Köz- és magán beszerzések

Lehet, hogy nekünk van a világ legszigorúbb közbeszerzési törvénye. A közbeszerzésről szóló törvény hatálya alól kivont közbeszerzések, a hirdetmény nélküli eljárások azonban garantálják, hogy a közpénzek ellenőrzés nélküli felhasználása terén a kormány jól teljesítsen.

Hol van már az az időszak, amikor az „üvegzseb-törvény” rendelkezései alapján minden szerződést nyilvánosságra kellett hozni az illetékes minisztérium honlapján. Ily módon nyílt lehetősége bárkinek arra, hogy ellenőrizze a megkötött szerződéseket, figyelemmel kísérje, hogy a közpénzeket a lehető leghatékonyabban használták-e fel a minisztériumok. Ezzel nyílt lehetőség arra is, hogy az ellenzéki pártok a karácsony és újév közötti időszakban több ezer kérdést intézzenek a miniszterekhez a beszerzésekkel összefüggésben, megakadályozva a köztisztviselői gárda szabadságolását. Ez az időszak az "elmútnyocévhez" kapcsolódott. Nyilvánvaló, hogy ezeket a kellemetlenségeket a mai kormányzó pártok már nem vállalták, így a hatalom megragadása óta gyökeresen megváltoztattak mindent.

Csak a látszat a fontos

Mindazok részére, akik általában nem foglalkoznak a közbeszerzések kérdéseivel, meglehetősen nehéz közérthető formában megmagyarázni, miért eget verő hazugság az a kormányzati állítás, miszerint hazánkban van a világ egyik legszigorúbb közbeszerzési törvénye. Annyi azonban a laikus számára is könnyen megérthető, hogy a közbeszerzési eljárás lényege: a lehető legjobb minőségű szolgáltatás megvétele, a lehető legalacsonyabb ellenszolgáltatás fejében. E cél elérését szolgálja, hogy annak, aki közpénzen kíván beszerezni, elkészíttetni valamit, annak meg kell hirdetnie, mire van szüksége, milyen feltételek mellett fogadja el a teljesítést. Erre a hirdetményre nyújtanak be - határon innen és túl - ajánlatot mindazok, akik úgy gondolják, eleget tudnak tenni az elvárásoknak. Minél többen pályáznak, annál nagyobb az esélye a közpénzek legjobb felhasználásának.

A közbeszerzés kérdéseinek újrarendezése fontos kormányzati célkitűzés volt. A Jó Állam mindig szerette az olyan megoldásokat, amelyek azt a látszatot keltik, hogy hazánkban minden rendben van. Annak kimondása, hogy nincs szükség közbeszerzési eljárásokra, a korrupció nyílt elismerését jelentené. Ennek még nem jött el az ideje. Ezért kellett olyan szabályokat elkészíteni, amelyek igen szigorúak, csak éppenséggel mellőzni lehet őket, amikor mellőzésük indokolt.

Újra és újra módosítva

E feladat megoldása első nekifutásra nem sikerült. 2011 júliusában teljesen új törvényt fogadott el e kérdéskörben az országgyűlés, amelyet még ebben az évben háromszor, majd 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben újra meg újra módosított. Az országgyűlés 2015 októberében másik közbeszerzési törvényt fogadott el és léptetett hatályba 2015. november 1-jén, majd módosította 2015. decemberében. A közbeszerzés rendszerére ráillik Mátyás király esete a bíró lányával [hozzon is ajándékot meg nem is]. A szabályok szigorúak. Szigorúak, ha meg kell őket tartani. De nem kell. Nem kell, mivel létezik olyan közbeszerzési eljárás, amelyben nincs hirdetmény, csak tárgyalás. Ez a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lényege, hogy az ajánlatkérő választja ki az ajánlattevőt és tárgyal vele a szerződés feltételeiről. Több olyan feltétel van, amelynek fennállásakor sor kerülhet ilyen eljárásra. A legnagyobb mozgásteret az a szabály biztosítja, amelyik lehetővé teszi a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak.

Itt a szigor, hol a szigor?

A közbeszerzésről szóló törvény több olyan "esetet" is megfogalmaz, amikor a közbeszerzés szabályait nem kell alkalmazni. Az Országgyűlés illetékes bizottsága mentesítést adhat a közbeszerzési eljárás alól, ha a közbeszerzési szabályok alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel. Nem kell alkalmazni a közbeszerzés szabályait a nemzetközi megállapodásban vagy nemzetközi egyezményben meghatározott külön eljárás szerint történő beszerzésre, ha az Európai Unión kívüli állammal az Európai Unió Működéséről szóló Szerződésnek megfelelően kötött nemzetközi megállapodás vagy nemzetközi egyezmény projekt közös megvalósításával vagy hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozik.

Emlékeztetőül néhány ismertté vált eljárás: nem kell alkalmazni a közbeszerzésről szóló törvényt a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházási tevékenységre, Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között létrejött egyezmény alapján. A Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges beruházások során az ajánlatkérő minden esetben jogosult a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására.

Külön törvény alapján a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállásakor, az érintett körbe tartozó személyek elhelyezésére, ellátására, fogvatartására szolgáló építmények építése, telepítése, üzemeltetése, az érintett személyek ellátását szolgáló közművek és csatlakozó elemeik kiépítése. A menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátásával közvetlenül összefüggő beszerzések az ország alapvető biztonságával összefüggő beszerzésnek minősülnek, és rájuk sem kell alkalmazni a közbeszerzésről szóló törvény rendelkezéseit.

Lehet, hogy nekünk van a világ legszigorúbb közbeszerzési törvénye. A közbeszerzésről szóló törvény hatálya alól kivont közbeszerzések, a hirdetmény nélküli eljárások azonban garantálják, hogy a közpénzek ellenőrzés nélküli felhasználása terén a kormány jól teljesítsen.