csók;

Fotó: Molnár Ádám

Halálos CSOK a lakástakarékoknak?

Állami versenytársat teremtene a kormány a lakástakarék-pénztáraknak. A hosszú lejáratú lakáscélú megtakarítások állami kezelésének célja az új lakások építésének ösztönzése, ám ha az állampolgárok az új otthonteremtési közösségekre bíznák a pénzüket, azzal a kormány más szempontból is jól járhatna. Szerdán több ponton "kikönnyíti" a CSOK-ot a kormány, Brüsszellel pedig a lakásáfa miatt vitára számít.

Nem tájékoztatták előzetesen a lakástakarék-pénztárakat, de elegendőnek tartja a következő egy hónapot arra, hogy valódi társadalmi vita alakuljon ki a terveikről - válaszolta lapunk kérdésére Rogán Antal egy, a kormány otthonteremtési politikájáról szóló háttérbeszélgetésen. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter itt jelentette be: Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) létrehozását javasolja a kormány - az angol building society (azaz lakásépítő társaságok) mintájára -, hogy versenytársat támasszanak a lakástakarékoknak. Az Angliában és Portugáliában is működő rendszer lényege az, hogy a létrejövő új "szövetkezeteknek" a tagok számára biztosítaniuk kellene, hogy évente hány új lakást építenek. Például egy 1000 tagú csoport esetében biztosítania kellene, hogy évente 100 új lakást hozzanak létre a tagoknak.

Így a családok új lakáshoz jutnának, és az építőipar is fix megrendelésekhez jutna - állította Rogán, hozzátéve, az állam számára fontos, hogy egy újabb építési vonal megteremtésével ösztönözzék a piacot, munkahelyek teremtődjenek, s így a családi otthonteremtési támogatási rendszer valamilyen módon megtérüljön. Kérdésünkre, hogy ha - mint korábban állította - az új NOK létrehozatalával a mostani rendszerben lévők megtakarításai megmaradnak, és az állami támogatás is folyamatos lesz, akkor mégis milyen vitákra számít a működő lakástakarékokkal, a miniszter kifejtette: miután a NOK állami versenytársként lép a lakástakarék piacra, a jelenlegi szereplők szolgáltatásaival azonos arányú állami támogatást kapva, így az érintettekben kialakulhat ellenérzés. Rogán ugyanakkor úgy látja, az új lehetőség egyelőre nem befolyásolja majd jelentősen a piacot, hiszen ha most szerdán a kormány be is nyújtja a parlamentnek az idevágó törvénymódosítást a tényleges működés 2017-re várható.

Jövőre okozhat tehát majd igazán fejtörést a NOK a piaci szereplőknek, akik ma mintegy egymillió magyar állampolgár lakáscélú megtakarításait kezelik, amelyet évi mintegy 50 milliárd forinttal támogat a kormány. Ez az összeg csökkenhet a jövőben, ha az állami takarék-szolgáltató betör a piacra, s kedvezményesebb feltételekkel képes hosszú lejáratú lakásmegtakarítási programot kínálni. Problémásnak látja ugyanis a kormány - folytatta Rogán -, hogy a mostani lakástakarékoknál lévő megtakarításokból nem épülnek lakások. Azoknak, akik belépnek az otthonteremtési közösségbe, és ott megtakarítanak, tíz éven belül lakáshoz kellene jutniuk, így évi néhány ezer új lakás építését reméli ettől a kormány. A miniszter egyébként arról egyelőre nem beszélt, milyen intézményi elképzelései vannak a kormánynak a NOK létrehozására, és milyen módon használhatná az állam a nála hosszú lejáratú megbízással elhelyezett lakáscélú megtakarításokat.

Fotó: Népszava

Fotó: Népszava

Amiről viszont Rogán részletesen is beszélt, az a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), s az azt megalapozó családpolitika. Úgy vélte, a kabinet azért vágott bele a nagyszabású otthonteremtési programba, mert azt az elmúlt évek stabil gazdasági növekedése és az alacsony költségvetési hiány megengedi, továbbá mert kiemelt célnak tartja az új lakások és házak építését, miután az az elmúlt években jelentősen visszaesett. A miniszter szerint ezt tűzte célul a lakásépítési áfacsökkentés, a CSOK és az építésügyi engedélyezés egyszerűsítése mellett a NOK is. A lakásáfa csökkentéséről szólva elmondta: a kabinet arra számít, hogy e lépés miatt vitája lesz az Európai Bizottsággal.

