Kern András: Ez egy magántörténet

Publikálás dátuma
2016.01.25. 06:45
Kern András most először tűnik fel orvosként a vásznon FOTÓ: GÁL BERENIKÉ
Néhány napja játsszák a mozikban Kern András Gondolj rám című filmjét. A forgatókönyvíró, rendező, főszereplő arra a felvetésre, hogy néhol túl steril a történet, azt válaszolta, a filmnek nem tárgya az egészségügy mai helyzetének megvizsgálása. Kern szerint az nagyon nem jó, ha valaki azért nem nézi meg ezt a filmet, mert egy rákos történetről szól.

-A Gondolj rám című filmjének alapötletét Vámos Miklós író novellája adta, mi vonzotta leginkább a történetben?

-Vámos Miklós bizarr novellája valójában csupán négy-öt oldalnyi, mégis amikor elolvastam azonnal éreztem, hogy van benne egy filmnyi lehetőség. Egy orvosról van szó, aki megtudja, hogy rákos és megpróbálja magát mindenkivel megutáltatni. Vámos is valakitől hallotta ezt a sztorit, állítólag Amerikában meg is történt. Elhatároztam, írunk ebből egy filmforgatókönyvet. Vámossal összejöttünk, ő írt ehhez először egy vázlatot. Kitaláltuk, hogy egy orvosnak a családja legyen a középpontban. Mindig szerettem volna orvost játszani.

-A filmben van is erre egy játékos magyarázat, amely szerint az orvosok jól tudnak menni a folyosón, de gondolom nem ez a valódi indok.

-Mindig érdekelt az orvoslás, bár a családban nincs orvos és eddig még nem is játszottam soha. Noha a színész orvos közti barátság elég gyakori. Szeretem nézni az orvosokat, úgy éreztem ismerem is valamennyire a világukat. Ismerem, miként néznek, vizsgálnak, hallgatnak, kérdeznek, nyúlnak egy-egy műszerhez, vagy éppen mennek a folyosón. Persze ez a történet játszódhatna atomfizikussal vagy matematika tanárral is.

-A filmről szóló kritikánkban a cikk írója megjegyezte, hogy számára túl steril a filmben a kórházi közeg. Mit szól ehhez?

-Ez egy gazdag, modern kórház. A filmnek nem tárgya az egészségügy mai helyzetének megvizsgálása. Ez egy magántörténet.

-De gondolom Ön is volt már kórházban?

-Igen, de ez az orvos, akit én játszom, történetesen egy jó kórházban dolgozik. Azt akartuk, hogy minél jobb helyzetből essen, minél nagyobbat. Szép a lakása, szeretik őt otthon és a munkahelyén is. Persze a piszoknak is lehet szép az esztétikája, forgathattunk volna egy ócskább kórházban is. De nem is nagyon találtunk olyat, másrészt egy működő kórházba nem nagyon engednek be filmeseket. Aztán nagy nehezen találtunk Újpesten, a Megyeri úton egy átalakítás alatt lévő kórházat és ott tudtunk forgatni. De a hazai egészségügy társadalomkritikáját nem ebben a filmben kell keresni.

-Az viszont társadalmi üzenetként is felfogható, hogy ha valaki saját magát kiszorítja a jómódból, csaknem hajléktalan helyzetbe kerül, onnan aligha van visszaút.

-Én ezt is inkább egy magánéleti mozzanatnak tekintem, és nem keresném ebben sem a társadalmi üzenetet. A filmben az orvos felesége elmondja, könnyebb a szeretet eljátszani, mint visszaszerezni. Erre én ironikusan azt válaszolom, hogy ez a mondat biztos valami színdarabból van. Pedig ebben az állításban tényleg van valami. Ha valaki mindent lerombol maga körül, akkor azt nagyon nehéz visszacsinálni. Még akkor is, ha ez orvos jó szándékból teszi ezt, hiszen azt akarja, hogy ne fájjon a távozása a szeretteinek, ne hiányozzon, ha el kell mennie. A gyászmunkát akarja megkönnyíteni, de ezzel valóban olyan lavinát indít el, ami sok kérdést felvet. Még azt is, hogy az egész életét jól csinálta-e.

-Az Ön életében előfordult, hogy valamit elrontott és azt helyre kellett hozni?

-Szerepelnek a filmben személyes motívumok, amelyeket a saját életemből vettem, de a mindent lerombolás nem tartozik ezek közé. Ahogy ez az orvos beszél, a meghatottságai, az érzelmei, az árulásai, a helyzetek, amikbe kerül, mind lehetnének az enyémek, de az alaptörténet nem.

