botrány;sikkasztás;romák;Farkas Flórián;miniszterelnöki biztos;

2016-01-25 06:08:00

A titokzatos Farkas Flórián

Miközben minden tisztségviselőt leváltottak a Farkas Flórián miniszterelnöki biztos által vezetett Híd a munka világába szövetkezet éléről, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: továbbra is tart a bizalom Farkas Flóriánnal szemben. Pedig az elmúlt időszakban többször volt hangos a sajtó a roma politikus botrányaitól. A Fidesz kedvence évekig rosszul emlékezett, hogy az ELTE melyik karán szerezte meg a diplomáját, néhány napon belül kétszer is átírta az önéletrajzát.

Farkas Flórián politikai karrierje véget ért, pártja csak arra használja, hogy eltüntessen minden nyomot, de ahogy ezt a munkát befejezte elengedik a kezét, és elkezdődhetnek ellene a büntetőeljárások – hangsúlyozta lapunknak Hadházy Ákos, LMP-s politikus. Eddig még senki sem tudott bizonyítani semmit a Farkas Flórián körüli ügyekből – ezt már Lázár János mondta, a múltheti Kormányinfón. Két különböző állítás egy emberről. De vajon ki is az a Farkas Flórián, aki a külvilág számára a „megbuktathatatlan” fideszes politikus prototípusa?

Kihűl a lecsó

Farkas Flórián évtizedek óta meghatározó személyisége a hazai cigánypolitikának. 1983-ban kapcsolódott be a roma közéletbe, 1987-ben az Országos Cigánytanács titkára lett. Kiváló lobbista, mindig elegáns és jól fésült politikus, gyorsan szót ért a mindenkori miniszterelnökkel. De hamar elcsendesedik, ha konfliktust kell vállalnia a kormánnyal szemben bármilyen, a hazai cigányságot érintő kényes kérdés kapcsán, ha például az élhetetlen romatelepek felszámolásáért, a hazai cigányság emberi jogaiért, a cigány gyerekek iskolai elkülönítése, a szegregáció ellen kellene felszólalni. A munkahelyteremtés viszont inkább "érdekli", a Híd a munka világába program milliárdjaiból csaknem 600 milliót kirívóan korrupciógyanús módon költöttek el. De bőkezűen osztott hiteleket, megvendégeli híveit, állampénzen megvásárolt politikai támogatóit és egy százmilliós villa kulcsai miatt is többször került mostanában a hírekbe.

Lázár János még tavaly, mintegy mellékesen jelezte saját parlamenti meghallgatásán, hogy azok a politikusok, akik felelőtlenül költötték el a romák felzárkózására szánt pénzt, "mehetnek a lecsóba." A kancelláriaminiszter kemény bírálata után minden szem és az összes kamera Farkas Flóriánt kereste, aki korábban az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökeként, ma pedig miniszterelnöki biztosként, illetve a Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezet most már csak volt elnökeként milliárdok sorsát befolyásolhatta. Sokan várták, hogy az egyértelműen neki címzett mondatok után Farkas végre mond valamit. Tévedtek.

Farkasnak a szeme se rebbent. Látszólag igaza is lett, mert néhány nap múlva Lázár közölte és a napokban meg is erősítette: a miniszterelnök nem tervezi Farkas Flórián megbízatásának visszavonását, az eljárás nincs lezárva, a miniszteri biztosnak lehetősége van, hogy tisztázza helyzetét. A korábban meglehetősen kategorikusan fogalmazó kancelláriaminiszter még mellékesen sem hozta szóba a „lecsóba tartó” karriert, sem a korrupciógyanús módon elköltött közpénzeket, és a roma felzárkóztatásra fordítandó milliárdok zárolásáról sem beszélt. Hadházy Ákos szerint a "feltétlen bizalmat" csak annak köszönheti Farkas, mert a Fidesz szorul. A miniszterelnöki biztos azt a feladatot kapta, hogy tüntesse el az összes kétes ügy bizonyítékait (lesz dolga) és utána pártja elengedi a kezét. Az ügy ennél talán árnyaltabb.

Az ingázó

A roma politikus 2002-ben Orbán Viktor politikai szövetségeseként jutott a Fidesz színeiben képviselői mandátumhoz, ami máig védelmet nyújt számára. Előtte, 1998-ig Horn Gyula feltétlen támogatását is élvezte Farkas, ugyanis a szocialista kormányfő is odavolt az autodidakta fiatalemberért, aki akkoriban még baloldalinak tarthatta magát és szállította a roma szavazatokat a szocialistáknak. Az érdekes pálfordulásról szólva a 168 óra egyik forrása csak annyit mondott, hogy a pártvezérek mindig azt hitték, hogy ők „használják” Farkas Flórián politikai befolyását, pedig fordítva történt, a roma politikus vette igénybe a kormányfők szolgáltatásait, az elmúlt évtizedek milliárdos támogatásait.

