgozók is
Egyre nagyobb az elégedetlenség a közlekedési dolgozók körében is, Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke úgy véli, a sztrájkkészültség küszöbön áll. A közlekedést sújtó legnagyobb problémát az alacsony bérek, a romló munkakörülmények és a létszámhiány jelentik, ennek ellenére a BKV-nál a létszámleépítés veszélye is fennáll.Miskolcon már szinte biztos, hogy sztrájk lesz, jelenleg az elégséges szolgáltatásokról folynak a tárgyalások, eredménytelenül.
A Miskolc Városi Közlekedési (MVK) Zrt. 88 százalékos teljesítményt várna el sztrájk esetére, a Miskolci Autóbusz- és Villamosvezetők Érdekvédelmi Szervezete viszont 66 százalékot ajánl. A szakszervezet három százalékos béremelésért harcol, amit az MVK meg is adna, de csak idén januártól, holott egy korábbi szerződés szerint az 2015 januárjától járna visszamenőlegesen.
A 2016-os béremelésekről legközelebb holnap tárgyalnak a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) és a vasutas érdekképviseletek.A szakszervezetek szerint tarthatatlan, hogy a vasutasok reálkeresete idén ne növekedjen, mi több csökkenjen. Azt szeretnék elérni, hogy a dolgozók már idén 5+2,7 százalékos béremelést kapjanak, középtávú megoldásként pedig - az egyre krónikusabbá váló munkaerőhiány miatt - életpályamodell kidolgozását is sürgetik.
A MÁV azonban csak 0,5 százalékos bérfejlesztésben gondolkodik.Sikertelen bértárgyalások esetén a közlekedési szakszervezetek közös, országos akcióba kezdhetnek, a részletekről tegnap egyeztettek.Nemes Gábor elmondta: több tízezer dolgozó képviseletében egyre több szakszervezet csatlakozik, s ha a bértárgyalások sikertelenül zárulnak, sztrájkbizottságot hoznak létre, előtte pedig demonstrációkat, útlezárásokat szerveznének.

Az egészségügyi és a szociális ágazat érdekvédői nem egységesek
Egymással is vitában állnak az egészségügyben és a szociális területen dolgozó szakszervezetek, mert közülük sok meghatározó és véleményformáló tömörülés nem volt képes teljesíteni a reprezentativitás feltételeit, nagy létszámú szakterületeken ugyanis nehezebb elérni a magas szervezettséget, így őket a minisztérium nem köteles bevonni az ágazatok munkavállalóinak jövőjéről folytatott tárgyalásokba.
A humántárca az utóbbi években sokat bírált Cser Ágnes vezette Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével (MSZ EDDSZ) és a koalíciós partnerként a sztrájktárgyaláshoz csatlakozó Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetével (MKKSZ) tárgyal a szociális szféra sztrájk-követeléseiről, illetve az ágazati kollektív szerződésről. A szociális területen működő hat másik szakszervezet majdnem két éve kezdett harca egy törvényes sztrájk megtartásáért tavaly nyár végén eredményt hozott, és jogerős bírósági végzésük van a munkabeszüntetés idején még elégséges szolgáltatások listájáról. Csak közben a dolgozók lelkesedése hagyott alább, nem kis részben azért, mert a területen megjelent közmunkások miatt fenyegetve érzik még munkahelyük megtartását is.
Az egészségügyi ágazatban tovább bonyolítja a helyzetet, hogy köztestületek, vagyis a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) és a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) együttműködő stratégiai partnerségi megállapodással kapcsolódik a reprezentativitással rendelkező EDDSZ mellett az egyik mentős szakszervezethez. A kormánnyal folytatott tárgyalásból kimaradt szervezetek szerint az EDDSZ évek óta képtelen eredményt elérni, ráadásul sokan azzal sem értenek egyet, hogy ezeken a területeken lehetséges ágazati kollektív szerződéseket kötni, mert a nemzetgazdasági tárca állásfoglalása szerint a kormány nem írhat alá ilyen megállapodást, a munkáltatók szerteágazó hálózata pedig csak egyenként lenne kötelezhető erre. Sokan tehát azt gondolják, az időhúzó tárgyalgatás nem több mint figyelemelterelés.



Milliók a TEK színháztermére

Nettó 24,96 millió forintért fejlesztik a Terrorelhárítási Központ (TEK) Zách utcai színháztermének és a hozzá tartozó sajtóteremnek audió- és vizuáltechnikai rendszerét - írta az Átlátszó.

 A közbeszerzési értesítő szerint az audiótechnikai rendszereszközöket a Zaj Rendszerház Kft. szállítja nettó 7,35 millióért, holott a TEK előzetesen csak nettó 6 millióra becsülte az eszközök költségét. A pályázat másik részében is jelentősen túllépték az előzetesen kalkulált kiadásokat: a vizuáltechnikai rendszereszközöket a T-Systems Magyarország Zrt. nettó 13 millió forint helyett 17,6 millióért szállítja a TEK-nek. Az eljárást megindító felhívást még tavaly júniusban küldték el a két ajánlattevőnek, akik meg is nyerték a hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzést. A két céggel december 17-én és 18-án kötött szerződést a TEK.