-Azt viszont egy interjúban elmesélte, hogy az édesanyjának a nyilasok elöli megmenekülését beleírta a filmbe.

-Igen, ezt valóban beleírtam, kamasz koromban mesélte el az anyám, hogy a nyilasok hajtották őket a Duna felé, ő pedig bekéredzkedett egy patikába, aminek a hátsó ajtaján kisétált és így sikerült meglógnia. Ezt a történetet nem felejtettem el és szerintem, aki megnézni a filmet szintén nem felejti majd el.

-Ezek a történetek sokáig tabunak számítottak.

-"Az ötvenes évek szűk levegője” (Bereményi - Cseh Tamás) lehetett az oka, akkoriban nem volt divat a gyerekeknek ilyeneket mesélni. De a kamaszkorom után ez már nálunk megváltozott. Anyám mesélt a gettóban töltött időkről, apám pedig a munkaszolgálatról, ahonnan mások mellett Alfonzóval tért haza.

-Ha már tabu, ha valakiről kiderül, hogy daganatos betegségben szenved, mint az orvos a filmben, ez nálunk gyakran eltitkolt dolognak számít. Mennyire lehet ezzel szembenézni?

-Egy ilyen történet kénytelen ezzel szembenézni. Nem érzem, hogy erről ne lenne szabad beszélni, mint ahogy a világ más filmjei is megteszik. Az nem jó, hogy ha valaki azért nem nézi meg ezt a filmet, mert egy rákos történetről szól. Mi ez ellen küzdünk, az lenne a jó, ha ezt a filmet minél többen megnéznék. Négy és fél éve foglalkozom ezzel a filmmel, sok munkánk van benne.

-Milyen volt az együttműködés a filmalappal?

-Nem volt probléma, csupán néhány dramaturgiai változtatást kértek, de azt okosan és kedvesen tették. Nem olyat kértek, ami rosszat tett a filmnek, hanem csak olyat, ami jót. Talán az adminisztráció lassúsága zavart egyedül. Ezt eléggé untam, ellentétben a forgatással, amit viszont eléggé szerettem.

-Ön színházban nem szokott rendezni, filmet viszont igen. Nem gondolt arra, hogy film esetében is megkér valakit, rendezze meg?

-A képcsinálásához gyerekkori vonzalom köt, és ez úgy látszik a mai napig megmaradt. Gyerekként bámultam, ahogy a Budapesti tavaszt forgatták a környékünkön. Később gyerekszínészként is mindig izgatott, hogyan készül egy film. Autodidaktaként tanultam meg filmezni. És nagyon sokat jártam moziba. A mi gyerekkorunk úgy telt el, hogy állandóan moziba jártunk és mindent megnéztünk, amit csak lehetett.

-A Golden Globe-díjas, Oscar-jelölt Saul fiát csaknem száztízezren látták itthon. Ez azt mutatja, talán van némi remény nagyobb nézőszámot elérni egy hazai filmnek is.

-Az nagydolog, hogy a Saul fiát sokan látják, pedig megváltoztak a moziba járási szokások. A néző számok egész furcsákká váltak. A miniszter félrelép még elérte a nyolcszázezres nézőszámot. Ma a legnagyobb közönség sikerű magyar filmet százötvenezren látták.

-A Gondolj rám megcélozhat nemzetközi karriert?

-Félkész állapotban megnézte valaki, aki fesztiválokra javasol filmeket és közölte, hogy ez nem fesztiválfilm. Nem tudom, hogy ezt milyen alapon döntötte el. De én ezekben a kategóriákban egyébként sem nagyon hiszek.

-Gondolta valaha is, vagy álmodott róla, hogy egyszer rendez egy Oscar-díjas filmet?

-Nem gondoltam ilyenre. Egy időben amerikai filmszínész szívesen lettem volna, de hogy Oscar-díjas rendező, az nem szerepelt a vágyaimban. Pláne, hogy magyarként. Az amerikai filmszínészek óriási nézettségét viszont kicsit tényleg irigylem. Sőt bevallom, hogy az vonzana.

-Mikor filmezik újra?

-Fogalmam sincs. Csak kitalálok valamit!

Szerző

A visszatérő nyerte a mozis hétvégét Észak-Amerikában

 A visszatérő, az 1823 borzalmas telén játszódó túlélődráma nyerte a mozis hétvégét a hóvihar sújtotta Észak-Amerikában, 16 millió dolláros (4,6 milliárd forint) jegyárbevételt ért el a vasárnapi becslések szerint, bár az ítéletidő miatt az északkeleti parti mozik jó része szombaton nem nyitott ki.