Farkas Flórián már szülőhelyén, a szegényes Tiszaroffon, 1957 szeptembere után megtanulhatta, hogy csínytevés esetén a legfontosabb, ha a kiadós verés elől időben megfelelő védelmet keres. Ezt pedig már a családtagokkal is jól begyakorolta, hiszen öt fiú- és négy leánytestvérével gyakran vívhatott küzdelmet. Mindig győzött, ugyanis egyedül neki „járt” az apa és az anya együttes védelme. A családban a többi gyereknek csak az egyik szülő volt vér szerinti apja-anyja, neki viszont mindkettő, és ez biztonságot adott.

Az általános iskola első hat osztályát Farkas még Tiszaroffon végezte, aztán a megyeszékhelyre, Szolnokra költözött. Előbb a dolgozók iskolájában befejezte a hetedik-nyolcadik osztályt, majd az építőipari segédmunka mellett állítólag középiskolába is beiratkozott, bár a mai napig nem tudható, hogy hol végezte azt el. Az érettségi bizonyítványát ugyanis akkor sem mutatta be a nyilvánosságnak, amikor politikai ellenfelei már utcai tüntetésen követelték. Pedig a bizonyítvánnyal akkor könnyűszerrel leszerelhette volna a vádaskodókat.

Talán emiatt tartja magát az a legenda, hogy nincs is érettségije. De hosszú ideig tele volt a sajtó és lapunk is többször beszámolt Farkas minimum kétes diploma-ügyéről is, ahol már az is kérdéses volt, hogy a roma politikus mit és hol tanult, ha egyáltalán tanult valahol. A hetvenes években Farkas a város szélén épült cigánytelep szociális munkásaként dolgozott. Életrajzi adatai szerint 2005-ben elvégezte az ELTE politológia szakát is, ha így volt, a felvételinek nyilvánvalóan feltétele lehetett a középiskolai érettségi.

Az persze igaz, hogy a „csínytevés” soha nem állt távol Farkastól ugyanis az interneten is megtalálható életrajzában szerepel, hogy 1975 és 1982 között háromszor ítélték felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztésre. Az okokról semmilyen információt nem sikerült szerezni, talán még rokonai és a szülei sem tudják, hogy volt-e börtönben. Az akkori cimborák, akikkel idővel megromlott a kapcsolata, azt mondják, Flóri már akkor sem tisztelte a közvagyont, ráadásul valahonnan mindig volt pénze. Lapunknak névtelenséget kérő informátorunk elmondta: ellenfelei egyébként ma is csak dicsérik Farkas képességeit, természetes intelligenciáját, taktikai érzékét, ami a társai fölé emelte. Persze sokan nem kedvelik behízelgő modorát, amivel a másik bizalmába férkőzik, hogy aztán kemény racionalitással, szinte kegyetlenül kihasználja; igazi politikusképesség ez.

A gyűjtögető

Párttársai szerint Horn Gyula 1998 után azzal vesztette el, hogy nem ajánlott neki mandátumot. Hiába kapott a szocialista kormányzás idején, 1995-ben száztízmilliós támogatást a Farkas Flórián vezette Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat, hiába kaptak az önkormányzati képviselők 35 ezer forintos fizetést – ami ma 175 ezer forintnak felel meg –, hiába szabták meg az „elnökség” kölcsönkeretét hárommillió forintban, a „libling” átállt Orbán Viktorhoz, mert a pénz akkor már kevés volt, és be akart jutni a parlamentbe is. Pedig a Horn-kormány még azt a szívességet is megtette, hogy közvetlenül az 1998-as választás előtt a Lungo Drom-alapítványok körüli sikkasztás ügyében az ügyészség vádemelése után Göncz Árpádnál eljárási kegyelmet járt ki Farkas Flóriánnak. A bűnügy dokumentumait harminc évre titkosították.

Miután kitűnő stratégiai érzékkel eltávolodott a szocialistáktól, 2002-re a Lungo Drom, a Fidesz és az MDF választási szövetséget kötött. Bár a koalíció vesztett, utána Farkas bekerült a nagypolitikába, és Orbán Viktor feltétlen támogatásával meghatározója lett a hazai cigánypolitikának. Vezetése alatt az országos cigány önkormányzat ontja a korrupciós ügyeket, mára már a kormányoldal ügyeiben nehezen mozduló ügyészség is a Farkas Flórián vezette önkormányzat által elköltött százmilliók nyomát kutatja. Közben a látszólag gyorsan süllyedő hajón Farkas kormánypénzen még politikai szövetségeseket gyűjt, hisz fennmaradása ma már sem nélkülük, sem Orbán Viktor nélkül nem lehetséges.