Ha így lesz, a kormány azzal érvel majd, hogy a lengyel példát követi, amelyet viszont már jóváhagyott a brüsszeli testület - jegyezte meg. A CSOK-kal kapcsolatban könnyítések várhatók, és amennyiben a kormány szerdán erre áldását adja, eltörölik a 30 millió forintos maximális értékhatárt, a kötelező energiatanúsítványi elvárásokat és a közművesítés sem lesz feltétlenül elvárás a CSOK-os ingatlanok esetében. Rogán azt is többször megismételte: "mi nem vagyunk kommunisták, nem vagyunk a tulajdon ellenségei", így a meglévő lakás nem lesz kizáró ok a támogatás igénylésében. A közfoglalkoztatottak ügyében a kormány azon dolgozik, hogy ők - az önkormányzatok bevonásával - a vissza nem térítendő támogatást vehessék majd igénybe, ám ennek részletes kidolgozását februárra ígérte a tárcavezető.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője többször is hangsúlyozta: demográfiai okokból született az a döntés, hogy három gyermek vállalása esetén emelkedik jelentősen az állami támogatás mértéke. Rogán egyébként egy január eleji közvélemény-kutatásra hivatkozva azt is elmondta: a megkérdezett 40 év alattiak 20 százaléka tervezi, hogy igénybe veszi az otthonteremtési programot, ezen belül 8-9 százalék gondolkodik a háromgyermekes kedvezményben.

GKI: drága, de piacösztönző
Idén még csak viszonylag szerény mértékben élénkülhet a lakásépítés a kormány 2015 végén hozott, két jelentős intézkedésének hatására, amelyekkel felzavarták az új lakások piacának állóvizét - közölte a GKI.
Az intézet becslése szerint 2015-ben 8 ezer körüli lakást adtak át, idén ez a szám 10-11 ezerre nőhet. Az új lakások vásárlása ennél gyorsabban ütemben emelkedhet (a tavalyi 4-5 ezerről akár 10 ezer fölé), mivel a törvény szerint új lakásnak számít minden, a 2008. július 1-jén vagy ez után használatba vételi engedélyt kapott lakóingatlan, azaz a készleten lévő új lakások is kedvezményes formában válnak eladhatóvá. A hosszabb távú hatás jelentősebb lehet, részben ezen intézkedések hatására 2018-ra akár 20, 2020-ra 25 ezer körülire is emelkedhet az új építésű lakások száma. Azért csak részben, mert az elkövetkező időszakban valószínűleg kormányzati ráhatás nélkül is nőne a lakásépítés.
A GKI elemzése szerint összességében a kormány intézkedései jótékony hatással lesznek az építőiparra (mind bevételi, mind jövedelmi oldalról) s ezen keresztül a gazdasági növekedést is ösztönzik. "Más kérdés, hogy ez a stimuláció egy viszonylag drága, a költségvetésre komoly terhet rovó eszközzel valósul meg" - fogalmaztak. Hozzátették: folytatódnak az elmúlt 25 év "hagyományai"; a lakásépítést továbbra is állami döntések és nem piaci folyamatok szabályozzák, miközben a magyar lakosság lakhatási gondjainak komplex kezelésére továbbra sem tesz kísérletet a kormány.

Új fogyasztói csoportok a láthatáron?

A kormány piactorzító módon avatkozik be a meglévő lakástakarékok nyereséges működésébe, azáltal, hogy az építési kedv felpörgetésére hivatkozva létrehozza a Nemzeti Otthonteremtési Közösséget - vélik szakértők. Maga a szándék dicséretes - tették hozzá -, ám egy állami szereplő megjelenése nem feltétlenül az. Az érintett lakástakarékok egyelőre nem nyilatkoznak.

Az a néhány lakástakarék, amely Magyarországon működik - Fundamenta, OTP Lakástakarék, Erste, Aegon - alapvetően betölti feladatát - mondta lapunk érdeklődésére Petz Raymund. A GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy ezeknél a pénzintézeteknél alapvetően olyan megtakarítók váltak ügyféllé, akik lakásukat felújítják, bővítik, esetleg használt lakást vásárolnak, az új lakások, házak építése kisebb arányt képvisel. A szakértő szerint a NOK esetleg akkor nyerhet teret, ha sokkal kedvezőbb kondíciókat ajánl mint a lakástakarékok.

Jelenleg egy megtakarítónak legfeljebb havi 20 ezer forintot érdemes elhelyeznie a lakástakarékban, hogy a maximálisan 72 ezer forintos, éves vissza nem térítendő állami támogatást igénybe vehesse. Így a 49 hónapos futamidő alatt 3 220 000 forint gyűlik össze, ez már tartalmazza a jelenleg érvényes, évenkénti 1 százalékos kamatot is.

Petz Raymund szerint, ha a kormány úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi konstrukció nem ösztönzi eléggé az új lakások, házak építését, akkor inkább a mostani kondíciókat kellett volna kedvezőbbé tennie. A szakértő szerint érdemleges változást a Nemzeti Otthonteremtési Közösségek sem hoznak, nemigen várható, hogy ettől több lakás épül. A szakértő megjegyezte, hogy az új konstrukció vészesen hasonlít, az oly gyakran bírált fogyasztói csoportokra.

Csökkenti bruttó 5 forinttal a 95-ös benzin és bruttó 7 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt. - értesült piaci forrásokból hétfőn az MTI.