A Jakab téli vihar támadása miatt New York város, Washington főváros, Baltimore és Philadelphia filmszínházai, mintegy 400 mozi maradt zárva szombaton, ezzel az ország összes aznapi mozilátogatójának nagyjából tíz százaléka kényszerült otthon maradni. Néhány New York-i mozi vasárnap kinyitott ugyan, ám a zord körülmények valószínűleg befolyásolták az északkeleti parti jegyárbevételeket - írta a variety.com.

A Fow stúdió A visszatérő című túlélőtörténete, mely 12 Oscar-jelölést kapott a napokban, maga mögé kényszerítette a hatodik hete futó Star Wars - Az erő Ébredése című, bevételi rekordokat döntő Disney-alkotást, amelyik 3365 moziban 14,3 milliós bevételre tett szert ezen a hétvégén. A sci-fi sorozat hetedik folytatásának amerikai bevétele így 38 nap alatt 880 milliósra nőtt, ami 120 millióval több, mint a korábbi rekorder Avataré. A Pofázunk és végünk Miamiban című zsaruvígjáték végzett a bevételi lista harmadik helyén, második hétvégéjén 13 milliót keresett 3192 mozi jegypénztáránál.

A zord időjárás ellenére a várakozásokhoz képest jól teljesített három debütáló film is, közülük első a Lionsgate Nagyfater elszabadul című komédiája, mely 2912 moziban 11,5 millió dollárt hozott. Ezt követi az STX Entertainment A fiú című horrorfilmje, mely 11,3 millió dolláros árbevételt ért el 2671 moziban. A Sony sci-fi thrillere, Az ötödik hullám végzett a bevételi lista hatodik helyén 10,7 millió dolláros jegybevétellel, melyet 2908 moziban ért el.

Szerző

Több schengeni ország is meghosszabbítaná a határellenőrzést

A schengeni övezet több tagországa a menekülthullám miatt ideiglenesen visszaállított határellenőrzés meghosszabbítását kezdeményezi - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.

A beszámoló szerint Ausztria, Belgium, Dánia, Németország és Svédország is kezdeményezi majd hétfőn az uniós belügyminiszterek amszterdami értekezletén az ellenőrzés meghosszabbítását. Az Európai Bizottság február közepéig vizsgálhatja, hogy szükséges-e fenntartani az ellenőrzést a kérelmező országok úgynevezett schengeni belső határán - az övezethez tartozó államokkal közös határszakaszokon - , és vizsgálatának eredményét egy javaslattal együtt a február 18-19-ei uniós csúcson terjesztheti elő.

Thomas de Maiziere német szövetségi belügyminiszter már csütörtökön elmondta egy interjúban, hogy a német kormány egész biztosan meghosszabbítja majd a határellenőrzést, amelyet tavaly szeptemberben állítottak vissza, hogy rendezetté tegyék a menedékkérők beáramlását.

A határellenőrzést végző szövetségi rendőrség a határ bajor-osztrák szakaszára összpontosít, mert ott éri el Németországot a balkáni migrációs útvonal, és az Észak-Afrika felől a Földközi-tengeren át és Olaszországon keresztül észak felé igyekvő menedékkérők - jelenleg nem erős - hulláma.

A belügyminisztérium adatai szerint az utóbbi hetekben jelentősen bővítették az ellenőrző kapacitást, napi 3500 menedékkérő teljes körű regisztrációját el tudják végezni a határon, így már szinte egyáltalán nem áramlanak emberek az ország belseje felé ellenőrzés nélkül.

A tárca adatai szerint január 1-je óta naponta átlagosan 2000 menedékkérő érkezik, vagyis eddig összesen mintegy 46 ezer. Ez jelentős visszaesés a tavaly őszi napi 10 ezer körüli átlaghoz képest, de ebben van szerepe a hideg időjárásnak is - foglalta össze a belügyminisztérium tapasztalatait a Bild am Sonntag című vasárnapi lap.

Hozzátették, hogy Németország nem enged be mindenkit, tavaly októberben 400, novemberben 700, decemberben 2200 embertől tagadták meg a belépést, január eleje óta pedig tovább emelkedett ez a szám, két hét alatt 2000 embert fordítottak vissza a határon.

Thomas de Maiziere ezzel kapcsolatban a lapnak azt mondta, hogy Németország ugyan menedéket nyújt a "háború és üldöztetés elől menekülő embereknek", de nem léphet be, aki "nem akar Németországban menedéket kérni és engedély nélkül akar beutazni".  Így a szövetségi rendőrség munkatársai naponta 100-200 embertől tagadják meg a belépést - mondta a német belügyminiszter.

Szerző